A négy évvel ezelőtt, 2019. október 13-án megtartott önkormányzati választáson az akkori 23 megyei jogú városból tizenháromban kormánypárti vagy a Fidesz-KDNP által támogatott polgármesterjelölt, míg tízben baloldali aspiráns győzött. (Van még két település – Baja és Esztergom –, amelyek 2022-ben lettek megyei jogú városok. Baját baloldali polgármester vezeti, a balliberálisoknak a testületben is többsége van, míg Esztergomban 2019-ben a Fidesz–KDNP tarolt.)

Nagykanizsán gúzsba kötötték a fideszes polgármestert
Volt 2019-ben három kormánypárti vezetésű nagyváros – Nagykanizsa, Szekszárd és Szolnok –, ahol a közgyűlés megalakulásakor még a baloldal volt többségben, de menet közben két településen az ellenzéki egység felbomlott.
Szolnokon alig néhány hónappal a választás után, 2020 tavaszán omlott össze a baloldali együttműködés, miután Ligeti József kilépett a baloldali Szolnoki Többség nevű frakciószövetségből és a XXI. század elnevezésű frakcióból, míg Fajcsák Károly a DK képviselőcsoportját hagyta ott, és a továbbiakban független képviselőként dolgozott tovább.
Szekszárdon pedig úgy szűnt meg a baloldali többség, hogy 2021 tavaszán Zaják Rita, a Párbeszéd politikusa kilépett az Éljen Szekszárd frakcióból. A megyei jogú városok közül Nagykanizsa az egyedüli hely, ahol a polgármester a Fidesz–KDNP színeiben győzött, de a baloldalnak továbbra is többsége van, amely már minden olyan jogkört elvont Balogh Lászlótól, a település első emberétől, amit a jogszabályok megengednek. – Ma már lényegében kulturális polgármester vagyok – mondta magáról Balogh László.
Márki-Zay összeveszett a helyettesével
Azokban a megyei jogú városokban, ahol 2019-ben baloldali polgármester győzött, az ellenzék többségbe is került, az arányok azonban eltérőek voltak. Dunaújvárosban, Érden, Hódmezővásárhelyen, Pécsen, Salgótarjánban és Szegeden a baloldal a testület több mint hatvan százalékét adta. Egerben, Miskolcon, Szombathelyen és Tatabányán nehezebb helyzetben volt a baloldal, amivel azonban nem feltétlenül járt együtt az instabilitás.