A vészesen terjedő rövidlátásra és a cukorbetegek szemészeti szűrésének jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet a látás világnapja alkalmából a Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság. A két szervezet az október második csütörtökjén tartott világnap alkalmából az MTI-hez eljuttatott közös közleményében hangsúlyozza, hogy a vakság nagyrészt megelőzhető, illetve gyógyítható.
Mint írják, a modern életmód egyik következményeként az előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének átlagosan több mint felét érinti majd a rövidlátás.
Közép-Európában 2000-ben a népesség 20,5 százalékánál jelentkezett rövidlátás fénytörési hibával. Ez az arány 2020-ra 34,6 százalékra növekedett, 2050-re pedig várhatóan eléri a 54,1 százalékot. Az előrejelzések szerint a patológiás rövidlátás lesz a visszafordíthatatlan látásromlás és vakság leggyakoribb oka világszerte – ismertették.
Magyarországon az elmúlt évtizedben a rövidlátás előfordulása a 18-35 éves korcsoportnál elérte az 58,7 százalékot, míg 1934-ben, illetve 1960-ban ez az érték még nem haladta meg a 7 százalékot.
A nagyfokú myopia (rövidlátás) legerősebb rizikófaktora a fiatalkor kezdete. Hatéves kor alatt a rövidlátás előfordulása alacsony, hatéves kortól azonban jelentősen emelkedik az előfordulás gyakorisága. A rövidlátás kialakulásának aránya jelenleg a 7-10 éves korosztályban a legnagyobb.
Ugyanakkor a rövidlátó gyerekek látásának romlása a gyermekek csaknem felénél 15 éves korban leáll, 18 éves korra az esetek 78 százalékában, 21 éves korban 90 százalékában stabilizálódik. Bármilyen, a rövidlátás felismerését és/vagy kialakulását kedvezően befolyásoló lépésre tehát ennél a korcsoportnál van jó lehetőség – magyarázták.
A kutatások szerint a szabadtéri tevékenység hiánya az egyik legfontosabb környezeti tényező, amely a rövidlátás kialakulásában szerepet játszhat, továbbá a közeli munkavégzés vagy tanulás – amikor a szemünkkel kifejezetten csak közelre nézünk – időtartama szoros összefüggésben áll a rövidlátás gyorsabb súlyosbodásával.