Hallotta már? Megnyílt a GPT store, ennek veszélyeiről beszéltek a Nemzeti Kibervédelmi Intézet podcast-jében

Innováció vagy fenyegetés?

A rendőrség beszámolója szerint az áldozatok az interneten hirdettek eladásra különböző termékeket, melyekre az egyik csaló vevőként jelentkezett. A gyanútlan eladónak az elkövető üzenetben küldött egy linket, és azt állította, hogy a linken található oldalon az eladó megadhat minden szükséges adatot ahhoz, hogy az állítólagos vásárló ki tudja fizetni a termék árát és a szállítási költségét. 

A link azonban egy adathalász oldalra vezetett, ahol az eladónak minden bankkártyaadatát meg kellett adnia, beleérte a PIN-kódot is; aki pedig ezt megtette, az felfedte az összes szükséges bankkártyaadatot, amivel a csalók regisztrálni tudták a sértett bankkártyáját egy e-pénztárca-szolgáltatónál.

Az állítólagos vásárló ezt követően azt állította, hogy az eladó kapni fog e-mailben vagy SMS-ben egy 6 jegyű kódot, amivel a szállítást és a fizetést véglegesíteni lehet, azonban a 6 jegyű biztonsági kód az e-pénztárca-regisztráció véglegesítéséhez kellett az elkövetőnek. Miután létrehoztak a sértett bankkártyaadataival egy digitális e-pénztárcát, a virtuális kártyával „okos-ATM-automatáknál” pénzt vettek fel.

A rendőrség kiemeli: mivel az okos-ATM-nél már nem szükséges magunknál tartani fizikailag a bankkártyánkat, ugyanis az okostelefonok, a tabletek és az okosórák számára elérhető gyors és biztonságos, vezeték nélküli adatcserével és e-pénztárca-szolgáltatást nyújtó alkalmazásokkal könnyedén regisztrálhatjuk a bankkártyánkat egy virtuális pénztárcába. A kártya hozzáadását követően telefonunkkal is fizethetünk, vagy vehetünk fel pénzt az egyre elterjedtebb okos-bankautomatákból. Az elkövetők ezzel az adathalász módszerrel megszerzett banki adatokkal és a regisztrált e-pénztárcákkal így teljeskörűen használni tudták a sértettek bankkártyáit online fizetésre és pénzfelvételre. 

Az eljárás során a nyomozóknak sikerült azonosítaniuk  azt a három grúz állampolgárt, akiket információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás megalapozott gyanújával hallgatták ki. A nyomozók mobiltelefonokat és SIM-kártyákat foglaltak le tőlük, valamint közel 2 millió forintot és egy Mercedes gépkocsit is lefoglaltak vagyonvisszaszerzés céljából. A gyanúsítottak közül két férfi azóta is letartóztatásban van, harmadik társuk pedig börtönbüntetését tölti, egy korábban, embercsempészés ügyében kiszabott ítélet alapján.   

 

Sikeres évet zártak a kiberbűnözők tavaly

Az elmúlt évben tízmilliárd forintot csaltak ki a kiberbűnözők a magyar károsultaktól az ESET adatai és becslése szerint, és ez az összeg évről évre nő: mivel a bűnözők mindig újabb módszerekkel kísérleteznek, hogy megszerezzék a személyes és a banki adatokat, a szakértők egyebek mellett azt ajánlják az ügyfeleknek, hogy különböző erős, egyedi, 15-20 karakteres jelszavakat használjanak, és soha ne mentsék el a személyes és pénzügyi adatokat online fiókokban, böngészőkben.

Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának a közleménye szerint a bűnözők tavaly főként nemlétező csomagok vagy rendőrségi adategyeztetés miatt küldtek banki adatokat kérő sms-eket, vagy az online piactéren árult holminkat szerették volna megvenni, amihez szintén bankkártyaadatokat kértek. 

A legkifinomultabb módszer a úgynevezett call centeres csalás volt, amikor a bűnözők banki ügyintézőnek adták ki magukat és azt ígérték, hogy biztonságba helyezik a számlán lévő pénzt.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)