Egymás után követelik a budapesti kerületek vezetői a fővárosi közösségi közlekedés járatritkításainak visszavonását. A tiltakozók között több kormánypárti és balliberális polgármester is van. Karsay Ferenc, Budafok-Tétény fideszes polgármestere például azonnal kifejezte tiltakozását a főpolgármesteri döntés és az átalakult utazási szokásokra hivatkozó járatritkítás ellen, miután erről a sajtóból értesült. A Nagytéténytől Újpalotáig közlekedő 133E busz is áldozatául esett ugyanis annak az 53 járatot érintő ritkítási csomagnak, amit honlapján tett közzé a Budapesti Közlekedési Központ.
Felháborítónak tartjuk, hogy ismét egyeztetés és tájékoztatás nélkül döntött egy, a kerületi lakosokat érintő ügyről a főváros. Arról nem is beszélve, komoly visszalépést jelent, mi több, éppen ellentétes irányú a főpolgármester által korábban hangsúlyozott célkitűzésekkel
– írta lapunk megkeresésére válaszolva a XXII. kerületi önkormányzat, majd közölték, hogy hivatalos levél formájában azonnali párbeszédet kezdeményeztek a fővárossal a járatritkítás megszüntetése érdekében.
Csepel polgármestere, Borbély Lénárd is a kerületét érintő járatritkítások ellen szólalt fel. Kifejtette, döbbenetesnek tartja, hogy a kormánnyal történő megállapodás helyett összesen 53 járatot érintő járatritkításba fogott Karácsony Gergely főpolgármester, ezzel jelentős nehézséget okozva a közösségi közlekedést használóknak. A politikus lapunknak adott válaszában arra szólította fel a főpolgármestert, vonja vissza a döntését, hogy újra a megszokott rendben közlekedhessenek a csepeliek.
A XII. kerületi önkormányzat alpolgármestere nemrég szintén levelet írt Karácsony Gergelynek, amelyben arra kérte a főpolgármestert, hogy vizsgálja felül ezt az elhamarkodottan meghozott és véleményük szerint elhibázott intézkedést, és legalább ideiglenesen állítsa vissza a Hegyvidéken érintett buszok január 19-e előtt érvényes járatsűrűségét.
Fonti Krisztina alpolgármester levelében határozottan azt kérte, hogy a főpolgármester vonja be a Hegyvidéken élőket az esetleges járatritkítások terveibe, ne állítsa kész helyzet elé azokat, akiknek mindennap be kell érniük a munkahelyre vagy az iskolába.
Az V. kerület önkormányzata a sorozatosan végrehajtott járatritkításoknak köszönhetően egészen odáig jutott, hogy egy saját buszjárat bevezetésére kényszerült. Lapunk megkeresésére válaszolva az önkormányzat elárulta, a mostani járatritkításban a kerület a 70/78-as trolik esetében érintett. Tavaly március 18-tól azonban a BKK összevonta a 115-ös és a 15-ös járatot, így a 115-öst kivezették a kerületből, ilyen értelemben Belváros már tavaly áldozatául esett a járatritkításnak. A Belváros Önkormányzata intézkedéseként elindult kerületi lakossági belvárosi zöldjárat (elektromos kisbuszos körjárat) részben ezt a hiányt igyekszik pótolni – közölték.
Ellenzéki bírálatok
Nemcsak kormánypárti, hanem egyes ellenzéki polgármesterek is nehezményezték a járatritkításról szóló döntést. Így tett példul Őrsi Gergely is, aki egyeztetést kezdeményezett a BKK vezetésével, hogy felülvizsgálják a mostani menetrend-változtatást.
Őrsi Gergely, megtörve a balliberális narratívát, elmondta: a módosítás a gyakorlatban sokkal inkább ritkítást jelent, ami érinti a II. kerület egyik legfontosabb buszjáratának közlekedését is. A politikus emellett kifejtette azt is, hogy a hétfőre és péntekre vonatkozó 12 százalékos kapacitáscsökkentés a gyakorlatban ritkábban érkező buszokat jelent. Ennek eredményeként pedig elképzelhető, hogy többen ülhetnek majd autóba, így tovább nőhet a levegőszennyező gépjárműforgalom.
Karácsony Gergely járatritkításról szóló döntését Vitézy Dávid, a BKK egykori vezérigazgatója is kritizálta, majd arra szólította fel a főpolgármestert, hogy a lehető leghamarabb vonják vissza az intézkedést. Vitézy rámutatott, villamosok és trolik is a járatritkítás áldozatául estek, vagyis a leginkább környezetbarát, zéró emissziós elektromos közlekedési módokat sem kímélte a BKK járatritkítási csomagja, miközben a főpolgármester megválasztása után nem sokkal klímavészhelyzetet hirdetett.
Karácsony emellett még néhány hónappal ezelőtt is a közösségi közlekedés fontosságáról szónokolt, az elkövetkezendő önkormányzati választási kampányra készülő jelöltekkel pedig megosztott egy programot, amelynek hatodik pontja szerint előnyben kell részesíteni a fenntartható közlekedési megoldásokat. Köztük a közösségi közlekedési szolgáltatások javítását, a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra fejlesztését, a megosztott közlekedési módok elterjedését, valamint általában az alacsony kibocsátású vagy karbonsemleges mobilitást.
Újabb fordulat a Budapest-bérlet ügyében
Bár a MÁV december 31-ei közleménye alapján a nyilvánosság tényként kezelte, a BKK és az állami közlekedési cégek szerződésében nincs nyoma annak, hogy március 1-jével megszűnne a felek között az agglomerációs közlekedésről szóló megállapodás. Ez csak akkor történne meg, ha valamelyik fél 30 napos határidővel felmondja azt, amit egyelőre a MÁV és a Volánbusz sem tett meg.
A napokban egy eddig nem ismert szerződésmódosítás révén ráadásul egy másik akadály is elhárult az elől, hogy márciustól is változatlan maradjon a szolgáltatás, amíg a kormány és a főváros meg nem állapodik az új tarifákról. A Budapesti Közlekedési Központ közlése szerint a BKK a Volánbusz Zrt. és a MÁV-HÉV Zrt. 2024. január 17-én módosította a három társaság által 2023. december 29-én megkötött átmeneti megállapodást.
A legfontosabb változás az, hogy a szerződés a közbeszerzési értékhatár elérését követően is fenntartja a megállapodás hatályát. Magyarán a szerződés nem tartalmaz konkrét határidőt az új egyezség megkötésére, az csak a kormány és a főváros közötti tárgyalások eredményétől függ. Ezért ahhoz, hogy március 1. után valóban ne legyen érvényes az agglomerációs megállapodás, a MÁV-nak, illetve a Volánbusznak fel kellene mondania a BKK-val kötött szerződést, méghozzá a 30 napos határidő miatt napokon belül.
