Új fegyvereket vet be a gyorshajtók ellen a rendőrség

Mesterséges intelligencia, drónok, trafiboxok – eddig nem ismert részleteket árult el Óberling József ezredes az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője a gyorshajtók elleni rendőrségi fegyverekről és módszerekről.

Hatékonyak a drónok?

A drón például az elsőbbségadási és kanyarodási szabályok ellenőrzésére is alkalmas eszköz. – Van számos olyan hely, ahol rengeteg koccanásos baleset történik, amelyeket a drónnal tökéletesen tudunk figyelni. Térfigyelő kamerával is lehet, ott ülünk, és figyeljük. Aztán értesítjük a rendőrt, aki megállítja. Barátom, megvagy! – fogalmazott az ezredes.

Egyre több drónt használ a rendőrség a szabálysértők felderítésére, a szabálysértések dokumentálására, valamint a közlekedési balesetek helyszínelésére. A rendőrség ugyanis megváltoztatta az ellenőrzési taktikáját.

A főosztályvezető szerint kitanulják az emberek, hogy hol és hogyan kell viselkedni, hogy a rendőr úgy lássa, minden rendben van. A drón azonban jó eszköz a forgalom figyelésére úgy, hogy arról a közlekedők többsége nem szerez tudomást.

Jelenleg mintegy negyven drónt üzemeltet a rendőrség. Már beszereztek négy újabb készüléket, a pilóták kiképzése megtörtént, a módszertant kidolgozták. Nagy valószínűséggel négy megyei főkapitányságon, Budapest, Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben fognak egyelőre kísérleti jelleggel ilyen drónokat használni.

Jön az átlagsebesség-mérés?

Élénk szakmai vita folyik jelenleg az átlagsebesség-mérés bevezetéséről. Rendkívül összetett a kérdés, alapos megfontolást igényel a döntés. Most is zajlik egy előkészítése a Véda-rendszer fejlesztésének. – Gondolkodunk a Véda-rendszer fejlesztésén, de ez még nagyon gyerekcipőben jár, ennek részeként is napirenden van az átlagsebesség-mérés kérdése. Civil szervezetek és környezetvédők is részt vesznek abban, hogy merre tovább. És nem egyértelmű a megítélése – mondta erről Óberling ezredes.

Nem minden út alkalmas átlagsebesség-ellenőrzésre, eleve a túl hosszú és a túl rövid utak egyaránt alkalmatlanok.

Másrészt kérdés, hogy szankcionáljanak-e egyetlen kilométer per órás sebességhatár-túllépést az átlagban? Vagy ezt még ne büntessék? Pedig ahhoz, hogy a sztrádán valaki óránként 131 kilométeres átlagot teljesítsen, sokszor jóval gyorsabban kell ennél mennie. Ráadásul a társadalom el sem fogadná az átlagot minimálisan átlépő adat bírságolását. Ugyanakkor még a sztrádákon is nehéz lenne kijelölni a szakaszokat, és megszabni a határt. Könnyű azt kérdezni: miért nem mér átlagsebességet a rendőrség?

A térfigyelő kamerákat is figyelik?

Jelenleg létező gyakorlat, hogy balesetveszélyes helyeken működő önkormányzati térfigyelő kamerákat aktívan figyelik a rendőrök. Az önkormányzati kamerák rögzítik, amit látnak, csak a felvétel megőrzése korlátozott ideig tart. Ezzel megvan a bizonyíték.

A gyorshajtásos tettenéréseknél az autó megállítása után rendre felajánlják, hogy nézze vissza a felvételt az autós. Egy százalékuk akarja csak megnézni, a többség nem kíváncsi rá. Márpedig ha van felvétel, az bizonyítéknak minősül.

Trafiboxot vegyen minden önkormányzat?

Elkezdtek önkormányzatok is vásárolni – trafibox – sebességmérőket. Budapest egyik kerülete és egy Veszprém vármegyei város már rendszeresített is néhányat.

– A tulajdonjog az önkormányzatoké, de használatra átadják a rendőrségnek. Az az önkormányzat, amely tényleg tenni akar valamit, annak megvan erre a lehetősége. Leül, megtárgyalja a rendőrkapitánysággal, hogy szeretnének Diósdra az XY cukrászda elé egy trafiboxot, mert ott rendszeresen problémák vannak, és emiatt lakossági panaszok is, hogyan lehetne egy ilyet kihelyezni oda? Tisztelt polgármester, szavaztassa meg a közgyűléssel, aztán vásároljanak ilyen készüléket, telepítsék oda, vegyenek bele egy sebességmérő műszert, és akkor állandóan mérhet. Erről kötünk egy megállapodást, vállaljuk, hogy a felvételeket feldolgozzuk, és akik ott gyorsan mentek, azokat megbírságoljuk. Ebből az önkormányzatnak nyilván semmilyen anyagi haszna nem keletkezik, de politikai haszna igen, a közlekedésbiztonság javításáért a szavazók hálásak lesznek – fejtegette a közlekedésrendészeti főosztályvezető.

Trafibox Komárom-Esztergom megyében (Fotó: dorogimedence.hu)

 

Mesterséges intelligencia mint fegyver?

Százszázalékos uniós támogatásból valósult meg 2015-ben a Véda-rendszer, amelynek fejlesztése most zajlik. Óberling József ismertetése szerint az előkészítő anyagban szó van az átlagsebesség-mérésről, mert ha egy sűrűbben szőtt háló van az országban, akkor hatékonyabb a rendszer. Önmagában a 2015 óta eltelt idő is indokolná a fejlesztést, másfelől a mesterséges intelligenciával ma már sokkal több mindent tudnának kezdeni, mint bő hét éve. – Ma ott tartunk, hogy a technológiai fejlődés miatt itt van az ideje egy mostani fejlettségi szintű, high-tech rendszernek, ami ráadásul sokkal olcsóbban üzemeltethető – szögezte le az ezredes.

A Véda nem sebességmérő rendszer, ez csak az egyik funkciója a sok közül. A Véda lényege ma is az, hogy képelemzésen alapuló technológia, ami mellesleg sebességet is mér. Le tudja olvasni a rendszámot, tehát az általa készített fényképről nem kell egy embernek leolvasnia, majd rögzítenie a rendszámot. De még a rendszámfelismerés is nagyon kezdetleges technika a mesterséges intelligencián belül.

Óberling József a Védáról:

„A mesterséges intelligencián múlik például, hogy egy kép elemzésében mennyire tudunk precízek lenni, például mennyire magabiztosan tudjuk eldönteni, hogy egy első ülésen ülő személy használja-e a biztonsági övet. Ma még nem része a Védának, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy olyan funkció is bekerüljön, hogy használt vagy nem használt mobiltelefont a sofőr, tartott-e valamit a kezében. Ezek olyan mértékű technológiát feltételeznek, amelyre a Véda-rendszer a jelen állapotában még nem képes, de nem elképzelhetetlen, hogy képes lesz. De mindaddig, amíg nem lehetünk csaknem százszázalékosan biztosak abban, hogy a mesterséges intelligencia ezt a munkát elvégezze helyettünk, addig ott kell ülnünk, és folyamatosan csekkolni.”

 

 

Elvennék a szabálysértők autóját?

A szakember támogatja, hogy bizonyos esetekben lefoglalják a szabálysértők járművét. Bizonyos országokban gyakorlat a gyorshajtók autójának a lefoglalása. Például a második maximális, jelenleg háromszázezres, szeptember 1-jétől 390 ezres bírság lehetne  itthon a határvonal.

A rendőrség szakemberei kezdeményezték is ennek bevezetését, ám a jármű elkobzása közlekedési szabályszegések esetében egyelőre a magyar jogrendbe nem illeszthető be. A hivatalos álláspont az, hogy a szankciónak arányban kell állnia az elkövetett jogsértés súlyával, és mindaddig, amíg van eszköz, amely nem ilyen súlyú, mint a tulajdon használatának a korlátozása, és azokat ki nem töltötték a határig teljesen, addig ilyen súlyos jogkövetkezmény nem jöhet számításba. Ugyanakkor a társadalom többsége joggal mondja, hogy ennek a problémának az egyik hatékony megoldása az autó elvétele lenne.

Borítókép: Egyre több drónt használ a rendőrség a közlekedési szabálysértők felderítésére (Fotó: Havran Zoltán)