– Ekkoriban történt, hogy egy bukaresti szenátusi küldöttség járt arra. Kérdezték, miért nem újítjuk fel ezt az épületet is, mire én mondtam, hogy nincs rá pénzünk. Erre azt kérdezték: miért nem kérnek? – emlékezett vissza Böjte Csaba, hangsúlyozva, hogy a jövő évben azt az épületet is átadták. – Elsírtam magam. Álmomban nem gondoltam volna, hogy egy egykori román kaszárnyát magyar gyermekotthonná tudunk átalakítani a román állami forrásból – mondta Böjte Csaba.
A Gondviselés működik. Az eddigi hatezer gyerekből harminc év alatt egy sem feküdt le éhesen, és mindenkinek jutott fogkefe, kabát és minden más, amire szükségük volt
– tette hozzá a szerzetes, aki szerint nem szabad mérlegelnünk: – Ha valami valóban Isten akarata, akkor anyagiakat és minden mást megad hozzá.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!