Vajon mit tenne a százméteres aszteroida egy közepes méretű magyar várossal?

Egy csillagász modellezte le az armageddont.

Forrás: KEMMA2024. 02. 11. 17:44
Esztergom, 2022. december 27. Esti kivilágításban a jelenleg kupola felújítás alatt álló Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-fõszékesegyház (másik nevén az Esztergomi Bazilika) - Esztergom-Budapesti fõegyházmegye székesegyháza - 1822 és 1869 között klasszicista stílusban épült épületének látképe a szlovákiai Párkány felõl, elõtérben a Duna folyóval. A Szent István téren álló mûemlék épület Magyarország legnagyobb egyházi épülete, mellette jobbra az Árpád-kori alapokon álló királyi vár látható. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt időszakban megszaporodtak a NASA tudósai által generált vészjelzések, melyek a közösségi oldalakon és a bulvárlapok hasábjain rendre arról tájékoztatták az olvasókat, hogy egy hatalmas aszteroida közeleg a Föld felé. A hírt több portál is a jellemzően olyan klikkvadász címmel tálalta, mint: Ez már az armageddon? Egy esztergomi amatőr csillagász megelégelte a konteókat, és egy számítógépes szimulációval mutatta be, hogy mi lenne, ha városára rázuhanna egy aszteroida – olvasható a Komárom-Esztergom vármegyei hírportál, a Kemma cikkében.

Szamosvári Zsolt esztergomi amatőr csillagász már többször is szerepelt a 24 óra, illetve a Kemma.hu hasábjain. Korábban arról adtak hírt, hogy a helyi Regiomontanus Csillagász Klub tagja az égboltot kutató munkássága különleges eredményeit, a kettős csillagok felfedezését amerikai szaklapokban publikálhatta, de a 2023 februárjában történt amerikai UFO- (vagy kínai ballon?) észlelésekkel kapcsolatban is kikérték a véleményét. Saját blogján, az Észlelési naplóm – astricus.blogspot.com-on a napokban egy még a fentieknél is különlegesebb témát boncolgat cikkében.

Az esztergomi csillagász ezúttal egy Esztergomban becsapódó égitest pusztításának szimulációjával hívta fel magára a figyelmet.

„Ez a bejegyzés kicsit más, mint az eddigiek, leginkább egy elképzelt katasztrófa hatását igyekszem bemutatni. Gyakran bukkannak fel ugyanis a bulvársajtóban olyan drámai hírek, amelyek szerint aszteroida száguld megállíthatatlanul a Föld felé, figyelmeztetett a NASA. Általában elég sok kattintásszámot érnek el, de az olvasók nagy többsége el sem tudja képzelni, mi történne akkor, ha egy ilyen égitest ténylegesen becsapódna. Nézzük meg egy szimulációban!” − írta.

A hobbicsillagász szimulációjának egyik fázisfotója: Esztergom belvárosába becsapódik egy aszteroida. Forrás: astricus.blogspot.com

A Szamosvári Zsolt által bemutatott példában egy száz méter átmérőjű, 17 kilométer/másodperc (3600 kilométer/óra) sebességgel, 45 fokos szögben haladó égitest, aszteroida zuhan Esztergomra vagy egy hasonló nagyságú kisvárosra. A képekkel illusztrált szimulációban ennek megfelelően a belváros legforgalmasabb csomópontjánál földet érő égitest nyomán, a becsapódás pillanatában egy 542 méter széles és 115 méter mély kráter jönne létre a város szívében, ezzel együtt az itt levő épületek és lakóik nyomtalanul eltűnnének – írja az amatőr tudós, majd azzal folytatja, hogy a becsapódás 45 megatonna TNT energiáját szabadítaná fel, melyről összehasonlításként leírja, hogy az a Hirosimát romba döntő 21 kilotonnás bomba hatásának felelne meg.

A szimulált pusztításnak ekkor nincs vége: a becsapódás iszonyatos erejű lökéshullámot generálna, amely 16 kilométeres hatókörön belül minden épületet elpusztítana, így Esztergom és a szomszédos Párkány is eltűnne a föld színéről, 22 kilométeres körben összedőlnének a házak.

A cikk végén még hozzátette a szerző, hogy a fentieken túl utóhatásként egy óriási tornádóval is számolni kellene, ami vélhetően húsz kilométeres körben minden nagyobb növényt, fát tövestől kicsavarna.

Borítókép: Az esztergomi bazilika a felvidéki Párkány felől, előtérben a Dunával. A Szent István téren álló műemlék épület Magyarország legnagyobb egyházi épülete, mellette jobbra az Árpád-kori alapokon álló királyi vár látható. (Fotó: MTVA/Faludi Imre)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.