A Századvég Európa-projekt kutatása szerint az EU területén élő állampolgárok között lényegesen többen vannak azok, akik a szuverén tagállamok közösségének fenntartását kívánják a kontinensen. Mint írják, az európai politikai térben időről időre felmerül a jelenleginél jóval szorosabb integráció, a nemzetállamokat háttérbe szorító „Európai Egyesült Államok” megvalósításának gondolata. E javaslat „tesztjeként” fogható fel annak feltérképezése, hogy az egyes tagországok polgárai a globalista vagy szuverenista álláspontot támogatják-e az Európai Unió és a nemzetállamok egymás közti viszonyában.
Az Európa-projekt nemzetközi közvélemény-kutatás adatai szerint azonban a 27-ből 22 tagállam közvéleménye helyezkedett a szuverenista álláspontra, vagyis ezekben az országokban magasabb azoknak a számaránya, akik a tagországoknak biztosítanának több hatalmat az EU felett, mint azon megkérdezetteknek, akik az EU-nak juttatnának több hatáskört a nemzetállamok felett.
Az Európa-projekt-kutatások egyik kulcsfontosságú területe az Európai Unió lakossági megítélésének kérdése. 2022 második adatfelvételi hulláma alapján kijelenthető, hogy az európaiak alapvetően pozitívan tekintenek az Európai Unióra mint eszmére.
Támogatjuk-e az Európai Uniót?
Az európai együttműködés iránti elkötelezettséget jelzi, hogy az uniós megkérdezettek többsége (53 százaléka) kedvező véleményt fogalmazott meg az Európai Unióról, és mindössze 28 százalékuk vélekedett negatívan róla. E kedvező képet azonban számos tényező árnyalja.
Az elemzők fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy krízishelyzetben (így egyebek mellett háborús fenyegetettség esetén) a polgárok a biztonságot keresve előszeretettel fordulnak a nagyobb egységekhez, közösségekhez. Másrészt az uniós bürokrácia mindennapi tevékenységéhez érezhetően kritikusabban viszonyulnak az európai polgárok, mint az európai eszme megtestesüléseként felfogott Európai Unióhoz. Harmadrészt – írja a kutatás –
az Európai Unió lakossági megítélésében jelentős különbségek mutatkoznak az egyes tagországok között: Magyarország, Ausztria, Csehország és Görögország a legkevésbé elégedett tagállamok közé tartozik.
Poltikai nyomásgyakorlás
Érdekesség, hogy Magyarországon az Európai Unióval kapcsolatos elégedettséget egyértelműen csökkentik az uniós adminisztráció részéről érkező politikai nyomásgyakorlási kísérletek. Erre vezethető vissza, hogy az EU pozitív megítélése hazánkban a korábbi „békeévekhez” képest csökkenő tendenciát mutat.
Borítókép: Az Európai Parlament ülésterme (Fotó: AFP/Frederick Florin)
