Minőségi elmozdulás a szakképzésben

Jelentős minőségi elmozdulást történt a szakképzésben, köszönhetően annak, hogy jobban kötődik a felsőoktatáshoz, valamint átláthatóbbá és számonkérhetővé vált – mondta a Magyar Nemzetnek Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár. Mint hangsúlyozta, az ágazati központokban először a kompetenciafejlesztésre helyezik a hangsúlyt, és csak ezután küldik szakmai gyakorlatra a tanulókat a cégekhez. Ahhoz pedig, hogy minél több vállalat csatlakozzon a duális képzést nyújtó programokhoz, szükség van az ÉVOSZ és a területi kamarák segítségére – fejtette ki.

Fotó: Arpad Kurucz

Egyre több a jó gyakorlat

Példaként említette, hogy nemrég Siófokon adtak át egy ágazati centrumot, ahol öt neves vendéglátóipari cég állt össze és az iskolával együttműködve dolgozták ki a képzést. Egy másik jó példa Esztergom, ahol a helyi vendéglátók hoztak létre egy 18 cégből álló ágazati központot, így találva harmonikus megoldást az adminisztratív terhek elosztására. Hasonló történt a gépiparban Zalaegerszegen, ahol kilenc cég fogott össze, illetve a nagyvázsonyi ácsképző központban, amit egy mesterember saját forrásból hívott életre. Ide idén 36 ácstanuló jelentkezett, amíg a régi iskolai rendszerben csak kettőt tudtak képezni – érzékeltette a fejlődést Pölöskei Gáborné. Hozzátette, Pécsről egy informatikai centrum kialakítására érkezett igény, ami azért is különleges, mert informatikából nem jellemző a duális képzés.

Kitért arra is, hogy az építőiparban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elképzelése szerint hat centrumra volna szükség, amivel az államtitkárság és több vállalkozó sem ért egyet, mert kevésnek tartják. 

Az ÉVOSZ-szal ellentétben úgy vélik, hogy az országos lefedettség fontosabb, illetve olyan hátrányos helyzetű gyerekek is járnak a képzésekre, akiket nehezebb mobilizálni, ezért az ő képzésüket helyben kell megoldani. 

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: nagyon sikeres a hátrányos helyzetű tanulók integrációja az új szakképzési rendszerben, ami például a gyerekeket segítő ösztöndíjprogramnak is köszönhető. Ez általános ösztöndíj, vagyis minden diák részesül belőle, amíg munkaszerződésre nem vált a képzése.

Ösztöndíjak és pluszpontok

Pölöskei Gáborné rámutatott: a hátrányos helyzetű diákok közül sokan nem tudják elvégezni az általános iskolát, ezért nekik találták ki a Dobbantó programot, ami abban segít, hogy elkezdhessék a műhelyiskolát és egy részszakmát is tanuljanak. Sikerként könyvelte el, hogy a gyerekek kilencven százaléka elvégzi ezt, közel negyven százalékuk pedig az iskolarendszerhez csatlakozik megtanulni az egész szakmát. Hangsúlyozta; a szakképzés összetettségét mutatja, hogy egyik részről segíteni kell a hátrányos helyzetű gyerekek boldogulását, másik részről biztosítani kell mindenkinek a felsőoktatás felé a karrier lehetőséget. Ezért is hozták létre az okleveles technikusi képzést a kiemelkedően tehetséges tanulók számára.  

Ebben az évben már 24 egyetem 97 technikummal kötött ilyen együttműködési megállapodást. Az építőiparban öt olyan magas színvonalú technikum működik az országban, ami az egyetemekkel összehangolt tanulmányokra készíti fel a legjobbakat. 

– A képzés elvégzése megkönnyíti a felvételt, és még legalább harminc kreditpontot is lehet gyűjteni vele, fél évvel rövidítve az egyetemi képzést – mondta.

A helyettes államtitkár szerint remek visszajelzés a rendszer működőképességéről, hogy az építőiparban 12 600 gyerek tanult a 2021–22-es tanévben, ami 14 200-ra emelkedett tavaly. – Ez is azt erősíti, hogy a szakképzést a vállalatokkal együtt lehet jól működtetni. Ehhez duális partnereket kell bevonzani, akik jelenleg mintegy 4800-an vannak, de az építőiparban ebből csak 460-an. Ezért lenne fontos, hogy az ÉVOSZ és a területi kamarák segítsenek azoknak a vállalkozóknak a felkutatásában, akik duális partnerként a rendszerbe léphetnének – emelte ki.

Borítókép: A diákok több helyen szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot (Fotó: Kurucz Árpád)