A KC–390-es a repülőgépek a Magyar Honvédség légierejének első igazi hadszíntéri szállító repülőgépei. Olyan képességekkel ruházzák fel a honvédséget, amelyekkel a hadrendből néhány éve, több mint negyven év szolgálat után kivont An–26-osaink nem rendelkeztek. Méretük, sebességük, a hatósugaruk és a szállítható teher tömege alapján is kiemelkedik az elődjéhez képest – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tömböl László vezérezredes az első magyar felségjelű KC–390-es teherszállító gép kecskeméti leszállása kapcsán.
Különleges képességek
A nemzeti fegyverzeti igazgató az új típus különleges képességei kapcsán elmondta:
mind a két gépbe beépítették azokat a berendezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a levegőben üzemanyaggal utántölthetők legyenek, illetve a gépek is tudjanak más repülőgépeket, a mi esetünkben egymást, illetve a honvédségnél rendszeresített Jas–39 Gripen vadászgépeket is utántölteni.
– A feladathoz a honvédség beszerezte a KC–390-esek rakterében elhelyezhető utántöltőtartály-készletet. Itt meg kell jegyezni, hogy a Gripen-pilóták egy része korábban már kapott kiképzést légi utántöltésre, de a gyakorlások elmaradása miatt fel kell frissíteni a készségeket – tette hozzá. Tömböl László ismertette:
van egy további képesség: a rossz minőségű fel- és leszállóhelyekről is üzemeltethető gép egyidejűleg két darab Intensive Care Unitot (ICU), sürgősségi ellátóegységet és az orvosi személyzetüket képes a fedélzetén szállítani. Az ICU-szett helyett a gép képes hetven, hordágyon fekvő sebesültet is szállítani.
A Herculest is lekörözi
Ami a KC–390-es szállítási kapacitásait illeti, kategóriájában kiemelkedő, maximálisan húsz tonna feletti terhet vagy nyolcvan felfegyverzett katonát, illetve deszantfeladat esetén hatvan ejtőernyőst vehet a fedélzetére, ami jóval meghaladja a közismert amerikai C–130-as Hercules képességeit.
A két gép közötti különbséget az is jól érzékelteti, hogy a brazil sugárhajtóműves KC–390-es sebessége másfélszeres, meghaladja a 800 kilométer per órát, a hatótávolsága pedig közel hetven százalékkal nagyobb, több mint 6000 kilométer.
A KC–390-es pénteki leszállása kapcsán Tömböl László elmondta, a 2020-ban megrendelt gépek közül az első a NATO minősített eszközeinek beszerelése miatt érkezett Kecskemétre, ezeket a munkálatokat ugyanis titokvédelmi, biztonsági okok miatt nem tudják elvégezni a nem NATO-tag Brazíliában, a különleges elektronikai eszközök nem szállíthatók ki a dél-amerikai országba.
– A beépítéseket egy szövetséges üzemeltető, Portugália szakembereinek segítségével végzik el két-három hét alatt. A második gép esetében is hasonlóan fognak eljárni – fogalmazott a nemzeti fegyverzeti igazgató, aki beszélt a leendő személyzet kiképzéséről is.
A típus leendő pilótáinak és műszaki személyzetének kiképzése jelenleg is folyik Brazíliában, illetve lesz még egy kiképzési turnus, a résztvevők ősszel fognak elutazni a gyártó országba
– számolt be a vezérezredes. Hozzátette: ami a jövőbeni magyarországi állomáshelyüket illeti, a kecskeméti repülőtéren pluszfejlesztésekre nem volt szükség, a bázis képes fogadni és üzemeltetni a típust.
Igazi sikertörténet
Amikor a gépeket hazánk 2020-ban megrendelte, sokan szkeptikusak voltak, hiszen még csak a gyártó ország légierejének és egyetlen NATO-tagnak, Portugáliának volt az új típusra szerződése, de azóta igazi sikertörténet lett a minden téren XXI. századi színvonalat képviselő fejlesztés – Hollandia, Ausztria, Csehország is ilyen gépek rendszeresítését tervezi.
– Jelenleg több tucat gép eladására van kilátás Európában – tette hozzá a nemzeti fegyverzeti igazgató.
Ami a közös, Pápán állomásozó NATO légiszállítási ezred C–17-es gépeit illeti, Tömböl László elmondta: a KC–390-esek rendszeresítése nem érinti az itt felhasználható éves repülési óraszámot.
– Azok a gépek egy másik kategóriát, a stratégiai légiszállítási kapacitást képviselik – jegyezte meg. Arra kérdésre, hogy egy kisebb, a többi NATO-szövetségesnél meglévő, az An–26-os kategóriáját lefedő turbópropelleres gépet rendszeresíthet-e a Magyar Honvédség, a vezérezredes azt válaszolta, hogy
a haderőfejlesztés egy későbbi szakaszában lehet szó olyan könnyebb gépek beszerzéséről, amelyek a különleges műveleti egységek feladatait, kiképzését támogathatják.
A második is érkezik
Azt is megtudtuk, hogy a két KC–390-es közül a tervek szerint az első a harmadik negyedév végén érkezhet meg végleg Magyarországra. A második gép pedig várhatóan a jövő évben, 2025 elején landolhat a kecskeméti betonon.
Jövőre mindenképpen testközelből is megismerhetik a Magyar Honvédség legújabb katonai szállító repülőgépét
– tette hozzá.
