Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1 műsorában kifejtette: 2013 óta a reálkeresetek folyamatosan nőttek, 2022 szeptembere és 2023 augusztusa között a magas infláció miatt reálkereset-csökkenés volt, 2023 szeptemberében azonban a trend megfordult, sikerült az infláció elleni küzdelmet megnyerni, így 2024-ben a gazdaság élénkítésére, a fogyasztás növelésére, a munkaerőpiaci problémák kezelésére kell a hangsúlyt helyezni.
Az államtitkár elmondta, hogy 2024-ben mintegy hat százalék körüli inflációval lehet számolni, a minálbér és garantált bérminimum 15, illetve tíz százalékkal nő, ennek hatása lesz az átlagkeresetekre is, hiszen az alsó bérelemek növekedése tolja a többiek bérét is. Mindez egyértelműen mutatja, hogy a reálkeresetek növekedése várható az idén, és ez a fogyasztásban is látható lesz.
Czomba Sándor beszélt arról is, hogy Magyarországon feszes a munkaerőpiac, a munkáltatók nehezen találnak megfelelő munkaerőt, ezért a bérnövekedés dinamikája nem fog lassulni, hiszen a jó szakembereket meg kell fizetni.
Jelezte, hogy a mintegy háromszázezerre tehető magyar munkaerőtartaléknak minden segítséget megadnak a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez. Egy részük viszonylag könnyen elhelyezhető a munkaerőpiacon, másik részük már kevésbé, nekik programokat indítanak majd.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az államtitkár kiemelte, a foglalkoztatásban az aktivitást a jövőben is segíteni fogják, hogy aki tud és akar dolgozni, annak a határon belül lehetőséget biztosítsanak.
Az új rendészeti törvény egyértelműen meghatározza a vendégmunkások foglalkoztatásának lehetőségét. Nem igaz az az állítás, hogy a vendégmunkások foglalkoztatása letöri a magyar béreket. Magyarországon a Munka törvénykönyve hatálya alatt lehet a dolgozókat foglalkoztatni, a minimálbértől és garantált bérminimumtól nem lehet eltérni
– hangsúlyozta.
Kijelentette, a harmadik országbeli munkások a magyar munkahelyeket nem veszélyeztetik. A kormány nem hagyja, hogy a munkaadó lecserélje a magyar munkaerőt külföldire, ha előfordulna ilyen eset, akkor azonnali vizsgálatot rendelnek el. A törvény végrehajtási részeibe most építik be az egyértelműsítő és biztonsági elemeket – tette hozzá.
Magyarországon a magyar emberek érdekei az elsődlegesek, és amíg van magyar munkaerő, addig a magyar munkaerőt kell előnyben részesíteni – fogalmazott Czomba Sándor.
