Az átalakított magyar oktatási rendszer eredményeiről számolt be az Európai Unió ma nyilvánosságra hozott oktatási jelentése. Ennek egyik hangsúlyos eleme, hogy
meghaladja az uniós átlagot a magyar felsőoktatásban a közelmúltban végzett 20–34 évesek foglalkoztatási aránya, ami Magyarországon 94,5 százalék, szemben az Európai Unió 86,7 százalékával.
Emellett azt is közölték, hogy 2022/23-ban a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók száma 207 400 volt, közülük egyre többen, mintegy 36 ezren nemzetközi hallgatók, az összhallgatói létszám 19 százaléka. Ez jelentős növekedést mutat a 2013-ban a felsőoktatásba járó 23 200 nemzetközi hallgatóhoz képest. A 2023/24-es tanévben a felsőoktatásba jelentkezők száma 143 905 főt tett ki, ami 33 százalékkal több az egy évvel korábbinál – állapította meg a jelentés.
Kiemelték, hogy a kormány 2022-ben negyvenmilliárd forintot költött külföldi hallgatók ösztöndíjaira. A Stipendium Hungaricum-ösztöndíj keretében egy külföldi hallgató évente átlagosan 1,8 millió forint támogatást kapott, amíg egy magyar diák félmillió forintot, tehát nagyjából háromszor több jutott egy más országból érkező fiatalnak. A jelentés dicsérte azt is, hogy megszűnt a hosszadalmas akkreditációs eljárás az intézményi mesterképzések esetében. Habár azt írták, hogy a magyar felsőoktatás visszaesett a nemzetközi rangsorokban, lábjegyzetként megjegyezték: az egyetemek összetett intézmények, különböző formákkal, környezettel és küldetéssel, teljesítményüket nem lehet egyetlen számmal leírni.
A jelentés szerint 2022/23-ban elindult az integrált természettudományos tantárgyat oktató tanárok képzése, ami egyelőre kevés jelentkezőt vonzott, de pozitívumnak tekintik, hogy a tanárképzésben a szakmai gyakorlatot a tanulmányok kezdetétől kell végezni, illetve azt is, hogy a tanári képzési és kimeneti követelményeket a 2020-tól hatályban lévő Nemzeti alaptantervhez igazították.
Út a munkába
A felnőttképzésről megállapították, hogy
az oktatásban részt vevő 25–64 éves felnőttek részvételi aránya 2022-ben elérte a 7,9 százalékot, ami a legmagasabb az elmúlt tíz évben.
Jónak látták, hogy a kormány új jogszabályi rendelkezéseket vezetett be az online tanulásra vonatkozó szabványokról és az akkreditációs szabályokról, valamint megkönnyítette a munkáltatóknak, hogy támogassák alkalmazottaik át- és továbbképzését.
Pozitívumként értékelték azt is, hogy a „műhelyiskolákat” ki fogják terjeszteni az alsó középfokú vagy annál alacsonyabb végzettségű felnőttekre is, melyhez még jogi szabályozást kell alkotni. Volt, ahol ez már létrejött: Magyarország a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) finanszírozásának segítségével 2022-ben különböző kezdeményezéseket indított a felsőoktatás korszerűsítése érdekében, például bevezették a mikrotanúsítványokat a felsőoktatásról és a felnőttoktatásról szóló törvényekben – emelte ki az EU-jelentés.
Kitértek arra is, hogy
növekszik a szakmai alapképzésben való részvétel, az iskolából a munka világába való átmenet pedig gyors. Az uniós átlagnál jobb a középfokú szakképzésben részt vevő tanulók aránya, ahogy a szakképzésben frissen végzettek foglalkoztatási aránya is.
Emellett rövid távon a szakképzési reform csökkentette a lemorzsolódást, és növelte a középfokú oktatás befejezésének valószínűségét. Ezenkívül pedig a duális képzőhelyek számának növeléséért Magyarország több mint nyolcmilliárd forintot ruházott be ágazati képzési központok létrehozására – ismerte el a kormányzati erőfeszítéseket a jelentés.
