A brüsszeli „civiltörvény” válasz a korrupciós ügyekre

Az Európai Bizottság gőzerővel dolgozik egy olyan átláthatósági törvényen, amelynek bevezetése esetén a civil szervezetek számára kötelező lenne feltüntetni az EU-n kívüli támogatóikat és átláthatóvá tenni a donációk összegét. A jogszabály kapcsán a testület sajtószolgálata kiemelte lapunknak, hogy az intézkedés egy nagyobb demokráciavédelmi csomag része. Talabér Krisztián politológus szerint a döntés hátterében az áll, hogy az EU intézményrendszere lépéskényszerbe került a brüsszeli korrupciós botrány miatt. Az ügy pikantériája, hogy a hasonló tartalmú magyarországi intézkedés 2017-es bevezetésekor valóságos hadjáratot indított hazánk ellen az EU és a fősodratú nyugati média.

Brüsszel, 2023. január 3. Az Európai Parlament jelképe a testület brüsszeli épületén 2023. január 3-án. Az elõzõ nap az illetékes belga ügyészség kérte a parlament két szocialista párti képviselõjének, a belga Marc Tarabella és az olasz Andrea Cozzolino mentelmi jogának felfüggesztését Eva Kaili görög szocialista képviselõnek, az Európai Parlament alelnökének korrupciós ügyével kapcsolatban. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Az Európai Bizottság egy olyan, átláthatósági törvénynek nevezett jogszabályt dolgoz ki, amely a korábbi magyarországi civiltörvényhez hasonló intézkedéseket tartalmaz. Röviden mindez azt jelenti, hogy az EU arra kötelezné a nem kormányzati szervezeteket (NGO), hogy tüntessék fel az EU-n kívülről származó bevételeiket. Mint ismert, a törvény magyarországi bevezetése nyomán sajtóhadjárat indult hazánk ellen. Gyakorlatilag nem volt olyan jelentősebb nyugati médium, amely ne írt volna elítélően a jogszabályról, amelynek kapcsán az ENSZ és az Európai Bizottság is kritikát fogalmazott meg.

Lapunk kérdésekkel fordult a brüsszeli testülethez, amely válaszában leszögezte: „az Európai Bizottság jelenleg előkészíti a demokrácia védelméről szóló csomagot.” A testület magyarországi képviselete arról tájékoztatott, hogy ebben az intézkedésegyüttesben található egy olyan jogalkotási kezdeményezés, amely átláthatósági kötelezettségeket ír elő a harmadik országok által finanszírozott vagy azokkal kapcsolatban álló szervezeteknek, különös tekintettel azokra, amelyek „a nyilvános döntéshozatalt és az EU-n belüli demokratikus vitát” kívánják befolyásolni.

A tervezetről hírt adó Politico brüsszeli lap is hasonlóságot vélt felfedezni az előkészítés előtt álló jogszabály és a korábbi, magyarországi „civiltörvény” között. 

Emlékezetes, 2017-ben a kabinet azért vezette be ezt az intézkedést, hogy átláthatóvá tegye a civil szervezetek külföldi támogatásait. A szabályozás szerint az egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot.

A jogszabályt annak ellenére bélyegezték az érintett szervezetek és a baloldali sajtó „orosz típusú” törvénynek, hogy az az oroszországinál jóval enyhébb volt és hasonló szabályozás van érvényben az Egyesült Államokban és Izraelben is.

– A Kreml és más harmadik országbeli szereplők tevékenységével kapcsolatban nem szabad naivnak lennünk – fogalmazott lapunknak küldött válaszában az Európai Bizottság, hozzátéve: „a tagállamok is egyre inkább felismerik, hogy cselekedni kell, és az uniós fellépés az, ami megőrzi a jól működő belső piacot”. Kifejtették: 

a szóban forgó javaslat csak egyik eleme az előkészületben lévő csomagnak, amelynek célja a civil társadalom és a polgárok széles körű és érdemi részvételének előmozdítása egy ellenállóbb demokratikus közélet érdekében.

Az új jogszabályt különösen az teszi érdekessé, hogy az EU bírósága 2020-ban úgy határozott: a magyarországi törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal. A testület szerint ugyanis a szabályozás hátrányos megkülönböztetést jelentett a külföldről finanszírozott civil szervezetek számára. A döntést tiszteletben tartva akkor a kabinet hatályon kívül helyezte a törvényt.

– A brüsszeli kettős mérce újabb iskolapéldája, hogy most éppen azok szeretnék jogi keretek közé szorítani az NGO-kat, akik a hasonló magyar civiltörvény miatt eszközt nem válogatva szorgalmazták Magyarország megbüntetését – fejtette ki lapunknak Talabér Krisztián politológus, a Nézőpont Intézet elemzője. Hozzátette: egy, a korábbi magyarországihoz hasonló szabályozás azért is fontos, mert a szuverenitás védelme az Európai Uniónak is első számú érdeke kellene hogy legyen.

Ez annál is inkább így van, mivel a szakértő szerint a XXI. században a nyilvánosság alakítói egyre nagyobb részben a sajtó és a civil szervezetek, amelyek nem rendelkeznek választói felhatalmazással, ellenben kifejezetten befolyásos finanszírozóktól, „dollárbefektetőktől” kapják a működésükre szánt költségvetést. – Kifejezetten fontos, hogy a kormányok időben észleljék ezt a demokráciadeficitet, s megoldást kínáljanak a jelenségre – hangsúlyozta az elemző. Talabér Krisztián a magyar civiltörvény kapcsán emlékeztetett: 

a kormány Európában az elsők között ismerte fel a nem kormányzati szervezetek nyomásgyakorló tevékenységét,

 ám intézkedése az NGO-k átláthatóságának kikényszeríthetősége érdekében hiába volt indokolt és jogszerű, Magyarország ellen sajtóhadjárat indult.

Az elemző kiemelte, hogy bár a kommunikáció szintjén „a külső beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében került napirendre” a jogszabály megalkotása Brüsszelben, ám a nemrég kirobbant Európai Parlamenti korrupciós botrány is szerepet játszhatott ebben.

– A kezdeményezésnek jelenleg két komoly veszélye látszik: egyfelől ez egy pótcselekvés, hiszen a bizottságot lépéskényszerbe hozta a brüsszeli korrupciós botrány. Másfelől, ez lehet egy kísérlet arra is, hogy tovább csorbítsák az uniós tagországok szuverenitását azzal, hogy kiveszik az NGO-k ellenőrzését a tagállamok joghatósága alól. 

A brüsszeli vezetés előéletét ismerve hosszú távon az utóbbi forgatókönyv valószínűbb – szögezte le Talabér Krisztián.

Az elemző arra is kitért, hogy az átláthatósági törvényről eddig megjelent hírekben visszatérő elem, hogy az érintett NGO-k pénzt és energiát nem kímélve próbálják puhítani a szabályozást. – Mivel az Európai Unió területén tevékenykedő, külföldről finanszírozott NGO-k az európai szocialisták és liberálisok legfőbb szövetségesei, így biztosan lesznek olyan kiskapuk, amelyek még az új jogi környezetben is akadálymentessé teszi számukra a működést – vélekedett az elemző, hozzátéve, hogy „nem elhanyagolható tény: a hazai dollárbaloldal és dollármédia szimbiózisa is ennek a nemzetközi hálózatnak a szerves része.”

Borítókép: az Európai Parlament (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)