Nyilvánosságra hozta szerdán az Európai Bizottság azt a 45 oldalas országjelentést, amely részleteibe menően foglalkozik hazánk jogállamisági helyzetével. A dokumentum kitér egyebek mellett a hazai médiumok helyzetére, a bírói hivatalra, az igazságszolgáltatási rendszerre és a korrupció helyzetére.
– Az első fő gondolatom, hogy egy zsarolójelentéssel van dolgunk. Míg az Európai Parlamentben születtek már ilyen zsarolójelentések az elmúlt hónapokban, addig az Európai Bizottság tollából nem, amely mégiscsak egyfajta tisztelettel bírt Brüsszelben
− reagált a jelentésre Kovács Attila, az Alapjogkért Központ európai uniós kutatási igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján.
Az első zsarolások még politikai zsarolásnak voltak tekinthetők Kovács Attila szerint, ugyanis a politikai, ideológiai nézetkülönbségek miatt az európai uniós intézmények sorozatosan nyomást helyeztek Magyarországra. A következő ilyen lépés a pénzügyi zsarolás volt, amely Kovács Attila szerint abban öltött testet, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat nem bocsátották hazánk rendelkezésére.
– A zsarolásnak a legfrissebb, legújabb lépcsője a háborús zsarolás. Ki merem jelenteni, hogy azok a riportok, jelentések, missziók, dokumentumok, amelyek ma a brüsszeli európai uniós intézmények tollából születnek, azoknak végső sorban az a célja, hogy Magyarországot megbüntessék a háborúellenes békepárt kiálláspontja miatt, és belezsarolják, belelavírozzák hazánkat a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktusba
– tette hozzá Kovács Attila, aki szerint a tagállamok megkérdezése nélkül átvitt és végrehajtott uniós szabályok nem számítanak új keletűnek Brüsszelben. A migráció kérdésével kapcsolatban ugyanis a szakértő szerint az Európai Unió sohasem kérdezte meg az állampolgárokat, illetve a tagállamok kormányait arról, hogy szeretnék-e illegális migránsok tömegeivel elárasztani az európai kontinenst.
A migrációval kapcsolatban a szakértő utalt a napokban Franciaországban történt migránslázadásokra is, amelyeken illegális bevándorlók vagy egykori migránsok leszármazottjai vettek részt.
– Láthatjuk, hogy Franciaország utcáin több tucat nagyvárosban milyen állapotokat eredményezett a migránsok befogadása az elmúlt időszakban. Ma Európa egyik vezető gazdasági, politikai hatalma a belső államrend megrendülésével küzd
– tette hozzá a szakértő, majd pedig kiemelte, hogy a hazai baloldal a migrációt álproblémának titulálta, és többször kijelentették, hogy a kontinens egészét fenyegető tömeges bevándorlás nem létezik.
A migráció mellett az Alapjogokért Központ munkatársa szót ejtett egy másik, a kontinens egészét érintő problémáról, mégpedig az ukrajnai háborúról.
Sajnálatos módon több mint 500 napja háború dúl az Európai Unió és Magyarország szomszédságában. Sajnos az Európai Unió és annak politikai vezetése ismét könnyelműen döntött, amikor egy nagyszabású geopolitikai konfliktussal, kihívással szembesült. Az unió által adott szankciós válasz nem hozta meg a kívánt hatást. Lassan egy tucatot közelíti a szankciós csomagok száma, amelyek sajnos továbbra sem hozták meg a kívánt hatásukat
– jegyezte meg a szakértő, aki szerint a háború további finanszírozása érdekében Brüsszel további 100 milliárd euró többletforrást kért a tagállamoktól.
– Ez a pénz a háború folytatására, Ukrajna megsegítésére és a brüsszeli bürokraták fizetésének az emelésére, és végül, de nem utolsósorban a migráció és a migránsok költségeinek a fedezésére kell
– jelentette ki Kovács Attila. Kiemelte, hogy miközben Brüsszel a tagállamoktól kér pénzt, az évtized egyik legnagyobb korrupciós botrányával küzd, amelynek a szakértő szerint két lába is van, egy európai, illetve egy magyar.
– A korrupció brüsszeli lábával az elmúlt hónapokban már sokszor foglalkoztunk. Emblematikus képeknek tartom, amikor lábpereccel a lábukon a brüsszeli képviselők bemennek, leadják a szavazataikat az Európai Parlamentben, amivel elítélik Magyarországot, Lengyelországot vagy más országokat. Éppen most jönnek az előzetesből, ahová azért kerültek, mert véletlenül egy bőröndnyi eurót találtak náluk a szállodai szobában
– tette hozzá az Alapjogokért Központ szakértője.
A másik, a korrupció magyar lábának tekinthető egységbe pedig beletartozik a szakértő szerint, hogy a 2022-es hazai országgyűlési választási kampányban egyértelműen külföldi pénz áramlott be a hazai dollárbaloldal számláira. Emellett Kovács Attila kiemelt egy új ügyet is, amely Karácsony Gergelyhez és a 99 Mozgalomhoz kötődik. A titkosszolgálati jelentés szerint ugyanis 500 millió forintnyi mikroadomány érkezett a párthoz az országgyűlési választások előtt.
– Az én álláspontom az, hogy itt kérdések merülnek föl illegális kampányfinanszírozástól kezdve külföldi kampányfinanszírozáson keresztül a pénzmosásig. Ezek a kérdések az előttünk álló hetekben elő fognak jönni, és ezekre a kérdésekre az érintett politikusoknak válaszokat, megnyugtató válaszokat kell majd adni a jövőben
– jelentette ki Kovács Attila.
Borítókép: Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója sajtótájékoztatót tart (Forrás: Alapjogokért Központ)
