Morálisan megkérdőjelezhető, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) társadalmi összefogásban bízva próbálja meg összeszedni azt a 90 millió forintot, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata alapján Gyurcsány Ferenc pártjának kell törlesztenie.
A pártelnök még karácsonykor beszélt a baloldal külföldi támogatásának ÁSZ-vizsgálati eredményéről, akkor Gyurcsány az ATV-ben azt mondta, alig két hét alatt több mint tízmillió forintot gyűjtöttek össze.
Mint ismert, az ÁSZ a 2022-es választási összefogás baloldali pártjaival szemben szabott ki 500 millió forintos büntetést a dollárbaloldal kampányfinanszírozása miatt. Az első körben vizsgált 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak minősítették, a büntetést pedig egyenlő arányban osztanák el az összefogás hat pártja, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Momentum és a Jobbik között, ami nagyjából 43,5 milliós büntetést jelent. Miután az ÁSZ és az államkincstár ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatartja az adott pártnak járó állami támogatásból, a tényleges büntetés ennek a duplája.
Ezt a 90 millió forintot próbálja most a DK lakossági adakozással összegyűjteni, dacára annak, hogy a párt évente több mint 313 millió forintos központi költségvetési támogatásban részesül. 2023-ban például a párt közel 478 millió forintból gazdálkodhatott, miután 25 milliót szedtek be tagdíjakból, és egyéb hozzájárulások címszó alatt közel 140 milliót tüntettek fel a gazdasági kimutatásban.
A DK-n kívül annak pártalapítványa is részesül költségvetési támogatásban. Az Új Köztársaságért Alapítvány évente összesen 264 millió forintot kap a központi költségvetésből. Gyurcsányék összességében tehát tavaly több mint 740 millió forintnyi bevételre tettek szert. Ennek ellenére most mégis társadalmi adakozásból fizetnék ki a 90 milliós büntetésüket.
A párt elnökének kalapozása azért is abszurd, mert a legutóbbi vagyonnyilatkozat szerint a pártelnöknek 461 milliója van értékpapírban.
A lakosságtól várni az ÁSZ-bírság kifizetését azért is álságos, mert a DK másról sem beszél, mint az Orbán-kormány megszorításairól. Kálmán Olga pár napja is azt mondta, hogy „a 2022-es választások óta az Orbán-kormány tucatnyi megszorítást zúdított a magyarok nyakába, miközben az orbáni infláció miatt egyre kevesebbet értek a fizetések és a nyugdíjak”, a hatalmas költségvetési hiányt pedig a „gürcölő magyarokkal akarják megfizettetni”. Eközben a DK-s képviselő pártja jelen helyzet szerint „a gürcölő magyarokkal” akarja kifizettetni a saját büntetését.
Zila János szerint a DK gyűjtésével kapcsolatban több kérdés is felmerül. Az Alapjogokért Központ elemzője úgy véli, elsőként érdemes megnézni, miért is szabta ki az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve azt a büntetést, amelyet a DK most a saját választóin vasalna be.
– A baloldal 2022-ben egyértelműen egy külföldi befolyásszerzési kísérlet eszközévé vált, külföldi zsoldba szegődött, azaz idegen szereplőknek adtak volna lehetőséget arra, hogy beleszóljanak a magyar emberek sorsát meghatározó döntésekbe, noha ezt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény bünteti. A bukott miniszterelnök tehát az ország szuverenitásának súlyos megsértéséért járó retorziót számlázza ki a saját szimpatizánsainak
– hangsúlyozta az elemző.
Zila János is jelezte: Gyurcsány Ferenc igencsak tehetős, a rendszerváltoztatás utáni homályos privatizációs folyamatok egyik nyertese, vagyis nem esne nehezére, hogy kisegítse a személye köré épült pártot. – Ugyan kinek jutna eszébe, hogy éppen ő szorul anyagi segítségre? Ki gondolná, hogy az általa vezetett alakulat ne tudna kigazdálkodni egy ilyen tételt? Nem beszélve arról, hogy egészen nyilvánvaló, hogy a szervezet döntései mögött is elsősorban ő maga áll, így kiemelt felelősséggel rendelkezik azok következményeit illetően – hangsúlyozta az elemző.
Az Alapjogokért Központ szakértője kitért arra is: a DK azt állítja, hogy az emberek „kőkemény megszorításokat” kénytelenek elszenvedni, amelyekből többet már nem lennének képesek elviselni.
– Amellett, hogy a különböző kiigazító csomagok, adó-, járulék- és rezsiemelések zápora éppen a baloldali kormányok politikáját és „válságkezelését” jellemezte, furcsa, hogy az állítólag kivéreztetett állampolgároktól a magát éppen szociáldemokratának maszkírozó politikai erő kér pénzt
– fogalmazott.
Felidézte, hogy 2018-ban is volt már példa hasonló gyűjtésre, amikor a Jobbik fogadott el tiltott támogatást, és az emiatt kiszabott büntetés ürügyén százmillió forintot kéregetett össze. – Végül pont a párt mostani elnöke, Gyöngyösi Márton ismerte el, hogy a befolyt összeget kampánycélokra költötték – mondta az elemző, aki szerint az idei választások közeledtével az sem volna meglepő, ha a DK adományakciója mögött is ez, illetve az adatbázis-építés szándéka húzódna meg.
Borítókép: Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára (Fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet)
