Jövő nyáron eldőlhet a Jobbik sorsa

– A Jobbik – máig tartó – lejtmenetének fő oka, hogy a párt csapdahelyzetbe manőverezte magát: a jobboldali szavazók csalódtak benne a Gyurcsány-listán való szereplésük miatt, a baloldali érzelmű választók pedig továbbra is bizalmatlanul viszonyulnak az egykori nemzeti radikális erőhöz – mondta lapunknak a Századvég elemzője. Erdős Gergely szerint a Jobbik jelenlegi helyzete elválaszthatatlan a párt 2013-ban – még Vona Gábor elnöksége alatt – kezdődött „néppártosodási” folyamatától, a párt pedig ma már a politikai életben maradásért küzd.

Forrás: Borítókép: Gyöngyösi Márton és Vona Gábor (Fotó: MTI/Bugány János)

Vitathatatlan, hogy a Jobbik utódszervezeti közül – jelen állás szerint – a Mi Hazánk tekinthető a legsikeresebb formációnak. Toroczkai László pártja sikeresen elszipkázta a Jobbik egykori radikális törzsbázisát, sőt, a balliberális pártokból kiábránduló szavazók egy részét is sikeresen tudta megszólítani. erdős Gergely szerint ugyanakkor a formai és tartalmi szempontból is radikális politizálás – a „régi” Jobbikhoz hasonlóan – a Mi Hazánk esetében is behatárolja a növekedés lehetőségeit.– Egyelőre kérdéses azonban, hogy a Toroczkai László vezette párt ki akar-e egyáltalán lépni a rétegpárt szerepéből, és ha igen, milyen módon kísérelné meg ezt – mondta az elemző.

Jakab Péter egyike azoknak, akik a Jobbikból távozva új pártot alapítottak. Fotó: Szigetváry Zsolt

A pártból viharos körülmények között távozott Jakab Péterről úgy fogalmazott, a Nép Pártján megalapításával a volt pártelnök a „parizerpolitika” folytatása mellett tört lándzsát. – Jakab a politikai üzeneteivel egyértelműen a kormányzat legelkötelezettebb és leghevesebb kritikusait igyekszik megcélozni, okkal feltételezhető azonban, hogy ugyanazokba az akadályokba fog ütközni, mint egykoron a Jobbik elnökeként – mondta Erdős Gergely, aki szerint Jakab az ellenzéki előválasztáson megtapasztalhatta, hogy az említett kormányellenes szavazói rétegben ugyan szimpátiát tud kelteni akcióival – például a közösségi oldalakon, lájkok formájában –, ez viszont nem egyenlő a szavazatszerzéssel. – A nemzeti kormány politikáját legradikálisabban ellenző választókat a Demokratikus Koalíció – az erőforrásbeli, anyagi és infrastrukturális fölényénél fogva – hatékonyabban tudja elérni és mobilizálni, mint bármely más ellenzéki formáció. 

Jakab pártalapításának időzítése azonban nem véletlen. Az exjobbikos politikus – a Mi Hazánk 2019-es EP-, majd 2022-es országgyűlési választási eredményeit mintaként kezelve – abban reménykedik, hogy a 2024-es EP-választásokon egy 5 százalék-közeli eredménnyel felteheti magát a politikai térképre, amelyet aztán ugródeszkaként használhat 2026-ban az Országgyűlésbe való remélt bejutáshoz 

– vélekedett az elemző.

Hozzátette, a Jobbikból kivált politikusok által alapított pártok közül – jelenleg – a Vona Gábor-féle Második Reformkorban rejlik a legkevesebb potenciál. A párt üzenetei a szélesebb választóközönség számára túlságosan elvontak, nehezen értelmezhetők és kevésbé kézzelfoghatók. – Feltételezhető, hogy ezek a politikai gondolatok és célkitűzések egy szűkebb értelmiségi rétegen kívül teljes érdektelenségbe fulladnak. Figyelemreméltó körülmény továbbá, hogy 

a magyar közéletben azok a pártok, amelyek ideológiamentességet és/vagy egyenlő távolságot hirdettek a két nagy politikai pólustól, idővel – lényegében kivétel nélkül – a balliberális tömbbe tagozódtak be

 – fogalmazott Erdős Gergely, példaként említve a Dávid Ibolya vezette MDF-t, az LMP-t, a Bajnai Gordon-féle Együttet, a Momentumot, valamint a Jobbikot, amelyet éppen Vona Gábor indított el a „néppártosodás” útján.

Borítókép: Gyöngyösi Márton és Vona Gábor (Fotó: MTI/Bugány János)