Bóka János: A magyar baloldal erősen hozzájárult a brüsszeli politikai nyomásgyakorláshoz

– A magyar baloldal sem itthon, sem Brüsszelben nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem arra, hogy a nemzeti érdekekkel szemben lépjen fel, és tevőlegesen közreműködött abban, hogy az uniós források kérdése politikai nyomásgyakorlás eszközévé váljon – jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter. Bóka János hozzátette: az EP-választások eredménye hozhat változásokat a rendszerben, és a magyar érdekek védelmét könnyebbé teheti.

Budapest, 2024. április 16. Bóka János európai uniós ügyekért felelõs miniszter (b) és Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára (j) az Országgyûlés európai ügyek bizottságának ülésén 2024. április 16-án. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

A kondicionalitási eljárás során a magyar kormány 17 intézkedésről állapodott meg az EB-vel. Amikor a megállapodás nyilvánosságra került, a magyar baloldal intenzív kampányba kezdett, hogy a bizottság változtassa meg álláspontját, ez vezetett oda, hogy 2022 decemberében az Európai Parlament felszólította az EB-t: az eljárást ne szüntesse meg – idézte fel.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára 
(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Eddigre megnyílt a horizontális feljogosító feltételek kérdése is, noha mindaddig a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban nem merültek fel aggályok – emlékeztetett. Ennek célja – gyanúja szerint – az lehetett, hogy mindig legyen egy olyan uniós nyomásgyakorló eszköz, amely a magyar kormány zsarolására alkalmas. 

– Miután ugyanis az Országgyűlés elfogadta a letárgyalt igazságszolgáltatási csomagot, a baloldal ismét intenzív kampányba kezdett, ennek hatására az EB a vele egyeztetett törvény szövegének módosítását kezdeményezte

– mutatott rá. 

Bóka János a politikai nyomásgyakorlás eszközeként említette az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését, valamint a baloldali képviselők azt célzó kampányát, hogy az uniós források utalását egy konkrétan meg nem jelölt oktatási reform elfogadásához kössék.

Összegezve megállapította, hogy mindezek az eszközök nem az európai értékek védelmét, hanem a nyers politikai nyomásgyakorlást szolgálták, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult. 

Ráadásul a magyar baloldal asszisztál ahhoz a törekvéshez, amely a következő uniós költségvetési ciklusban jelentősen csökkentené a kohéziós forrásokat – figyelmeztetett.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Tessely Zoltán bizottsági elnök, Juhász Hajnalka, a bizottság KDNP-s tagja és Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Az ülésen Juhász Hajnalka, a bizottság tagja elmondta, a baloldali képviselők rendre azzal védekeznek, hogy csak a magyar kormány ellen küzdenek, de a kohéziós források csökkenése az egész országot sújtja. Tessely Zoltán a bizottság elnökeként jelezte, meg fognak hívni baloldali „aktorokat” is, hogy meghallgassák a másik oldalt is, a továbbiakban meghívandó személyekre javaslatokat is kért Bóka Jánostól. Deutsch Tamás hangsúlyozta, hogy 

a magyar dollárbaloldal hazai és EP-képviselői folyamatosan megszegik esküjüket, és a magyar nemzeti érdek ellen tesznek, de a magyar polgároknak jogukban áll tudni, ezek a politikai machinációk hogyan zajlanak.

– Kimutatható-e összefüggés a 7-es cikkes eljárás és a magyar baloldal felvetései között; a kötelezettségszegési eljárásokban kimutathatók-e a politikai vádak, és az EB fellép-e politikai igényekkel is az eljárások során? – érdeklődött.

Bóka János elmondta, az EP-választások eredménye hozhat változásokat a rendszerben, és a magyar érdekek védelmét könnyebbé teheti. Értékelése szerint a 7-es cikkes meghallgatások a magyar baloldal politikai kommunikációjának megismétlését jelentik, a kötelezettségszegési eljárások pedig nem alkalmasak ugyan politikai üzenetek megfogalmazására, de menedzselésükben az EB politikai szempontokat is érvényesíteni tud. 

Szerinte ezek a tárgyalások nem politikai kérdésekről szólnak, de az EB politikai célkitűzéseket követ. Közölte: tárcája írásban jelzi majd, kiknek a meghallgatását javasolja a bizottságnak.

Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára  (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)