Kísérteties a hasonlóság az atlétikai vb és a Puskás Aréna elleni baloldali politikai támadások között + videó

A fővárosi baloldal 2019-es önkormányzati választási győzelme óta folyamatosan zsarolja a kormányt az atlétikai világbajnokság lemondásával, tüntetések szervezésével, most jegyeket kaptak a rendezvényre. Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatos baloldali kommunikáció, valamint az azt követő magatartás kísértetiesen hasonlít a Puskás Aréna esetére.

Augusztus 19-én, jövő szombaton kezdetét veszi a budapesti atlétikai világbajnokság. A rendezvény közeledtével egyre inkább úgy tűnik: a baloldal − amely eddig az atlétikai világbajnokság lemondásával, tüntetések szervezésével fenyegetőzött − változtat korábbi álláspontján.

A Baranyi Krisztina (Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP) által vezetett ferencvárosi önkormányzat ötven ingyenjegyet kapott az atlétikai világbajnokságra. A fotó június 15-én készült. Forrás: Baranyi Krisztina Facebook-oldala

Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina, Fürjes Balázs, valamint Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár társaságában ugyanis találkozhattak Sebastian Coe-val, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökével. A ferencvárosi Fidesz korábban arról értesült: ötven ingyenjegyet kapott a ferencvárosi önkormányzat az atlétikai világbajnokságra. Mindezt úgy, hogy a fővárosi baloldal 2019-es önkormányzati választási győzelme óta folyamatosan zsarolja a kormányt a világbajnokság lemondásával, a sporteseményt politikai ütőkártyaként használta saját érdekeinek érvényesítésére. 

Tüntetés az atlétikai stadion elé?

A szerdai találkozó egyébként azért is érdekes, mert Karácsony Gergely az elmúlt hetekben azzal is fenyegetőzött, hogy 

a megnyitó napján tüntetést szervez az atlétikai stadion elé, ha a kormány nem fizeti ki az Egészséges Budapest program (EBP) forrásainak fennmaradó részét.

Mint mondta: ott lesz, csak nem bent, hanem kint a stadion előtt. A múlt hónapban Karácsony még azt is kijelentette, hogy nem vesz rész a világszerte közvetített sportesemény megnyitóünnepségén. Arról is beszélt: a vb nyilvánosságát arra fogják felhasználni, hogy elmondják, a kormány nem tartotta be a szavát, a kabinet által ígért forrásoknak csak közel a fele érkezett meg a kerületekhez. Pénteken végül bejelentette: felhagy a zsarolással. Emlékezetes az is: a The Economistnak adott interjúban nemcsak a magyar miniszterelnök fizikai adottságain gúnyolódott, de a lap megjegyzése szerint Karácsony „egy drága atlétikai stadion ellen kampányolt”.

Kísérteties hasonlóság

Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatos baloldali kommunikáció, valamint az azt követő magatartás kísértetiesen hasonlít a Puskás Aréna esetére. Ma a baloldali pártok ugyanis már egymást felváltva drukkolnak a magyar válogatottnak, politikusaik kijárnak Puskás Arénában rendezett mérkőzésekre, koncertekre, megépítését azonban egyáltalán nem támogatták. „Ellenzékben is átérezzük felelősségünket, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a Magyar Orvosi Kamara szakmai javaslatait politikai támadásnak veszik, a digitális oktatást nem szervezték meg; hogy 30 milliárdos hitelkeretet nyitunk Moldáviának, 

200 milliárdért most majd az üres Puskás-stadionban gyönyörködhetünk

– mondta 2020. március 16-án az MSZP-s Tóth Bertalan a Parlamentben. A Jobbik sem vélekedett másként 2020 áprilisában, amikor kettős mércét kiáltottak a Fidesz politikája kapcsán. „Miközben az orbáni propagandafilmben látható kórházban hiányzik a csempe a falról, üzemképtelen a lift és a dolgozók szinte semmit nem érő maszkokban kezelik a fertőzötteket, 

a Puskás-stadion felépítésére 190 milliárd forintot költött a kormány, és évente mintegy 2 milliárd forintból üzemeltetik

– írták a Facebookon. A stadionellenes kirohanáshoz Szabó Tímea is csatlakozott, amikor azt mondta: „A ma átadásra kerülő Puskás Stadion átépítésének története jól mutatja, hogyha a fociról van szó, Orbán Viktor képtelen a mértékletességre. Az új építmény megint túlárazott, és sem a fenntartása, sem a jövőbeni kihasználtsága nem megoldott.”

„Csak remélni tudom, hogy a Puskásban lesznek tömegek is”

„A Puskás Stadion most leginkább focimeccsek befogadására lesz alkalmas, csak remélni tudom, hogy a focimeccsekhez lesznek majd tömegek is” – írta 2019-es Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely, akit Budapest főpolgármestereként a stadion megnyitójára is meghívtak, de nem ment el, mert mint mondta, nem az a meccsjárós típus. Majd 2021-ben, amikor rájött, hogy a magyar válogatott mérkőzéseit telt házas stadionokban tartják, ő sem volt rest, hogy kilátogasson.

Az említett mérkőzésre Karácsony Gergely mellett az a Fekete-Győr András is kiment a mérkőzésre, aki korábban egy videóban arról értekezett, hogy „egy percen túl sem tud nézni magyar meccset”. „Az nekem nem elég, hogy azért, mert magyar vagyok, azért nekem szeretnem kell a magyar focit” – hangoztatta korábban. Idén márciusban, a magyar labdarúgó-válogatott a vendég bolgár csapat felett aratott könnyed, 3-0-s győzelemmel kezdte az Európa-bajnoki selejtezősorozatot. 

Fekete-Győr András Facebook-oldalán következőképp kommentálta az eredményt: „Szeretjük a jó focit, még inkább, ha három gólt hoz, de leginkább, ha a miénk.” 

Budapest a világ 10. legnagyobb sportvárosa az idén

A baloldal megváltozott kommunikációjában mára feltételezhetően közrejátszik az is, hogy a kormány támogatásával épített sportkomplexumok és maga Budapest is egyre több nemzetközi elismerésben részesül a sportrendezvények miatt. A svájci BCW tanácsadó cég és PR-ügynökség például idén is elkészítette a világ legjelentősebb sportvárosainak rangsorát, amelyben Budapest – a lista történelme során először – a 10. helyen szerepel.

A rangsor összeállításakor figyelembe veszik, hogy hány sporteseményt rendezett az adott város a vizsgált időszakban, hogy a szakmabeli szakértők mennyire értékelik az adott várost, illetve hogy milyenek a város kilátásai a jövőre nézve. 

Rendkívül hangsúlyosan veszik számításba, hogy a város nemzetközi sportesemények szervezése terén mennyire számít rutinosnak – fővárosunkat a vizes vb-nek és a labdarúgó El-döntőnek köszönhetően kiemelten értékelhették. 

Szintén sokat nyomhatott a latban a fővárosi sportlétesítmények építése, fejlesztése, valamint az atlétikai világbajnokság megszervezése is. A lista élén egyébként Párizs foglal helyet, megelőzve a második Los Angelest és a harmadik Londont.

Borítókép: Karácsony Gergely és Fekete-Győr András (Forrás: Karácsony Gergely Facebook-oldala)