Hadházy már korábban is többször bakot lőtt alaptalan vádaskodásaival. Mint arról lapunk cikkezett, a hatóságnak többször is külön sajtóközleményt kellett kiadnia, hogy helyretegyék a politikus sokszor képtelen, adott esetben még kegyeletsértő állításait is. Megtörtént például, hogy a Simonka-ügyben a mentelmi jog intézményét kellett elmagyaráznia az ügyészségnek és megértetni a képviselővel. Például azt, hogy amíg a védettség fennáll, senkit nem lehet letartóztatni, akkor sem, ha azt Hadházy szeretné.
Két éve előfordult olyan eset is, hogy a Legfőbb Ügyészségnek – a politikus egyik Facebook-posztja után – ugyancsak közleményben kellett elmagyaráznia Hadházynak, hogy
állításával szemben a legfőbb ügyész írásbeli kérdésekre adott válaszai minden esetben a jogszabályi előírásokon alapulnak.
Mint az ügyészség megjegyezte, a büntetőeljárás eredményessége miatt még a képviselő sem kaphat bővebb tájékoztatást, csak azután, ha a jogszabályi akadályok elhárultak.
Hadházy legvisszataszítóbb kirohanása azonban 2021-ben történt, amikor a Bács-Kiskun megyei főügyész tragikus halálát összekötötte a Simonka- és a Boldog-üggyel. Az ügyészség visszautasította Hadházy Ákos kegyeletsértő állításait, és közleményükben leszögezték, hogy „hasonlóan korábbi ügyészséget érintő nyilatkozataihoz, Hadházy Ákos szinte valamennyi állítása, következtetése valótlan, a tényeket elhallgató vagy eltorzító, a büntető anyagi és eljárásjogi szabályok ismeretének teljes hiányáról tanúskodó”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!