Több alkalommal is megmozdult a föld alattunk az elmúlt napokban, Békés vármegyében egyik rengés érte a másikat. Előbb augusztus 19-én Szarvas település közelében rengett a föld 4,1-es magnitúdóval, melyet több érezhető utórengés is követett. Majd augusztus 20-án hajnalban ismét 4,1-es magnitúdójú rengés pattant ki.
A közösségi médiában hamar körbeértek az erről szóló hírek és helyzetjelentések, volt, akinek a kéménye bánta, mások arról számoltak be, hogy leestek a cserepek a tetőről, megrepedt a fal, a csillár ingott vagy a súlyos virágkaspó mozdult el a helyéről.
Félelmetes volt, dübörgés majd egy puffanás és mintha az áram szaladt volna át rajtam
– idézte fel az átélteket egy olvasó, valaki szerint pedig egy távoli morajláshoz lehetett hasonlítani a földrengést. – Először 3.53 perckor éreztem, hogy megmozdult az ágy alattam, majd 5 órakor megint morajlást hallottunk, mintha az ég dörgött volna, majd megint kibillent a ház – mondta egy szarvasi lakos.
Mitől reng a föld?
A szeizmológusok szerint semmi furcsa nincs abban, hogy ilyen erejű földrengések vannak hazánkban is, ám ennek gyakorisága még szerintük is szokatlan. Bár számítottak rá, hogy kisebb utórengések jöhetnek még, a hajnali esemény azonos méretű volt az azt megelőző, dupla rengésekkel.
– A tapasztalataink alapján az utórengések mérete és kipattanási gyakorisága az idővel gyorsan csökken, a hajnali esemény ezt mégis felülírja. Bízunk abban, hogy nagyobb földrengések nem lesznek a térségben, de nem tudjuk pontosan megjósolni a következő napok, hetek eseményeit – figyelmeztettek. Majd gyorsan meg is nyugtattak mindenkit:
Szerencsére hazánk szeizmicitása közepes, így semmiképp sem kell olyan katasztrófától tartani, mint a törökországi súlyos események. A veszélyeztetettség hazánkban jelentősen kisebb, ugyanakkor az ismert hazai földrengések statisztikai vizsgálata alapján negyven-ötven évente akár 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengések is előfordulhatnak, melyek jelentősebb épületkárokat is okozhatnak.
– A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje az a tény, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, közben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza–Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel – emlékeztetett bejegyzésében ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.
