Tavaly továbbra is három migrációs útvonal kiemelt fontosságú, ezek az olasz, a spanyol és a balkáni – mutatott rá Bakondi György. Mindhárom útvonalon nőtt az illegális határátlépők száma, azonban miközben sikerült előrelépést elérni a spanyol–marokkói együttműködés fokozásával, Olaszország határánál tovább súlyosbodott a migrációs helyzet, mivel a migránsokat szállító NGO-hajók tevékenységét továbbra sem sikerült megfékezni.
Ezek a nemzetközi civil szervezetek Líbia partjaitól szállítják Olaszországba az illegális bevándorlókat
– jegyezte meg Bakondi György. Emellett a balkáni útvonalon továbbra is kiemelten nagy a migrációs nyomás, a görög–török együttműködés fokozása nyomán új útvonalak alakultak ki, s az elmúlt egy évben megsokasodott azon illegális bevándorlók száma, akik a görög szigetek megkerülésével Törökországból Olaszországba mennek.
A határozott rendőrségi intézkedéseknek köszönhetően nemcsak a Földközi-tenger térségében, hanem a balkáni útvonal északibb szakaszain is megváltozott a migránsok fő vonulási útvonala. A magyar határ közelében, a szerb rendőrség fokozott tevékenységének köszönhetően ugyanis átmenetileg Bosznia felé terelődik a fő migrációs áramlás, ám ez a helyzet Bakondi György szerint a rendőrségi akciók befejezésével alábbhagy.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója aggasztónak nevezte, hogy az elmúlt egy évben
a schengeni térségben egyre több tagország vezette be a határellenőrzést, ami megnehezítette az áruforgalom és a magánszemélyek számára a határok átjárhatóságát.
Szót ejtett a már Európába érkezett illegális bevándorlók okozta problémákról, és emlékeztetett, hogy az elmúlt években tendenciózusan romlott a közbiztonság Nyugat-Európa-szerte, miközben megsokasodtak a terrortámadások és fokozódtak a társadalmi feszültségek. Ennek példája a gázai övezettel kapcsolatban Nyugat-Európában kialakult súlyos antiszemita tüntetéssorozat.
Az orosz–belorusz határon tapasztalható migrációs nyomással kapcsolatban Bakondi György kiemelte:
egy irányított, szándékos migrációs nyomásgyakorlás zajlik az orosz és a belorusz határ mentén, aminek eredményeként Finnország kénytelen volt lezárni az Oroszországgal közös határait.
Az Európai Unió külső határán tapasztalható biztonsági kockázatokkal kapcsolatban a főtanácsadó megemlítette, hogy az elmúlt évben a Száhel-övezetben tapasztalt erőviszony-változások is komoly kockázatokat jelentenek, ugyanis ezzel tovább romlott a térség népességmegtartó képessége, illetve a délebbről származó migránsok visszatartására való hajlandóság.
