Állatbarát Magyarország: rengetegen tartanak háziállatot

A leggyakoribb háziállat hazánkban a kutya, négy állattartó háztartás közül háromban van kutya, a másik kiemelkedő gyakoriságú állat a macska, amelyet minden második állattartó háztartásban tartanak – derül ki az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának reprezentatív felméréséből. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: több mint ezerfős minta alapján készült kutatás meglepő adatokat tartogatott, amelyből kiderült, Magyarország jócskán az európai átlag felett jár az állattartó háztartások arányát tekintve, ami önmagában nem lenne baj, ha az állatjólléti szempontok az esetek döntő többségében érvényesülnének.

Forrás: Pexels

Az emberek közel háromnegyede él olyan háztartásban, ahol valamilyen állat lakik velük – derül ki az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központjának reprezentatív felméréséből. A kutatás számos meglepő adatot tartalmazott, mint például, hogy az állattartók többsége férfi és a legnagyobb arányban a fiatal korosztály képviselteti magát, a 18–29 évesek tartják a legtöbb házi kedvencet. Az is kiderült, a falvakban és a kisebb településeken inkább jellemző a társállattartás, mint Budapesten és a nagyvárosokban.

– A leggyakoribb otthon tartott állat a kutya, négy állattartó háztartásból háromban megtalálhatóak – részletezte lapunknak a felmérés eredményeit Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője. 

A teljes lakossághoz viszonyítva mindez 56 százalékot jelent, ami érdekessé teszi az adatot: korábban kevesebb kutyatartót mértek az országban.

– A magyar háztartások több mint a fele tehát kutyatartó. Ezzel az adattal egy izgalmas eredmény született, még a 2018-as kutatás szerint a háztartások mindössze 36 százaléka számított kutyatartónak, a 2021-es felmérésen már ötven százalék felett volt az arány, a 2023-as pedig már 56 százalékot mutatott. Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás önbevallás alapján készült, lehetséges, hogy nem mindenki a valóságnak megfelelően nyilatkozott, ezért a növekvő tendencia és a nagyságrend lényegesebb tényező, mint a konkrét adat a kutatás szempontjából – mutatott rá Vetter Szilvia, aki kiemelte: az egyértelmű, hogy egyre több a kutya és a kutyatartó háztartás is. 

Már a 2018-as eredmény is európai viszonylatban nagynak számított, benne vagyunk az élbolyban a kutyatartó háztartások arányát tekintve.

A kutatás szerint a kutyatartó háztartások aránya a Covid-járvány alatt ugrott meg, a nemzetközi tanulmányokból is látszott, ahogy berobbant a pandémia és a karantén, az emberek egyedül beszorultak az otthonaikba, és sokan társállatot vettek magukhoz. Arról nem is szólva, hogy volt olyan időszak is, amikor a kijárási tilalom alatt csak kutyasétáltatás céljából lehetett elhagyni az otthonunkat.

– A Covid lecsengésével azt lehetett látni, hogy a lakosság visszatért korábbi életritmusához, ebbe pedig nem mindig fért már bele a társállat. A rezsiárak emelkedése és az infláció nyomán egyre több állatot adnak le civil állatvédő szervezeteknél és a kóborállomány is minden jel szerint emelkedett, főleg Kelet-Magyarországon, ebben az országrészben található a legtöbb kutyával rendelkező háztartás is. Arról lehet szó, de ezt még további kutatásokkal meg kell erősítenünk, hogy az otthonokban, a menhelyeken és az utcán is több a kutya, és többet is akarnak leadni állatvédő szervezeteknek – részletezte a kutatási eredményeiket az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője. 

Mint mondta: önmagában azzal nem lenne gond, hogy sok a kutya, de azzal már igen, hogy minden jel szerint több a kutya és a macska, mint a felelős állattartó Magyarországon. Az egyetlen etikus megoldása ennek a problémának a tömeges ivartalanítás és az állattartók edukációja.

– Mindez 2,8-3 millió gazdás kutyát jelent. A hivatalos statisztikákban nincs ennyi kutya nyilvántartva – mutatott rá a kutatás kiugró adatának a visszásságaira Vetter Szilvia, majd hozzátette: rengeteg olyan kutya van, amely nem jár állatorvoshoz, oltásai sincsenek és valószínűsíthető, hogy megfelelő takarmányozásban sem részesül. Ismert, hogy 2013 óta kötelező minden kutyát mikrocsippel ellátni, szerepelniük kellene az ebnyilvántartásban. Nagyon sok kutyában nincsen mikrocsip, vagy éppen elmulasztották regisztrálni az adatbázisba.

A 2021-es kutatásból az is kiderül, hogy a magyar kutyatartók igencsak magabiztosak. Az állatvédelmi szakember lapunknak aláhúzta: azt gondolja a többség, nekik nincs szükségük kiképzőre, kutyaiskolára, mert az ő kutyájuk nagyon engedelmes. 

Ezzel szemben ha megnézzük az egészségügyi statisztikákat, akkor azt látni, hogy az egyik leggyakoribb sérülési ok ma Magyarországon a kutyaharapás. Egyértelmű az ellentmondás.

– Fontos feladata az állatvédelemnek, hogy ezeket a kérdéseket rendezni kell – tette hozzá az Állatvédelmi Központ vezetője. Hozzáfűzte, hogy a 2021-es kutatásban megkérdezték azt is, hogy mennyire okoz gondot a kutyatartás költsége a gazdáknak. Meglepő módon 77 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem okoz gondot számára a kedvence ellátása.

– Mindez a realitást figyelembe véve inkább aggasztó, mint örömteli adat, mivel kérdéses, hogy milyen szintű állatjóllétet takarnak ezek a számok. Persze, hogy nem okoz gondot, ha sem megfelelő tápra, se állatorvosra, se megfelelő felszerelésre nem költ a kutyatulajdonos – fejtette ki aggályait Vetter Szilvia, aki arról is szólt: az idei felmérésben a macskatartók aránya 37 százalék, holott az eddigi becslések alapján az volt valószínűsíthető, hogy több macska van Magyarországon, mint kutya. Nagy valószínűséggel így is van az összes egyed számát illetően, csak a macskáknál a tulajdonviszonyok még kevésbé egyértelműek, mint a kutyáknál, ahol általában könnyebben azonosítható a tulajdonos, így egy önbevallás alapú kutatás során inkább rejtve maradnak.

Borítókép: Illusztráció (Fotó:Pexels)