– A beépítéseket egy szövetséges üzemeltető, Portugália szakembereinek segítségével végzik el két-három hét alatt. A második gép esetében is hasonlóan fognak eljárni – fogalmazott a nemzeti fegyverzeti igazgató, aki beszélt a leendő személyzet kiképzéséről is.
A típus leendő pilótáinak és műszaki személyzetének kiképzése jelenleg is folyik Brazíliában, illetve lesz még egy kiképzési turnus, a résztvevők ősszel fognak elutazni a gyártó országba
– számolt be a vezérezredes. Hozzátette: ami a jövőbeni magyarországi állomáshelyüket illeti, a kecskeméti repülőtéren pluszfejlesztésekre nem volt szükség, a bázis képes fogadni és üzemeltetni a típust.
Igazi sikertörténet
Amikor a gépeket hazánk 2020-ban megrendelte, sokan szkeptikusak voltak, hiszen még csak a gyártó ország légierejének és egyetlen NATO-tagnak, Portugáliának volt az új típusra szerződése, de azóta igazi sikertörténet lett a minden téren XXI. századi színvonalat képviselő fejlesztés – Hollandia, Ausztria, Csehország is ilyen gépek rendszeresítését tervezi.
– Jelenleg több tucat gép eladására van kilátás Európában – tette hozzá a nemzeti fegyverzeti igazgató.
Ami a közös, Pápán állomásozó NATO légiszállítási ezred C–17-es gépeit illeti, Tömböl László elmondta: a KC–390-esek rendszeresítése nem érinti az itt felhasználható éves repülési óraszámot.
– Azok a gépek egy másik kategóriát, a stratégiai légiszállítási kapacitást képviselik – jegyezte meg. Arra kérdésre, hogy egy kisebb, a többi NATO-szövetségesnél meglévő, az An–26-os kategóriáját lefedő turbópropelleres gépet rendszeresíthet-e a Magyar Honvédség, a vezérezredes azt válaszolta, hogy
a haderőfejlesztés egy későbbi szakaszában lehet szó olyan könnyebb gépek beszerzéséről, amelyek a különleges műveleti egységek feladatait, kiképzését támogathatják.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!