Sűrű programon van túl Márki-Zay Péter, összesen tizenkét uniós vezetővel tárgyalt, köztük Vera Jourová és Elisa Ferreira biztosokkal, európai parlamenti bizottságok és frakciók vezetőivel, valamint az Európai Főügyészséggel. A Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke többek között azért utazott Brüsszelbe, hogy „a kormány miatt felfüggesztett uniós pénzek feloldása” okán tegyen lépéseket, a maga módján.
Munkacsoport egy saját perselyhez
A bukott miniszterelnök-jelölt szerint fontos, hogy hazánk megkapja az uniós pénzeket a kohéziós és helyreállítási alapokból, de szerinte mindenképpen meg kell akadályozni, hogy Lázár János ezeket „el tudja lopni” Hódmezővásárhelytől és a többi magyar várostól. A politikus a találkozók után úgy fogalmazott: – Ezért tárgyaltam Brüsszelben a kohézióért és a jogállamiságért felelős uniós biztosokkal, a költségvetési és a korrupcióellenes bizottság elnökeivel, a nagyobb parlamenti frakciók vezetőivel, valamint az Európai Ügyészség helyettes vezetőjével.
Hódmezővásárhely polgármestere szerint ennek módja, hogy felállítanak Magyarországon egy saját munkacsoportot a pénzek kiosztására. A Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke már bele is vágott az antikorrupciós programcsomag kidolgozásába, és természetesen egy antikorrupciós konzultációt is létrehozott, hogy megtudakolja a magyarok álláspontját.
Márki-Zay nem mulasztott el azokkal a politikusokkal találkozni, akik híresen magyarellenesek, Daniel Freunddal például az akkumulátorgyárakról tárgyalt. (Érdekesség egyébként, hogy Németországban Daniel Freund pártja kifejezetten támogatja az akkumulátorgyártás felfuttatását.) A polgármester beszámolója szerint az Európai Parlament antikorrupciós bizottságának társelnökével beszéltek a mindent átható magyarországi korrupció mellett arról is, hogyan fenyegette meg nyíltan Lázár János Hódmezővásárhelyt, valamint a hazánkban működő német és svájci építőipari vállalkozásokat.
Randevú a Frontexszel
A külföldi haknija során a határvédelem is fontos szerepet kapott, a politikus meglátása szerint a magyar kormány ugyanis nem képes hatékonyan megvédeni az országot és Európát az illegális migrációtól, ezért az uniós határvédelemnek, a Frontexnek kellene nagyobb mértékben jelen lenni a déli határon.
Más kérdés, hogy a Frontex egészen szürreálisan látja és képzeli el a határvédelmet, éppen ezért Magyarország óriási veszélyt lát a Frontex új vezetőjének nyilatkozatában: Hans Leijtens ugyanis nem arról beszélt, hogy az EU határvédelemre létrehozott ügynökségének miképpen kell megvédenie Európa határait, hanem arról, hogy
a Frontex határvédelemben közreműködő embereinek nem szabad a klasszikus határvédelmi feladatot ellátniuk, és kifejezetten támadta az illegálisan érkezők határon való visszafordítását.
Rétvári Bence az új vezető kapcsán úgy fogalmazott, a Frontex sokkal inkább hasonlít egy bevándorlási ügynökséghez, hiszen az NGO-kkal együttműködve az illegálisan érkezők segítését, a jogaikról való tájékoztatást tartja fontosnak.
Márki-Zay a brüsszeli magyar politikusokkal és szakemberekkel is találkozott, így Ujhelyi István szocialista EP-képviselővel, Jávor Benedekkel, Budapest brüsszeli képviselőjével és Andor László volt uniós biztossal, valamint a Foundation for European Progressive Studies (FEPS) főtitkárával. A politikusok mellett pedig úgy tervezte, hogy a brüsszeli magyar közösség tagjaival is találkozik majd, csak épp a barátain kívül nem igazán érdekelt senkit.
A Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke arról is beszámolt, hogy volt szerencséje
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel is összefutni az Európai Parlament épületében,
akit arról tájékoztatott, hogy a szolidaritás jegyében Vásárhelyen negyven menekültnek segítettek egyebek mellett lakhatással.
