Háborgó időnk közepette is az élet győzelme a reménységünk

A tömegsírok, a kilőtt tankok, a lebombázott épületek, a fegyverropogás, a szirénák hangja ma a halál erőit hirdetik – fogalmazott lapunknak Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Jelezte, hogy ilyen gyilkos erők arattak győzelmet Jézus felett is nagypénteken, de csak átmenetileg, mert nem a halálé lett az utolsó szó. Szót ejtett arról is, hogy Isten és ember nagyszerű találkozási pontja a Krisztus keresztje. Mint mondta, a mi utunk is a megfeszített Krisztust felismerve érkezik el a csomópontba.

Debrecen, 2024. január 9. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke beszédet mond a Debrecen a szabadság õrvárosa címmel rendezett emlékülésen a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában 2024. január 9-én. Kossuth Lajos nevezte el a szabadság õrvárosának Debrecent az 184849-es szabadságharc idején, amikor néhány hónapig, 1849 januárjától júniusáig innen irányította az országot a kormány. Itt foglalták írásba a Habsburg-ház trónfosztását és az ország szuverenitását is rögzítõ magyar Függetlenségi nyilatkozatot. Fotó: MTI/Vajda János

– Mostanság rendkívüli időket élünk, és nem érzem, hogy utána lennénk. Folyamatosan nehézségek között élünk. Világjárvány, gazdasági válsághelyzet, háborúk közelsége van velünk. Ezek közül egy is kizsigerelő, nemhogy ezek együttvéve! Ilyenkor mutatkozik meg a keresztyén ember hitének a tartalma, valódisága, szakítószilárdsága, de a gyöngeségünk is jobban látszik. Ugyanakkor ma sem mondhatunk le arról, hogy az emberség megmutatása alapvető kötelességünk – mondta a lapunknak adott interjúban Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

Mint fogalmazott, nem mondhatunk le az Istenbe kapaszkodásról sem, aki átlátja az események összetett rendszerét. – Ismeri annak eredőjét és kimenetelét is. Isten változatlanul a békesség oldalán áll és a húsvét ura életpárti. Észhez térítő az, ami most történik. Foglalkoztat engem is a kérdés: Hogyan bonyolítottuk túl a létezésünket? Odáig jutottunk, hogy nem tudunk sebek nélkül, egyszerűen megoldani helyzeteket. Túl sok a felgyülemlett indulat, amelyek feloldására a különböző emberi taktikák, gazdasági stratégiák, katonai tervek nem elengedők – tette hozzá a püspök.

Jelezte, hogy ilyenkor a lelki állóképesség kondíciója lehet a nehézségek megoldásának a kulcsa. A püspök felhívta a figyelmet, hogy ha a lélek kiüresedik, megroggyan és sorvad az életkedv, az kihat mindenre, akkor az ember nem tud semmi egyebet értékelni.

– Ezért a nehézségek között közösségeink fontos feladata a lelki állóképesség erősítése, mert ha az életkedvünk megvan, akkor az is kihat mindenre és áthatja, felülírja, átformálja a fizikai állapotunkat, az életkorunkhoz és az anyagi helyzetünkhöz való viszonyunkat. A jó lelki állóképesség fenntartása érdekében a nehézségek között is Isten igéje a támaszunk

– hangsúlyozta Fekete Károly.

Fel kell ismernünk az elesettel azonosuló Krisztust

– Református gyülekezeteinkben hagyományosan intenzív időszak a böjt hat hete, különösen is a virágvasárnap és húsvét közötti nagyhét. Ilyenkor sok helyen bűnbánati istentiszteletekkel készülnek a gyülekezetek a húsvéti úrvacsorára. A böjti időt a személyes önvizsgálat, az összeszedődés, az élet megtisztítása jellemzi, hogy szabaddá váljunk az Isten Krisztusban kijelentett evangéliumának befogadására. Megüresítjük magunkat, hogy Isten szeretete egészen betöltsön bennünket – fogalmazott Fekete Károly annak kapcsán, hogy miként készültek a felekezetek az idei húsvétra.

Kiemelte, hogy ezért a böjtnek van szociáletikai vetülete is: a felebarát szükségében fel kell ismernünk az elesettel azonosuló Krisztust, így közelebb kerülünk a másik ember szükségeihez. – Az önmagát odaáldozó Krisztus áldozathozatalra ösztönöz másokért. Vészesen terjed a zabolátlanság, az elanyagiasodás, egy „újhedonista” életfelfogás, ezért időszerű az önmegtartóztatásról szóló tanítás is, hogy a fogyasztói társadalom pazarlásra ösztönző kísértései ne hálózzanak be végképp bennünket – tette hozzá.

A húsvét örömünnepe az egyházi esztendő csúcspontja

– A népszokások mögött fontos tartalmak vannak. Sűrített jelentésük azonban valóban sokszor elhalványul. Kérdés, hogy a jel, a tárgy, a szokás mozzanatai eltakarják-e a lényeget vagy rávilágítanak arra. Az egyháznak nem szabad belefáradnia újra és újra elvezetni a jeltől a jelzett dologig, és elmondani a szimbólumok üzenetét, tartalmát. Például a nyúl gyorsasága és félénksége miatt az éberség keresztény szimbólumává vált, valamint a bűn és a kísértés előli menekülés jelképévé – hangsúlyozta a püspök a húsvéti népszokásokról szólva.

Jelezte, hogy húsvét reggelén Péter és János apostol sietve futottak a nyitott sírhoz, hogy meggyőződjenek Jézus feltámadásáról. A tojás a Krisztus sírból való feltámadásának szimbóluma lett. Ahogyan a tojásból új élet kel ki, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, a belseje az Újszövetséget jelképezi. A pirosra festett tojás Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. A locsolkodás pedig a keresztségre utaló szokás: az élet vizével való meghintés, védelem a hervadás, a halál ellen, hiszen a víznek tisztító és életadó erőt tulajdonítottak. 

– Ezek a szimbólumok erősítik a fő üzenetet: az élő Krisztus a keresztyén hitvallás alapja és tartalma. Feltámadáshit nélkül nincs keresztyénség, ezért a húsvét örömünnepe az egyházi esztendő csúcspontja, az ünnepek ünnepe

– húzta alá Fekete Károly.

A mi utunk is a megfeszített Krisztust felismerve érkezik el a csomópontba

– Isten és ember nagyszerű találkozási pontja a Krisztus keresztje. A kereszten elkiáltott krisztusi szavak ott visszhangoznak a pusztítás, a szenvedés, az igazságtalanság ellen kimondott minden szóban. Itt találkozott az Isten hatalma a mi keresztünkkel, hogy megtanítsa a nagy leckét: az én életem keresztje és terhei is benne vannak a Krisztus keresztjében, és ő az én terheimet is elhordozta – hívta fel a figyelmet a püspök annak kapcsán, hogy a körülöttünk zajló események sokak számára elhomályosíthatja a húsvéti ünnepet.

– A mi utunk is a megfeszített Krisztust felismerve érkezik el a csomópontba. Ki tudjuk-e mondani, amit Pál apostol kimondott: „a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje.” Ahol a keresztről szóló beszéd célba talál, ott sziklák és szívek indulnak meg, válaszfalak omlanak le. A kereszt Krisztusa kezeket kulcsoltat imára és kezeket tesz egybe, szíveket tisztít meg, haragot enyhít, hitetlenséget rombol, és élő egyházat épít. Szeretetével átformál minket. Önző életünket mások felé nyitja, mert rosszaságunk bilincseit felpattintja

– jelentette ki Fekete Károly.

Mint mondta, a tömegsírok, a kilőtt tankok, a lebombázott épületek, a fegyverropogás, a szirénák hangja ma a halál erőit hirdetik. Megsokasodtak újra a brutalitás fantáziadús formái: az önzés, könyörtelenség, gyűlölet, és erőszak tettei. – Ilyen gyilkos erők arattak győzelmet Jézus felett is nagypénteken, de csak átmenetileg, mert nem a halálé lett az utolsó szó. Húsvét hajnalban Isten mozgósította az életerőket, a feltámasztás égi energiáit, amelyek győztek az ördögi halálerők felett. Krisztus feltámasztása Isten hatalomátvétele volt és az emberi hatalmaskodás viszonylagossá tétele. Megtörtént a halál trónfosztása. Ezért van esélye ma is az életnek. Ha a húsvéti hit és megújulás erői határoznak meg bennünket, akkor győzni fognak az emberi élni akarás és a jó szándék erői – szögezte le a püspök.

– Háborgó időnk közepette is az élet győzelme a reménységünk. Világunk totális morális kudarcából csak az segíthet kilábalni, ha az élet győzelmét komolyan véve igyekszünk másként élni és erkölcsileg megváltozni. A feltámadás minden fogalmat szétrepesztő, a szókészletünket túlszárnyaló történés, ami át tudja hangolni az életünket. A sötétséget leleplezi a húsvét fénye. A hazugsághadjáratot felülírja az örömhírvivők igehirdetése. A megsemmisíteni akaró gonosz szándék zátonyra fut az életadó húsvéti békességen. A hatalommániás romlottság korrupcióját legyőzi a feltámadás tisztasága. Az élet ura előttünk megy, nyilvánvalóvá teszi magát nehézségeink között is. Erre tanít minket a feltámadás evangéliuma – tette hozzá.

Az értelmetlen halálok idején kell beszélni az életről

Annak kapcsán, hogy miként telt számára a nagyhét, Fekete Károly elmondta: egészen konkrét és egészen elvont teendőkkel. – Cigánymissziós bibliaiskolát indítottunk Dombostanyán, kilencedszer jártuk ökumenikus gyülekezettel a virágvasárnapi keresztutat és koncerteken hódoltunk Krisztus király előtt Debrecenben. Voltak temetési szolgálataim is, és megírtam, illetve elmondtam ünnepi gondolataimat különböző sajtóorgánumoknak. Emellett természetesen készülök a húsvéti igehirdetésemre – ismertette. Elmondta, hogy ehhez kell a nagyhét igére hangoló csendje, az elvont elmélyülés és üzenetre találás.

– Hiszem, hogy most, az értelmetlen halálok idején kell beszélni az életről, a totális veszteség idején kell szólni a Krisztus győzelméről, a tárgyalásképtelenség közepette mintát adni az evangéliumi párbeszédről, mert az átverések, álhírek és félrevezetések világában van igazán szükségünk a Krisztus igazságára

– fogalmazott a püspök.

Borítókép: Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke (Fotó: MTI/Vajda János)