Hosszú utat tett meg a Jobbik, amíg nemzeti radikális pártból a néppártosodáson keresztül a balliberális oldallal összefogva most épp – megtagadva korábbi szövetségeseit – a konzervatívnak vallja magát. A párt az elmúl években négy pártelnököt használt el, most épp az ötödiket fogyasztja.
Kérdéses, hogy Gyöngyösi Mártonnak mennyire sikerül a konzervatív kommunikációval az egykor 20 százalékos támogatottságúról alig 5 százalékosra apadt pártba életet lehelni, annyi azonban bizonyos, míg a Jobbik 2018-ban 26 országgyűlési képviselőt adhatott a parlamentnek, ma a frakció mindössze nyolcfős.
Az Európai Parlamentben sem áll jobban a párt, három helyett ma már csak egy EP képvelőjük van. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a Jobbik számára a 2024-es év legfőbb tétje a politikai túlélés lesz.
Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány kommunikációs elemzési igazgatóhelyettese úgy fogalmazott, a Jobbik jelenlegi helyzete elválaszthatatlan a párt 2013-ban – még Vona Gábor elnöksége alatt – kezdődő „néppártosodási” folyamatától. – A Vona vezette Jobbik 2013-ban realizálta, hogy a radikális politizálás egyet jelent a rétegpolitizálással, vagyis a radikális politikai nézetek képviselete szükségszerűen egyfajta üvegplafont eredményez a párt támogatottságában. A „néppártosodás” célja a Jobbik középre pozicionálása, az üvegplafon áttörése lett volna, amely azonban – részben hitelességi problémák, részben pedig a magyar politikai rendszer kétpólusú logikája miatt – sikertelenül zárult – fogalmazott Erdős Gergely. Mint mondta,
a „néppártosodási” folyamat már a 2019-es önkormányzati választások idejére nyílt balra tolódássá torzult, majd a baloldali fordulat a balliberális pártokkal történő 2022-es közös listaállításban csúcsosodott ki.
– A Jobbik – máig tartó – lejtmenetének fő oka, hogy a párt csapdahelyzetbe manőverezte magát: a jobboldali szavazók csalódtak benne a Gyurcsány-listán való szereplésük miatt, a baloldali érzelmű választók pedig továbbra is bizalmatlanul viszonyulnak az egykori nemzeti radikális erőhöz – mondta az elemző, hozzátéve, 2022 nyarán Gyöngyösi Márton meghirdette a Jobbik sokadik, ezúttal konzervatívnak titulált fordulatát, ugyanakkor a várt áttörés a párt támogatottságában elmaradt. – Gyöngyösi EP-képviselőként Brüsszelből illetve Strasbourgból nem tudja hatékonyan elvégezni a szükséges pártszervezési munkát, másfelől a Jobbik az önkormányzati szférában továbbra is töretlenül együttműködik a baloldali pártokkal, amely aggályokat vet fel a fordulat hitelessége kapcsán.
Amennyiben a Jobbik 2024-ben nem szerez mandátumot az európai parlamenti választáson, illetve, ha a párt az önkormányzati választáson – a jelenlegi mandátumszámához képest – pozíciókat veszít, az újabb konfliktusok felszínre kerüléséhez, végső soron a Jobbik teljes széteséséhez vezethet. Egyszerűbben fogalmazva a Jobbik számára a 2024-es év legfőbb tétje a politikai túlélés lesz
– mondta Erdős Gergely.