Potápi Árpád János: Védendő érték a nemzetiségek anyanyelvének használata

Alapvető és minden körülmények között védendő értéknek kell tekinteni a nemzetiségek anyanyelv-használatát az élet minden területén, a köz- és a magánszférában egyaránt.

Forrás: MTI2023. 09. 07. 20:03
POTÁPI Árpád János; KÕRÖSI CSOMA Sándor
A Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program 2023/2024-es programszakaszának megnyitója Fotó: Hegedüs Róbert
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Amikor a nemzeti kisebbségek érdekében emel szót a kormány, akkor azokat az értékeket védi, amelyek az ősök bölcsességét őrzik – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) pécsi kongresszusán csütörtökön.

Potápi Árpád János az európai őshonos nemzetiségi kisebbségek védelmét és érdekvédelmét ellátó szervezet rendezvényének megnyitóján felhívta a figyelmet arra, hogy óvni kell a kisebbségi létben élő embereket, 

mert ha jogaik nincsenek biztosítva, nyelvhasználatukat, kultúrájuk megélését, hagyományaik megtartását korlátozzák vagy akadályozzák, tiltják vagy üldözik, akkor a legtehetségesebb vezetőiket veszítheti el egy-egy közösség.

Ezek nemzeti kincsek, de az általuk elnyert lelki és testi béke nemzetközi kincs, a szomszédságban dúló háborúra is gondolva mondhatjuk, ritka kincs – hangsúlyozta.

Utalt arra, hogy Magyarország öt alapelvet fogalmazott meg, amelyekre az európai kisebbségvédelmi politikát építeni kell.

  • Eszerint a nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy, amelynek alapja a nemzeti identitás.
  • Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól, míg a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog maradéktalan biztosítása.
  • A negyedik alapelv szerint az identitás védelméhez egyéni és kollektív jogokat kell biztosítani, míg az ötödik szerint egy állam területén élő nemzeti kisebbségek az adott állam államalkotó tényezői.

A magyar kormány továbbra is aktívan és hathatósan támogatja a külhoni magyarok és általában a nemzeti kisebbségek törekvéseit – jelentette ki.

– A cél a közösségek sokszínűségének megőrzése és a szülőföldön maradás biztosítása – mondta, kiemelve: a külhoni magyarok esetében csakis olyat kér a kabinet az adott régió országaitól, amit Magyarország is biztosít az itt élő nemzetiségi közösségeknek.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntését tolmácsolva Potápi Árpád János emlékeztetett, Magyarországon tizenhárom őshonos nemzetiség él, bennük vitathatatlan értéket lát az ország – alkotmányban rögzítve is –, és támogatja nemzeti identitásuk, hagyományaik és anyanyelvük megőrzését. Ennek is köszönhető, hogy a nemzetiségüket megvallók száma a 2001-hez képest másfélszeresére nőtt.

Kiemelte, a magyar kormány hatszorosára növelte a nemzetiségeknek juttatott támogatásokat az elmúlt bő egy évtizedben. A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények száma a 2010-es nyolcszorosára, 103-ra nőtt a 2022/2023-as tanévre, így biztosítva képzéseket, nevelést több mint húszezer nemzetiségi fiatalnak.

Magyarország továbbra is támogatja a FUEN létezését és működését, és a FUEN-nel együtt az Európai Bíróság előtt folytatja a küzdelmet azért, hogy a Minority SafePack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezésbe fektetett munka meghozza gyümölcsét – mondta az államtitkár.

Meg kell fogalmaznunk a döntéshozóknak, hogy olyan Európában és világban szeretnénk élni, amelynek alapvető és minden körülmények között védendő értéke az anyanyelv használata az élet minden területén, a köz- és a magánszférában egyaránt

– hangsúlyozta.

– Immár második éve háború sújtja a szomszédos Ukrajnát, amely – mint mondta – minden ott élő nemzetiség és különösen a kárpátaljai magyarság számára is nagy próbatétel – emlékeztetett.

Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a kárpátaljai magyarok nagy szolidaritást mutattak a háború elől menekülő emberek befogadásánál, az intézményrendszer folyamatos és egyre növekvő nyomás alatt áll és az őshonos magyar kisebbség jogait Ukrajnában veszélyeztetik. A FUEN sikere e tekintetben is életmentő jelentőségű lehet – tette hozzá.

Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője, a FUEN elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a több mint hetven esztendeje alapított szervezet szép eredményeket ért el, ugyanakkor van még tennivalója.

Utalt arra, hogy a kisebbségek Európa sok részén még mindig csak megtűrtek, nem élveznek olyan autonómiát, jogokat, illetve kapnak olyan lehetőségeket, mint Magyarországon.

A pécsi Kodály Központban szeptember 7–10-ig tartó 67. FUEN-kongresszus megnyitóján köszöntötte a résztvevőket Englenderné Hock Ibolya, a szervező Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának az elnöke, Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes és Ritter Imre, az Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának elnöke is.

A rendezvényen panelbeszélgetéseken vitatják meg a kisebbségvédelem lehetőségeit és kihívásait, a nemzetiségek részvételét a demokratikus folyamatokban. Bemutatják a harmincéves magyar nemzetiségi törvényt is, emellett kisebbségek védelmét ellátó munkacsoportok cserélik ki tapasztalataikat és küldöttgyűlést is tartanak.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Hegedüs Róbert)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.