Schmidt Mária: A cenzúra erősödését eredményezte a Covid

A koronavírus miatt megerősödött a cenzúra, de elveszett a tisztelet és a bizalom, amelyek nélkül egy társadalom nem tud normálisan létezni – mondta Schmidt Mária, a XXI Század Intézet főigazgatója egy Covid-tanulságokról rendezett konferencián. Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetem alapító elnöke a szuverenitásvédelem fontosságát hangsúlyozta, és arról beszélt, hogy a koronavírus alatt egy háttérhatalmi tesztelés zajlott a világban. G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója kijelentette: a Covidot fel kell használni a szuverenista erők pozícióinak az erősítésére.

Hozzátette, a járvány megmutatta, hogy a globalizáció nem működik, mert kiszervezték Európából például a maszkok és a lélegeztetőgépek gyártását, ekkor jöttek rá a fejlett országok iparának működésképtelenségére. Fontos tanulság, hogy ez nagy veszélyeket rejt, mivel a nemzetközi intézmények intézkedései nem elég gyorsak, ezért a nemzetállamok reagálására van szükség – hangoztatta.

Közepes szigor hazánkban

Schmidt Mária szerint a szabad mozgás korlátozása és a bezártságtudat súlyosbította a félelem légkörét. Magyarország egy közepesen szigorú intézkedéssorozatot vezetett be, de például Németországban állásvesztéssel és börtönnel sújtottak embereket, Amerikában a haldoklókhoz nem lehetett bemenni, nálunk viszont ilyen szigort nem alkalmaztak. – Az oltóanyagot rekordgyorsasággal állították elő, amit a nehéz hozzájutás idején mi egy huszárvágással kelet felől hoztunk be. Ennek a nyugati big pharma képviselői nem örültek, mert ez a piac az ő területük volt – emlékeztetett. 

A főigazgató úgy fogalmazott: a világjárvánnyal nagyon jól járt az oltóanyag-fejlesztő gyógyszeripari szegmens, de pozitívum, hogy mindenki ingyen juthatott az oltóanyagokhoz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a legerősebb támogató médiafelhajtás a Pfizer oltóanyagát vette körül, negatív hír nem jelent meg róla, mindenkit ennek a beadatására próbáltak rávenni. Először azt mondták, hogy aki beoltatja magát, az biztonságban van, a vírust nem kapja el, és nem is tudja átadni. Aztán kiderült, hogy az oltás hatása rövidebb a tervezettnél, majd bevezették a vakcinaútlevelet, és akinek nem volt ilyen, azt nem engedték az éttermekbe, a munkahelyére, illetve a közintézményekbe. – Most a Pfizer szerint ők soha nem mondták, hogy az oltás megakadályozza a vírus terjedését, és akit beoltanak a vakcinával, az nem kapja el a vírust. 

Az még válaszra vár, hogy miért folyt hadjárat azok ellen, akik nem oltatták be magukat, és minek kellett a vakcinaútlevél 

– jelezte Schmidt Mária.

A főigazgató szerint mára bebizonyosodott: az amerikai hadsereg évtizedek óta végzett biológiai fegyverkísérleteket, amelyek az európai betiltásuk miatt kerültek a vuhani laborba, és innen juthatott ki a pusztító vírus. A kikerülés módja máig nem világos, egyesek szerint szándékosan, mások szerint véletlenül történt. A CIA segítségével rávették az orvosokat, hogy a laborból kikerülés elméletét tagadják, a természetes úton terjedést támasszák alá tudományos véleményükkel, a legnevesebb szaklapban is csak ilyen álláspontok jelenhettek meg, amit az emberek többsége nem hitt el – emlékeztetett a XXI. Század Intézet főigazgatója.

A Synlab Hungary Kft. elérhetővé tette koronavírus szerológiai antitest vizsgálatot 2020 májusában (Fotó: Kurucz Árpád)

Meg kell őrizni a szuverenitásunkat

Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetem alapító elnöke úgy vélekedett, hogy a második világháború óta kevés olyan dolog történt, ami ekkora hatást fejtett ki az egész világra, mint a koronavírus. A jövő még bizonytalanabbá vált, félelem költözött az emberek, különösen az idősebb generációk lelkébe. Kijelentette: 

háttérhatalmi tesztelésben vett részt a világ, ami arról szólt, hogyan lehet átállni egy új világrendre, most ugyanezt a logikát tükrözi a gender, illetve a BLM-mozgalom is. 

A volt alkotmánybíró kijelentette: a globalizált világrend nem tud választ adni a globális kihívásokra, amire példa a WHO tevékenysége. A pandémia a nemzetállam jelentőségére világított rá: ami fontos nekünk, azt rajtunk kívül senki nem fogja érvényesíteni. Alkotmányos kérdésekben az uniós bíróságoknak nincs kompetenciája, és lényeges, hogy Magyarországon olyan alkotmánybíróság legyen, amelynek legitimitása és presztízse van.

Stumpf István kiemelte: hazánkban a kormányzó erők a migráció idején összeszedett tapasztalatokat nagyon jól hasznosították a víruskezelésben, a világ számos kormánya is megtette ezeket a lépéseket. Amíg a kormány a polgárok érdekeit és egészségét védte a lehető legszélesebb jogkörben, az ellenzék a konfrontáció felé ment, így a kormány egyedül maradt, de Magyarországon az erős felhatalmazásnak köszönhetően a vírusválságot sikerült jól kezelni. Azok az országok tudtak megfelelően cselekedni, ahol az állam erős volt, a polgárok bíztak a közintézményekben, illetve hatékony és alkalmas vezetők irányították a védekezést – világított rá.

 Úgy folytatta, nagy társadalmi átrendeződés közepén vagyunk: változik a hatalom globális felosztása, a technológiai cégek tovább növelik a befolyásukat, és társadalmi robbanás fenyeget. 

Erős közösségekre és a társadalmi szempontok közti egyensúly létrehozására van szükség, mert ha nem figyelünk oda, a maradék szuverenitásunkat is elveszik tőlünk. 

Azt remélem, hogy Magyarország a jövőben válságállóbb lesz, amihez hit és kitartás kell – mondta Stumpf István.

A liberalizmus kudarca

G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy egy pandémia kitörése mindig váratlan, fejvesztettség és rémület lesz úrrá, az emberek külső forrásból várják a segítséget. Kiderült, hogy a bürokratikus kormányzás a vírus „nulladik áldozata”, mert nem tudott helyesen reagálni az emberek lélektani igényeire. A tudomány elbizonytalanította az embereket, ugyanazokra a kérdésekre ugyanazok a tudósok homlokegyenest ellenkező választ adtak rövid időn belül. – Nem a bürokrácia, nem a tudomány, hanem a cselekvőképes politika tudta kezelni a vírushelyzetet, mert megértette az emberek lélektani igényeit – világított rá. 

Hozzátette: a vírus a politika reneszánszáról szólt, arról, hogy van-e cselekvőképes kormány, ami az emberek alapvető igényeit kielégíti. A világjárvány megmutatta a liberalizmus, a globalizáció és a nemzetek feletti intézmények kudarcát, de ezek nem buktak meg, sőt, most erősebbek mint valaha. A nemzetállamokat nem lehet félretenni, hiszen a bajban az emberek a családra számíthatnak, nem a genderre. – A vírust fel kellene használni arra, hogy a szuverenisták pozícióit erősítse, akár lehetne alapítani egy politikai virológia tanszéket is.

A harc folytatódik, ha az ellenfélnél ott a lándzsa, vegyük el tőle, és fordítsuk ellene. Mindent fel kell használni azért, hogy a pozíciónkat erősítsük

– szögezte le a stratégiai igazgató.

A cenzúrát magáncégekhez szervezték ki

A világjárvány társadalmi hatásairól tartott kerekasztal-beszélgetésen Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke hangsúlyozta: a médiaszabályozást a nemzetállamok kezéből az Európai Unió ki akarja venni. 

Az unió a cenzúra feladatát áttolta az online platformokra, mert bár az alkotmány szerint mindent szabad mondani, ami más jogos érdekeit nem sérti, a magántársaságok megtehetik azt, hogy korlátozzák a szabadságot. 

Az NMHH elnöke a tényellenőrökről elmondta: már az elnevezésük is ijesztő, mert az újságíróknak az a dolguk, hogy a lehető legjobb igazságot találják meg. Az objektív igazság megismertetése a vírushelyzetben nem volt elvárható a releváns információk hiánya miatt, ezért főleg újságcikknek álcázott közleményeket lehetett ekkor olvasni – idézte fel.

Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus kiemelte: a mai napig nem érti, hogy mi történt velünk. A Covid nem változtatta meg a kor uralkodó szellemiségét, és sok nyugati értelmiséginek nem tetszett az, hogy az állam bele akar avatkozni az egyén döntéseibe, mert érvelésük szerint az ő testükről csak saját maguk dönthetnek. Úgy látta, ma már az a normális, hogy a válság állandó lett, mert először jött a 2008-as gazdasági világválság, majd a migráció, a Covid, és a háború. – Hol van az a 24 óra, amikor elmondhatjuk, hogy most normálisak vagyunk? – kérdezte a filozófus.

Borítókép: Covid-szűrés Budapesten 2020. decemberében (Fotó: Kurucz Árpád)