– A mai globális világban különösen fontos, hogy belső békénk és biztonságunk megőrzése érdekében ne adjuk fel se az értékeinket, se az összetartozás érzését – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton Somoskőújfalun.
Felidézte, hogy Somoskőújfalu és Somoskő a trianoni döntés következtében négy évig volt a szomszéd állam része. Hozzátette, az elcsatolt települések lakosainak meg kellett tanulniuk egy másik ország részeként élni.
Szili Katalin beszédében kiemelte:
Somoskő és Somoskőújfalu szerencsések voltak, mert voltak olyan emberek, akik hittek abban, hogy lehet változtatni, még akkor is, amikor Európa elfelejtette a békekötés művészetét.
A Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket többéves tárgyalássorozat eredményeként, Krepuska Géza orvosprofesszor, Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. igazgatója és Auer Pál jogi szakértő közbenjárására. Szili Katalin közölte: a trianoni békediktátumot 1920. június 4-én, a népszövetségi határozatot, amelynek alapján a Csehszlovákiának biztosított 61 631 négyzetkilométerből 15 négyzetkilométert visszakapott Magyarország, 1924. február 15-én írták alá, mindkettőt 16 óra 30-kor.
A főtanácsadó köszönetet mondott a haza iránti hűségért, a közösség szolgálatáért az akkori közbenjáróknak, az egykori Határmegállapító Bizottság visszacsatolást segítő három tagjának: Wilfrid Carey brit alezredesnek, Andó Rikicsi japán őrnagynak és Tánczos Gábornak. Ugyancsak köszönetet mondott a Somosi Kultúráért Egyesületnek és a Somoskői Váralja Egyesületnek, mert a civil szervezeteknek köszönhető a hazatérés napi ünnepségek megrendezése.
A szombati program szentmisével kezdődött a templomban, majd a Petőfi Sándor Művelődési Házban folytatódott az ünnepi műsorral.
Tábori Anita Katalin polgármester úgy fogalmazott:
„amikor száz éve hazatértünk, az nemcsak a falunknak volt óriási öröm, hanem minden elszakított településnek jelzés volt, hogy Trianon nem örök”.
Skuczi Nándor, a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke azt emelte ki, hogy az elszakított területek közül egyedül Sopronban volt mód népszavazásra; a nógrádi falvak visszatérése sikerének összetevői között említette a civil diplomáciai tevékenységet és a határkijelölő bizottság három tagjának döntését.
