Közel 80 éve történt – Adatok, tények történetek a szovjet fogságból címmel adja ki első kiadványát a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának Gulág- és Gupvikutató Intézete. A könyv bemutatója február 24-én, szombaton lesz délután öt órakor a Kárpátaljai Szövetség székházában.
Az intézet címadása nem véletlen: állításuk szerint a megjelenő kötet fel akarja hívni a figyelmet a közelgő 80. évfordulóra, arra, hogy 1944-ben Magyarországon a náci, vagyis nemzetiszocialista birodalom embertelen, népirtó ideológiáját és tevékenységét ősztől fokozatosan felváltotta a szovjet szocialista birodalom ember- és istentelen ideológiája és terrorja.
A holokauszt koncentrációs lágereit felváltotta a Gulág- és a Gupvi-lágerek pokla
– hangsúlyozták. Emlékeztettek: a szovjetek a közel 700 ezer katona mellett tömegesen, ítélet nélkül és egyenként, ítélettel hurcoltak el több mint 300 ezer magyar civil állampolgárt a második világháborús Magyarországról. A társadalom erőszakos, a marxizmus-leninizmus ideológiáján alapuló átalakításához hozzátartozott a társadalom megfélemlítése, a tömeges, illetve a személyenkénti elhurcolás, amiről több mint negyven éven keresztül nem lehetett beszélni.
A könyv az egész magyar társadalmat mélyen érintő, generációkon keresztül ható traumának a különböző aspektusait vizsgálja, valamint új kutatási irányokat is megnyitva négy fejezeten keresztül, 12 tanulmányban.
Számos szakártő részletekbe menő alapossággal mutatja be, elemzi egy-egy térségben, településen történt civil elhurcolásokat, széles körű információkat adnak több mint hetven Kárpát-medencei, valamint azon túli szovjet lágerekről.
A kötet összegzi a különböző, főként a Magyar Nemzeti Levéltár online adatbázisaiból kinyert információkból levonható tanulságokat, valamint a nyugati politikusok és az ottani magyar emigrációnak a (hadi)foglyok érdekében tett erőfeszítéseit.
Az utolsó tanulmány pedig először foglalkozik a téma azon jogi kérdéseivel, amelyek a ma élő hozzátartozóknak, illetve a téma kutatóinak a fogságba vetettekkel kapcsolatos olyan alapvető, emberi jogait járják körbe, mint többek között a kegyeleti jog vagy az információhoz való szabad hozzáférés joga.
