Ásotthalomnál az idei évben az elfogott vagy feltartóztatott bevándorlók létszáma elérte a százezer főt – mondta Bakondi György a Szabadföldnek adott interjúban.
Ez óriási szám egy kis határforgalmi kirendeltség esetében. Nem ritkaság, hogy a déli határszakaszon 1500–2000 fő próbálkozik egyetlen éjszaka alatt. Mivel a magyar rendőrség elég sok alagutat felderített, az illegális bevándorlók áttértek a létrás módszerre. Könnyű alumíniumlétrákkal jutottak át a kerítésen. Mi válaszul Y alakú fém szögesdrótot építettünk a kerítés tetejére. Ez megnehezíti a létrás átjutást, ezért most sok helyen erővágóval támadják a kerítést. Az is szemmel látható, hogy a rendőrség járművei közül rengeteget összetörtek, tönkretettek – mutatott rá a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Bakondi György kiemelte,
a migránsok már a határőrökre is rálőnek.
A szerb oldalon gyakorivá váltak a lövöldözések, és most már egy szerb–magyar közös járőrre is rálőttek Mórahalomnál. Változás történt a nemzetiségi alapon szerveződő bandáknál is. Kezdetben szír embercsempészek szervezték az illegális migrációt, majd megjelentek a marokkóiak és az afgánok. Mára az összes kulcsfontosságú helyen afgán fegyveres csoportok uralják a terepet. Már korábban is hangsúlyoztuk, az a furcsa helyzet állt elő, hogy nem az Európai Unió nemzetállamainak hatóságai döntik azt el, ki léphet be az unióba, hanem az embercsempész bandák. Sőt mostanra már azt is elmondhatjuk, hogy az Európába történő bejutásról a tálib kormányzat dönt. Az afgánok irányításával ugyanis jelentős szerepet kapott az afgán tálib kormány titkosszolgálata, és vannak információk az Iszlám Állam megjelenéséről is – jelentette Bakondi György.
Özönlenek a bevándorlók
Bakondi György úgy vélekedik, hogy akiket vallási, politikai, faji alapon üldöznek a saját országukban, ők az első biztonságos államban átmeneti védelemre jogosultak. Aki menekültstátust szeretne, annak a befogadó ország hatóságaival maximálisan együtt kell működnie. Ugyanakkor
„Aki géppisztollyal rálő a határt védő rendőrre, nem menekült, hanem súlyos bűncselekményt elkövető bűnöző”.
A bejutási célok között a fő jellemző a jobb megélhetés reménye. A balkáni útvonalon nagy számban érkeznek Pakisztánból, Indiából, Srí Lankából, Afganisztánból, Törökországból, Iránból és Szíriából. Ők különféle embercsempész megoldásokkal jutnak el Európába. A határsértők száma idén a magyar határnál november első napjaiban megközelítette a 173 ezer főt. Ez a tavalyelőtti számnak csaknem a duplája. Az is fontos, hogy több mint ezer embercsempész ellen indult eljárás.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója nyomatékosította, hogy a hangsúlyt a külső határok őrzésére kell helyezni.
„A schengeni övezet nagy vívmány gazdasági, társadalmi, politikai szempontból egyaránt. A határellenőrzés mostani visszaállításával nem biztos, hogy az illegális migrációt meg lehet akadályozni, mert az illegális bevándorlók a zöldhatárt választják majd. Az viszont biztos, hogy a teherautók megállításával kiszámíthatatlanná válik a kereskedelmi szállítás. Az Európai Uniónak nemcsak az iratokat kellene ellenőriznie a határállomásokon, hanem a külső zöldhatárt is. Bízunk benne, hogy az unió migrációs politikája megváltozik, és fölismerik, hogy az európai emberek biztonságát ezzel lehet garantálni” .
