A négy évvel ezelőtt, 2019. október 13-án megtartott önkormányzati választáson az akkori 23 megyei jogú városból tizenháromban kormánypárti vagy a Fidesz-KDNP által támogatott polgármesterjelölt, míg tízben baloldali aspiráns győzött. (Van még két település – Baja és Esztergom –, amelyek 2022-ben lettek megyei jogú városok. Baját baloldali polgármester vezeti, a balliberálisoknak a testületben is többsége van, míg Esztergomban 2019-ben a Fidesz–KDNP tarolt.)
Nagykanizsán gúzsba kötötték a fideszes polgármestert
Volt 2019-ben három kormánypárti vezetésű nagyváros – Nagykanizsa, Szekszárd és Szolnok –, ahol a közgyűlés megalakulásakor még a baloldal volt többségben, de menet közben két településen az ellenzéki egység felbomlott.
Szolnokon alig néhány hónappal a választás után, 2020 tavaszán omlott össze a baloldali együttműködés, miután Ligeti József kilépett a baloldali Szolnoki Többség nevű frakciószövetségből és a XXI. század elnevezésű frakcióból, míg Fajcsák Károly a DK képviselőcsoportját hagyta ott, és a továbbiakban független képviselőként dolgozott tovább.
Szekszárdon pedig úgy szűnt meg a baloldali többség, hogy 2021 tavaszán Zaják Rita, a Párbeszéd politikusa kilépett az Éljen Szekszárd frakcióból. A megyei jogú városok közül Nagykanizsa az egyedüli hely, ahol a polgármester a Fidesz–KDNP színeiben győzött, de a baloldalnak továbbra is többsége van, amely már minden olyan jogkört elvont Balogh Lászlótól, a település első emberétől, amit a jogszabályok megengednek. – Ma már lényegében kulturális polgármester vagyok – mondta magáról Balogh László.
Márki-Zay összeveszett a helyettesével
Azokban a megyei jogú városokban, ahol 2019-ben baloldali polgármester győzött, az ellenzék többségbe is került, az arányok azonban eltérőek voltak. Dunaújvárosban, Érden, Hódmezővásárhelyen, Pécsen, Salgótarjánban és Szegeden a baloldal a testület több mint hatvan százalékét adta. Egerben, Miskolcon, Szombathelyen és Tatabányán nehezebb helyzetben volt a baloldal, amivel azonban nem feltétlenül járt együtt az instabilitás.
Az elmúlt négy év azonban sok baloldali vezetésű megyei jogú városban nem múlt el eseménytelenül a 2024-es önkormányzati választás szempontjából. Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter polgármester és Kis Andrea (MSZP) konfliktusa rombolta a baloldalon belüli összhangot. Utóbbi idén februárig Márki-Zay helyettese volt, de viharos körülmények között távozott az alpolgármesteri székből, a napokban pedig a Hírklikknek adott interjúban olvasott be Hódmezővásárhely első emberének.
Pécsen mostanában az okoz izgalmakat, hogy nem tudni, a 2024-es önkormányzati választáson a DK beáll Péterffy Attila polgármester mögé, avagy sem. Ha a Demokratikus Koalíció külön indulna a baranyai vármegyeszékhelyen, azzal pokolian nehéz helyzetbe hozná Péterffy Attilát. Egerben szintén a polgármester, Mirkóczki Ádám és egyik alpolgármestere, Mirkóczki Zita (MSZP) vitája mérgezte a közhangulatot baloldalon. A konfliktusban fontos mérföldkő volt, amikor a polgármester 2020 tavaszán leváltotta helyettesét. A kedélyek utána sem csitultak, Mirkóczi Zita már önkormányzati képviselőként legutóbb 2023. elején szólította fel lemondásra a polgármestert, aki olyan Facebook-bejegyzést tett közzé, amely az MSZP-s politikus szerint sértő volt másokra nézve.
Tatabányán szétszakadt a baloldali összefogás
Bár Baján a baloldal masszív túlsúlyban van a testületben, a pártok között finoman szólva sem tökéletes az összhang. A Bajnai Gordon exkormányfővel szoros kapcsolatot ápoló Nyirati Klára momentumos polgármesternek az elmúlt években gyakran meggyűlt a baja a DK–Jobbik vezette belső ellenzékkel. A város első embere néhány hónappal a 2019-es önkormányzati választás után összekülönbözött a helyettesével, László Károllyal (DK), aki emiatt távozott is az alpolgármesteri székből. A kedélyek nem nyugodtak meg, Nyirati Klára időközben Gyurcsány Ferencnek is odaszúrt, és kijelentette: kormánya sodorta válságba az országot 2009 előtt.
Tatabányán ha lehet, még ennél is több volt a botrány. Nagy Béla már 2020 nyarán kilépett a balliberális Összefogás Tatabányáért frakcióból, és azóta független önkormányzati képviselőként dolgozik a testületben. Egy évvel később, 2021 nyarán Hoffer Dávid, Tatabánya 12-es körzetének önkormányzati képviselője a Demokratikus Koalícióból lépett ki botrányos körülmények között. A Hoffer és Szücsné Posztovics Ilona polgármester közti csörte egészen bírósági feljelentésig fajult.
Néhány hónappal később, 2021 novemberében az MSZP elnöksége egyhangúlag felfüggesztette, majd az etikai bizottság kizárta a pártból Fekete Miklós tatabányai önkormányzati képviselőt, korábbi alpolgármestert. Az indok az volt, hogy a politikus többször a Fidesz számára kedvezően szavazott a közgyűlésben. Közben, még szeptemberben Szücsné és további három képviselő távozott az Összefogás frakcióból, ezzel végleg felbomlott a 2019 őszén tető alá hozott baloldali összefogás. Ezek a civakodások vagy botrányos összeveszések egészen biztosan meghatározzák a baloldali pártok együttműködését a jövő tavasszal esedékes önkormányzati választáson.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
