– Az oktatási rendszer fenntarthatóságának vizsgálatakor a pedagógusok számánál relevánsabb kérdés az egy oktatóra jutó tanulók száma. Ha kevesebb diákot kell oktatni az iskolákban, kevesebb tanárra is lesz szükség, így a tanárhiány megítéléséhez és a nemzetközi összehasonlításhoz alkalmasabb mutatószám az egy pedagógusra jutó tanulók száma. Az egy tanárra jutó diákok számának csökkenésével a pedagógusok leterheltsége is csökken, és a diákok is minőségibb, koncentráltabb oktatásban részesülnek – írja ma megjelent elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A cikkben az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) által közzétett adatokra hivatkoznak, ezek alapján
Magyarországon 10,6 diák jutott egy tanárra, míg az uniós átlag 12,1.
A tagállamok közül Görögországban, Máltán és Horvátországban a leginkább kedvező a tanárok leterheltségét jelző mutató értéke, rendre 8,2, 8,7 és 9,1 fő. A V4-országok közül hazánk teljesít a legjobban, majd a szintén az uniós átlag alatti Lengyelország (10,9 diák/tanár). Ezzel szemben Csehországban és Szlovákiában az EU-s átlagnál magasabb az egy tanárra jutó diákok aránya; 13,2, illetve 14,3 fő. Az Európai Unió tagállamai közül Hollandiában és Franciaországban a legrosszabb a mutatószám értéke; 16,4, illetve 14,9.
A cikkben példákat is hoznak, ezek szerint Hollandiában a tanárhiány enyhítésének érdekében önkormányzati szinten egyezséget kötöttek, hogy nem fognak egymással versengeni az oktatókért, inkább összefogva keresik a tanárszám növelésének lehetőségeit. Franciaországban a tavaly kezdődött tanév előtt 4000 tanár hiányzott az oktatási rendszerből.
Más országokban is akadnak érdekességek az Oeconomus szerint: Olaszországban például 150 ezer pedagógusi állást nem hivatásos tanárok töltenek be, Svédországban pedig 153 ezer tanárt kell kiképezni 2035-ig.
Borítókép: A PDSZ-es Nagy Erzsébet már nem tanít, de a számok így is kedvezőek (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
