A szólásszabadság korlátozása és a véleménynyilvánítás ellehetetlenítése a Covid-járvány mindmáig tartó hatása – jelentette ki Schmidt Mária, a XXI Század Intézet főigazgatója az intézet által szervezett Covid-tanulságok? című konferencián. A főigazgató kifejtette: a legfontosabb mindent eluraló érzelem a félelem volt, mert senki nem tudta, hogy a vírus kire terjed át, kire halálos, vagy mikor lesz rá ellenszer.
Cenzúra mindenhol
Ezt olyan narratívával erősítették, amely a fősodratú és közösségi médiában az egyedüli magyarázatként jelent meg, a mai napig éreztetve súlyos hatását. – Elfogadtatták velünk a félelem miatt, hogy a közbeszédben nincs helye az ellenvéleménynek és a vitának. Aki kérdéseket tett fel, vagy más volt a véleménye, azt alumínium-sisakos idiótának, vagy fake news hívőnek állították be, és a teljes járványidőszakban illegitimmé nyilvánították a vitát. Ez ma abban fejti ki a hatását, hogy mindenről csak egy uralkodó nézet lehet jelen, legyen ez az ukrán–orosz háború, netán a gazdasági helyzet.
A Szílicium-völgy technológiai nagyvállalatai már a kérdéseket feltevőket is kiszűrik, és elfogadottá vált a cenzúra, ami a Covid óta még inkább velünk van
– hangoztatta a főigazgató.
A Covid fontos negatív hatásának nevezte, hogy eltűnt a tisztelet és a bizalom, amelyek nélkül a társadalom nem tud működni. – Ha nem bízunk a tudományban, mert az üzleti érdekeket képvisel, akkor annak szörnyűek a következményei, és emiatt egy újabb világjárvány esetén a nemzetközi szervezetekben sem fogunk megbízni – mutatott rá.
Ismeretlen érdekek, működésképtelen globalizáció
Schmidt Mária felidézte azt is, hogy a közvélemény nem ismerhette a tévéképernyőket ellepő szakértők esetleges érdekeltségeit, ezek összefüggésben lehettek például a maszkokkal, a tesztekkel, illetve a gyógyszeriparral. Kiemelte:
olyan emberek kezébe kerültek milliók életéről szóló döntések, akikről úgy tűnt, hogy tudományosan nem elfogulatlanok, és maga a tudomány is bekötött szemmel botorkált a sötétben.
Általánosan elfogadták, hogy amíg nincs oltóanyag, addig a vírus terjedésének megakadályozása miatt lezárásokra lesz szükség, vagyis kötelezővé tették a kijárási és a vásárlási tilalmat, továbbá a munkának és az iskolai oktatásnak otthon kellett zajlani. Egyedül Svédország nem vezette be a karanténpolitikát, ahol semmivel sem volt nagyobb a megbetegedések száma, mint a korlátozásokat alkalmazó országokban. A lezárások társadalmi, gazdasági és pszichológiai következményeivel foglalkozni kellene – javasolta a főigazgató.
Hozzátette, a járvány megmutatta, hogy a globalizáció nem működik, mert kiszervezték Európából például a maszkok és a lélegeztetőgépek gyártását, ekkor jöttek rá a fejlett országok iparának működésképtelenségére. Fontos tanulság, hogy ez nagy veszélyeket rejt, mivel a nemzetközi intézmények intézkedései nem elég gyorsak, ezért a nemzetállamok reagálására van szükség – hangoztatta.
Közepes szigor hazánkban
Schmidt Mária szerint a szabad mozgás korlátozása és a bezártságtudat súlyosbította a félelem légkörét. Magyarország egy közepesen szigorú intézkedéssorozatot vezetett be, de például Németországban állásvesztéssel és börtönnel sújtottak embereket, Amerikában a haldoklókhoz nem lehetett bemenni, nálunk viszont ilyen szigort nem alkalmaztak. – Az oltóanyagot rekordgyorsasággal állították elő, amit a nehéz hozzájutás idején mi egy huszárvágással kelet felől hoztunk be. Ennek a nyugati big pharma képviselői nem örültek, mert ez a piac az ő területük volt – emlékeztetett.
A főigazgató úgy fogalmazott: a világjárvánnyal nagyon jól járt az oltóanyag-fejlesztő gyógyszeripari szegmens, de pozitívum, hogy mindenki ingyen juthatott az oltóanyagokhoz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a legerősebb támogató médiafelhajtás a Pfizer oltóanyagát vette körül, negatív hír nem jelent meg róla, mindenkit ennek a beadatására próbáltak rávenni. Először azt mondták, hogy aki beoltatja magát, az biztonságban van, a vírust nem kapja el, és nem is tudja átadni. Aztán kiderült, hogy az oltás hatása rövidebb a tervezettnél, majd bevezették a vakcinaútlevelet, és akinek nem volt ilyen, azt nem engedték az éttermekbe, a munkahelyére, illetve a közintézményekbe. – Most a Pfizer szerint ők soha nem mondták, hogy az oltás megakadályozza a vírus terjedését, és akit beoltanak a vakcinával, az nem kapja el a vírust.
Az még válaszra vár, hogy miért folyt hadjárat azok ellen, akik nem oltatták be magukat, és minek kellett a vakcinaútlevél
– jelezte Schmidt Mária.
A főigazgató szerint mára bebizonyosodott: az amerikai hadsereg évtizedek óta végzett biológiai fegyverkísérleteket, amelyek az európai betiltásuk miatt kerültek a vuhani laborba, és innen juthatott ki a pusztító vírus. A kikerülés módja máig nem világos, egyesek szerint szándékosan, mások szerint véletlenül történt. A CIA segítségével rávették az orvosokat, hogy a laborból kikerülés elméletét tagadják, a természetes úton terjedést támasszák alá tudományos véleményükkel, a legnevesebb szaklapban is csak ilyen álláspontok jelenhettek meg, amit az emberek többsége nem hitt el – emlékeztetett a XXI. Század Intézet főigazgatója.
Meg kell őrizni a szuverenitásunkat
Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetem alapító elnöke úgy vélekedett, hogy a második világháború óta kevés olyan dolog történt, ami ekkora hatást fejtett ki az egész világra, mint a koronavírus. A jövő még bizonytalanabbá vált, félelem költözött az emberek, különösen az idősebb generációk lelkébe. Kijelentette:
háttérhatalmi tesztelésben vett részt a világ, ami arról szólt, hogyan lehet átállni egy új világrendre, most ugyanezt a logikát tükrözi a gender, illetve a BLM-mozgalom is.
A volt alkotmánybíró kijelentette: a globalizált világrend nem tud választ adni a globális kihívásokra, amire példa a WHO tevékenysége. A pandémia a nemzetállam jelentőségére világított rá: ami fontos nekünk, azt rajtunk kívül senki nem fogja érvényesíteni. Alkotmányos kérdésekben az uniós bíróságoknak nincs kompetenciája, és lényeges, hogy Magyarországon olyan alkotmánybíróság legyen, amelynek legitimitása és presztízse van.
Stumpf István kiemelte: hazánkban a kormányzó erők a migráció idején összeszedett tapasztalatokat nagyon jól hasznosították a víruskezelésben, a világ számos kormánya is megtette ezeket a lépéseket. Amíg a kormány a polgárok érdekeit és egészségét védte a lehető legszélesebb jogkörben, az ellenzék a konfrontáció felé ment, így a kormány egyedül maradt, de Magyarországon az erős felhatalmazásnak köszönhetően a vírusválságot sikerült jól kezelni. Azok az országok tudtak megfelelően cselekedni, ahol az állam erős volt, a polgárok bíztak a közintézményekben, illetve hatékony és alkalmas vezetők irányították a védekezést – világított rá.
Úgy folytatta, nagy társadalmi átrendeződés közepén vagyunk: változik a hatalom globális felosztása, a technológiai cégek tovább növelik a befolyásukat, és társadalmi robbanás fenyeget.
Erős közösségekre és a társadalmi szempontok közti egyensúly létrehozására van szükség, mert ha nem figyelünk oda, a maradék szuverenitásunkat is elveszik tőlünk.
Azt remélem, hogy Magyarország a jövőben válságállóbb lesz, amihez hit és kitartás kell – mondta Stumpf István.
A liberalizmus kudarca
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy egy pandémia kitörése mindig váratlan, fejvesztettség és rémület lesz úrrá, az emberek külső forrásból várják a segítséget. Kiderült, hogy a bürokratikus kormányzás a vírus „nulladik áldozata”, mert nem tudott helyesen reagálni az emberek lélektani igényeire. A tudomány elbizonytalanította az embereket, ugyanazokra a kérdésekre ugyanazok a tudósok homlokegyenest ellenkező választ adtak rövid időn belül. – Nem a bürokrácia, nem a tudomány, hanem a cselekvőképes politika tudta kezelni a vírushelyzetet, mert megértette az emberek lélektani igényeit – világított rá.
Hozzátette: a vírus a politika reneszánszáról szólt, arról, hogy van-e cselekvőképes kormány, ami az emberek alapvető igényeit kielégíti. A világjárvány megmutatta a liberalizmus, a globalizáció és a nemzetek feletti intézmények kudarcát, de ezek nem buktak meg, sőt, most erősebbek mint valaha. A nemzetállamokat nem lehet félretenni, hiszen a bajban az emberek a családra számíthatnak, nem a genderre. – A vírust fel kellene használni arra, hogy a szuverenisták pozícióit erősítse, akár lehetne alapítani egy politikai virológia tanszéket is.
A harc folytatódik, ha az ellenfélnél ott a lándzsa, vegyük el tőle, és fordítsuk ellene. Mindent fel kell használni azért, hogy a pozíciónkat erősítsük
– szögezte le a stratégiai igazgató.
