Az európai politikusok többsége jellemzően csak a mainstream balliberális médiának kedves, ugyanakkor felszínes és semmitmondó nyilatkozatokra vállalkozik, szemben a magyar miniszterelnökkel, aki nemcsak elemzi, hanem az európai országok számára kedvezőtlen tényeket is ki meri mondani. Európában egészen egyedülálló, hogy egy ország vezetője ki mer állni a nyilvánosság elé, és részletesen elemzi a nemzetközi környezetet, valamint a világ előtt álló kihívásokat – jelentette ki Rotyis Bálint az Origónak adott interjúban.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint Orbán Viktor pedig nemcsak leírja a minket körülvevő világot, hanem komoly intellektuális munkával igyekszik feltérképezni a jövőt, és ezekre a kihívásokra megpróbálja felkészíteni a magyar nemzetet. – Az az érdekes helyzet állt elő, hogy ha az európai nyilvánosság meg akarja érteni a veszélyek korát, akkor nem a német kancellár, vagy a francia elnök, hanem Orbán Viktor mondatai segíthetnek kiigazodni – mondta az elemző.
Egyre több nyugati politikus látja be: Orbán Viktornak igaza volt
Felidézte: a migrációs válság kezelése 2015-ben óriási vitát váltott ki Európában. Hozzátette: a magyar kormány elsőként ismerte fel a migrációban rejlő kockázatokat, és ezekre adott egy határozott választ. Velünk szemben egy hatalmas, nyugati blokk alakult ki, mely a migrációt jó dologként tartotta számon. A migrációs válság elején mind a két fél teljes meggyőződéssel hitte, hogy neki van igaza, de az idő bebizonyította, hogy a magyar álláspont volt a helyes. Ma pedig már egyre több nyugati politikus látja be, hogy Magyarországnak ebben a kérdésben igaza volt. A cikkben felidézik Rod Dreher, a Danube Institute vendégkutatójának megállapításait, miszerint Európa nem elég magabiztos ahhoz, hogy ellentmondjon Washingtonnak, ez pedig egy természetellenes viszonyrendszer meglétére enged következtetni. A kutató azt is mondta:
a kontinensen egyedül Orbán Viktor miniszterelnök beszél nyíltan és egyenesen a háború következményeivel kapcsolatban.
Rotyis Bálint szerint amennyiben abból indulunk ki, hogy kiknek kellene Európa érdekeit képviselni a nagyvilágban, akkor joggal gondolhatnánk Franciaországra vagy Németországra, mint az unió gazdasági nagyhatalmaira, mégis azt látjuk, hogy az unió vezető országait foglyul ejtette a háborúpárti, amerikai baloldal, helyettük egyedül Orbán Viktornak volt meg a bátorsága és a képessége arra, hogy megfogalmazza Európa érdekeit, ezzel pedig a tízmilliós Magyarország az, akit az egyre növekvő békepárti európaiak követhetnek.
Egész Európában egyre többen követik
Az elemző szerint Magyarország méretei ugyan nem indokolják, de mégis az a helyzet állt elő, hogy az Európát érintő történelmi kérdésekben a magyarok békepárti álláspontját nemcsak ismerik, hanem egész Európában egyre többen követik.
Ebből kifolyólag pedig történelmi kötelességünk kitartani békepárti álláspontunk mellett, hisz nincs más, aki jelenleg ilyen bátorsággal és kitartással képviselni merné az egész kontinens érdekét
− állapította meg. A szakértő szerint az európai politikusok többsége ma arra koncentrál, hogy minden pillanatban meg tudjon felelni a balliberális médiának és a különböző közösségi oldalak szeszélyes igényeinek. Hiányzik az intellektuális felkészültség, hiányoznak azok az értékek, amikből nem hajlandóak engedni, megijednek minden olyan gondolattól, ami éppen nem nyeri el a globalisták tetszését. Rotyis Bálint úgy véli: ezzel szemben Orbán Viktor időt és energiát nem sajnálva nemcsak megérteni próbálja az előttünk álló kihívásokat, hanem válaszokat is megfogalmaz.
Híd Kelet és a Nyugat között
− Magyarország, mint egy kis, nyitott gazdaság, akkor lehet sikeres, ha a világ minél több pontjával tud szoros kapcsolatot kialakítani. A jelenlegi kormányzat pedig ennek a célnak a beteljesítése érdekében mindenkit szívesen lát, aki együtt kíván működni Magyarországgal.
Amennyiben hirtelen Magyarország háborúpárti országgá válna, ahogy a baloldal szeretné, akkor az azt is jelentené, hogy a világ nagyobbik részétől elvágnánk magunkat, és a nagyhatalmi küzdelmek határvidékévé válnánk
− állapította meg az elemző. Felidézte: a történelem során a magyarok nem egyszer találták hazájukat két, egymással versengő birodalom határán, ami számunkra mindig csak pusztítást hozott. Mint mondta, a nagyhatalmakat sosem érdekelte, hogy a határvidékeken élőkkel mi lesz, mennyi szenvedést és pusztítást kell elviselniük, „így muszáj mindent megtennünk azért, hogy Magyarország továbbra is megmaradjon hídként a Kelet és a Nyugat között”. Rotyis Bálint szerint a világ számára az lenne a legjobb, ha a két atomnagyhatalom belátná, hogy egy többpólusú világ vár ránk, különben a fegyveres konfliktus esélye drasztikusan megnő, mely fegyveres harc valószínűleg világméreteket öltene. Úgy véli:
mindaddig amíg vannak olyan országok, melyek hidat tudnak képezni két világ között, addig a lehetőség megvan arra, hogy a hatalmi versengés nem vezet háborúhoz.
– Magyarország amennyiben sikeresen be tudja tölteni a híd szerepét, akkor mintaadóvá is tudna válni, bebizonyítva, hogy a blokkosodás és a bezárkózás valójában senkinek sem érdeke. Pozitív példákkal már most is tudunk szolgálni, hisz a nyugati autóipar és a keleti akkumulátorgyártás otthonra lelt hazánkban és a két ágazat kéz a kézben fejlődik és együttműködik – állapította meg.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja Budapesten, a Várkert Bazárban 2023. február 18-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
