Túlteszünk az EU-átlagon számos oktatási mutatóban

Az uniós átlagnál is jobb mutatókat mondhat magáénak Magyarország, ami az átalakított oktatási rendszernek köszönhető – derül ki a ma napvilágot látott uniós oktatási jelentésből. Ezek közé tartozik a felsőoktatásban végzettek kimagasló elhelyezkedési aránya, illetve a nemzetközi hallgatók létszámának növekedése. Ezenkívül pozitívan nyilatkoztak a kormány azon erőfeszítéseiről is, mint a lemorzsolódás csökkentése vagy a duális képzési helyek számának növeléséért tett intézkedések.

Az átalakított magyar oktatási rendszer eredményeiről számolt be az Európai Unió ma nyilvánosságra hozott oktatási jelentése. Ennek egyik hangsúlyos eleme, hogy 

meghaladja az uniós átlagot a magyar felsőoktatásban a közelmúltban végzett 20–34 évesek foglalkoztatási aránya, ami Magyarországon 94,5 százalék, szemben az Európai Unió 86,7 százalékával.

Emellett azt is közölték, hogy 2022/23-ban a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók száma 207 400 volt, közülük egyre többen, mintegy 36 ezren nemzetközi hallgatók, az összhallgatói létszám 19 százaléka. Ez jelentős növekedést mutat a 2013-ban a felsőoktatásba járó 23 200 nemzetközi hallgatóhoz képest. A 2023/24-es tanévben a felsőoktatásba jelentkezők száma 143 905 főt tett ki, ami 33 százalékkal több az egy évvel korábbinál – állapította meg a jelentés.

Kiemelték, hogy a kormány 2022-ben negyvenmilliárd forintot költött külföldi hallgatók ösztöndíjaira. A Stipendium Hungaricum-ösztöndíj keretében egy külföldi hallgató évente átlagosan 1,8 millió forint támogatást kapott, amíg egy magyar diák félmillió forintot, tehát nagyjából háromszor több jutott egy más országból érkező fiatalnak. A jelentés dicsérte azt is, hogy megszűnt a hosszadalmas akkreditációs eljárás az intézményi mesterképzések esetében. Habár azt írták, hogy a magyar felsőoktatás visszaesett a nemzetközi rangsorokban, lábjegyzetként megjegyezték: az egyetemek összetett intézmények, különböző formákkal, környezettel és küldetéssel, teljesítményüket nem lehet egyetlen számmal leírni.

A jelentés szerint 2022/23-ban elindult az integrált természettudományos tantárgyat oktató tanárok képzése, ami egyelőre kevés jelentkezőt vonzott, de pozitívumnak tekintik, hogy a tanárképzésben a szakmai gyakorlatot a tanulmányok kezdetétől kell végezni, illetve azt is, hogy a tanári képzési és kimeneti követelményeket a 2020-tól hatályban lévő Nemzeti alaptantervhez igazították.

Út a munkába

A felnőttképzésről megállapították, hogy

az oktatásban részt vevő 25–64 éves felnőttek részvételi aránya 2022-ben elérte a 7,9 százalékot, ami a legmagasabb az elmúlt tíz évben.

Jónak látták, hogy a kormány új jogszabályi rendelkezéseket vezetett be az online tanulásra vonatkozó szabványokról és az akkreditációs szabályokról, valamint megkönnyítette a munkáltatóknak, hogy támogassák alkalmazottaik át- és továbbképzését.

Pozitívumként értékelték azt is, hogy a „műhelyiskolákat” ki fogják terjeszteni az alsó középfokú vagy annál alacsonyabb végzettségű felnőttekre is, melyhez még jogi szabályozást kell alkotni. Volt, ahol ez már létrejött: Magyarország a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) finanszírozásának segítségével 2022-ben különböző kezdeményezéseket indított a felsőoktatás korszerűsítése érdekében, például bevezették a mikrotanúsítványokat a felsőoktatásról és a felnőttoktatásról szóló törvényekben – emelte ki az EU-jelentés.

Kitértek arra is, hogy 

növekszik a szakmai alapképzésben való részvétel, az iskolából a munka világába való átmenet pedig gyors. Az uniós átlagnál jobb a középfokú szakképzésben részt vevő tanulók aránya, ahogy a szakképzésben frissen végzettek foglalkoztatási aránya is.

Emellett rövid távon a szakképzési reform csökkentette a lemorzsolódást, és növelte a középfokú oktatás befejezésének valószínűségét. Ezenkívül pedig a duális képzőhelyek számának növeléséért Magyarország több mint nyolcmilliárd forintot ruházott be ágazati képzési központok létrehozására – ismerte el a kormányzati erőfeszítéseket a jelentés.

Borítókép: A diákok több helyen szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot (Fotó: Kurucz Árpád)