Nyoma sem volt a hangulatkeltésnek a magyar uniós elnökség programismertetőjén

A magyar elnökségnek fontos lesz a megfizethető energia és az ezzel kapcsolatos versenyképesség, a demográfia és a családpolitika, a kohéziós politika és a migrációval kapcsolatos szabályozás − mondta lapunknak Tárnok Balázs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megbízott intézetvezetője óriási lehetőségnek nevezte, hogy éppen a magyar elnökség 2024. július 1-jei kezdete előtt, június 9-én lesznek az európai parlamenti választások. A szakértő szerint a soros spanyol–belga–magyar elnökségi trió programismertetésén nyoma sem volt annak a hangulatkeltésnek, amelyet korábban az Európai Parlament baloldali, liberális képviselői csináltak hazánk ellen.

20230704 Budapest Közszolgálati Egyetem Tárnok Balázs EU szakértő Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

− Az Általános Ügyek Tanácsában nem volt nyoma annak a hangulatkeltésnek, amelyet korábban az Európai Parlament baloldali, liberális képviselői csináltak Magyarország ellen

 − emelte ki lapunk megkeresésére Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott intézetvezetője azzal kapcsolatban, hogy június végén bemutatták a 2023. július 1-jén kezdődő spanyol–belga–magyar soros elnökségi trió programját. Mint mondta, ez a hangulatkeltés a politika része, a saját választóiknak küldött üzenet volt, ám valójában senki nem gondolta komolyan.

Az elnökségi trió

Az Általános Ügyek Tanácsának június 27-i ülésén Spanyolország, Belgium és Magyarország illetékes miniszterei bemutatták a trió programját. Magyarországot az ülésen Varga Judit igazságügyi miniszter képviselte, a spanyol elnökség nevében Pascual Navarro európai uniós ügyekért felelős miniszter, Belgium képviseletében pedig Willem Van de Voorde brüsszeli állandó képviselő vett részt a programismertetőn. Tárnok Balázs kiemelte, hogy 2009, a lisszaboni szerződés hatályba lépése óta úgynevezett triókban valósítják meg a soros elnökségeket az uniós tagállamok – már a 2010–11-es elnökségünk során is ugyanezzel a trióval valósítottuk meg a programokat.

Mivel 27 tagállama van az Európai Uniónak, ez azt jelenti, hogy 13 és fél évente kerül valaki a soros elnöki pozícióba. − Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét félévente más-más uniós tagállam tölti be, hármas csoportokban, úgynevezett elnökségi triókban szorosan együttműködve. 

A trió tagjai hosszú távú célokat tűznek ki, és közös programot készítenek, amelyben meghatározzák azokat a témákat és kérdéseket, amelyekkel ebben a másfél évben az Európai Tanács foglalkozni fog 

− magyarázta az intézetvezető. Tárnok Balázs hangsúlyozta: ez egy keret, amely kihívásokkal teli politikai szempontból is, ugyanis három olyan tagállamról van szó, amelyek nagyon különbözők földrajzi elhelyezkedésüket, méretüket és uniós tagságuk kezdetét tekintve is, emellett mások a preferenciáik is.

Óriási lehetőség Magyarországnak

− Ebben a közös programban mégis benne vannak azok az elemek, amelyek mindegyik tagállam számára fontosak. Ez tehát kompromisszumos dokumentum. Ez nem jelenti azt, hogy az elnökségi trióban foglalt tételek mindhárom tagállam számára egyforma súllyal esnek latba: vannak olyanok, amelyek magyar kérésre, vannak, amelyek spanyol kérésre kerültek be a tervezetbe − emelte ki a szakértő, hozzátéve, hogy a jogállamiság mint fontos célkitűzés benne van a trió programjában. – Az elmúlt évek arról szóltak, hogy a tagállamok hogyan tartják tiszteletben a jogállamiságot. A mostani programba úgy került be ez a tétel, hogy a tagállamok és az uniós intézmények is tartsák be ezt az elvet. Ugyanis Magyarország hangsúlyt fog helyezni arra, hogy az uniós intézmények is megfeleljenek a jogállamisági feltételeknek – mutatott rá Tárnok Balázs.

A szakértő emlékeztetett, 2024. július 1-jével veszi kezdetét a magyar soros elnökség, de nem szabad elfelejteni, hogy június 9-én európai választásokat tartunk. − Ez azt jelenti, hogy július elején fog felállni az új Európai Parlament, majd az ősz azzal fog eltelni, hogy felálljon az új Európai Bizottság. 

Tehát pont a mi elnökségük alatt lesz egy komoly intézményi ciklusváltás. Így viszont sokkal kevesebb lehetőségünk lesz jogalkotási dossziékat menedzselni. Ugyanakkor óriási lehetőség

 − emelte ki a szakértő, hozzátéve, hogy nagy jelentőségű reformokra vélhetően nem lesz idő. Azt lehet tudni, hogy a magyar elnökségnek fontos lesz többek között a megfizethető energia és az ezzel kapcsolatos versenyképesség, a demográfia és a családpolitika, a kohéziós politika és a migrációval kapcsolatos szabályozás.

Utóbbit tekintve a spanyol–belga–magyar trió a programjában hangsúlyozza, hogy a migráció olyan európai kihívás, amelyre európai választ kell adni, ezért a trió elkötelezett a közös európai menekültügyi rendszer és a migrációs és menekültügyi paktum reformjának folytatása mellett, és mindent megtesz azok elfogadása érdekében. A trió javítani kívánja a schengeni térség működését, és kiemelt figyelemben részesíti a külső határok megerősítését. Az illegális migráció elleni küzdelem és a külső határok védelmének támogatása vélhetően a magyar elnökségi programban is prioritásként jelenik majd meg.

Felkészült diplomaták

A magyar soros elnökség fontos célkitűzése lesz mindemellett a bővítéspolitika. Várhatóan akkor lesz az EU–Nyugat-Balkán-csúcs, amely magyar szervezésben valósul meg. A szakértő kiemelte: fontos, hogy a mostani felkészülési időszakban képezzük ki azokat a diplomatákat, akik majd Magyarország érdekében fognak dolgozni a magyar elnökség megvalósításában, az NKE-n már zajlik ez a felkészítés.

Tárnok Balázs kifejtette azt is, hogy a magyar elnökség várhatóan jövőre, 2024 júniusában ismerteti a magyar prioritásokat. A trió most közzétett programja azonban azért is fontos, hogy a tagállamok tudják, hogy a következő 18 hónapban milyen témák lesznek a meghatározók, mire lehet számítani a spanyol–belga–magyar hármastól. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ettől a kerettől – különösen rendkívüli újabb fejlemények hatására – ne lehetne eltérni. Szerinte jó példa erre a francia–cseh–svéd elnökségi trió, amelynek második hónapjában Oroszország megtámadta Ukrajnát, ez pedig a cseh és a svéd elnökség programjára is jelentős hatással volt, az új fejlemények és kihívások fényében az államok kénytelen voltak módosítani az előzetesen meghatározott terveiken.

Borítókép: Tárnok Balázs, az NKE megbízott intézetvezetője. (Fotó: Mirkó István)