Így borította fel a várható élettartamot a Covid–19

Az emberek várható élettartama világszerte csökkent a koronavírus-világjárvány idején – derül ki a Washingtoni Egyetem tanulmányából. A tanulmány szerint a Covid–19 volt a második leggyakoribb halálozási ok 2021-ben, és a világ várható élettartama 2019 és 2021 között 1,6 évvel csökkent a koronavírus-járvány alatt.

The coronavirus pandemic has had a profound impact, globally (Photo: AFP/NOEL CELIS)

A Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérések és Értékelések Intézetének (IHME) kutatói a betegségek, sérülések és kockázati tényezők globális terheit vizsgáló tanulmányukban a The Lancet című szaklapban azt írják, hogy a Covid–19 volt a második leggyakoribb halálozási ok 2021-ben és a harmadik leggyakoribb 2020-ban. A tanulmány szerint 2019-ben a leggyakoribb halálozási okok csökkenő sorrendben a szívkoszorúér-betegség (amely szívrohamot okoz), a stroke, a krónikus obstruktív tüdőbetegség és az alsó légúti fertőzések voltak. A pandémia azonban jócskán felborította ezt a sorrendet.

A koronavírus a második leggyakoribb halálozási ok 2021-ben, és a világ várható élettartama 2019 és 2021 között 1,6 évvel csökkent – hívja fel a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A Covid–19 okozta halálozásban azonban egyértelmű regionális különbségek mutatkoztak: Délkelet-Ázsiában, Kelet-Ázsiában és Óceániában a Covid miatt 0,4 évvel csökkent a várható élettartam, ami a legkevesebb, míg Latin-Amerikában és a Karib-térségben a legnagyobb mértékben, 3,6 évvel.

Según un nuevo estudio de @TheLancet Argentina 🇦🇷 fue de los países con mejor desmpeño en la pandemia

Tuvo una disminución de la expectativa de vida de 0,8 años y un exceso de mortalidad por COVID de 0,85

(ambos datos son menores que los promedios globales y de Lat Am) pic.twitter.com/hDzCPyKKjN

— Jonatan Konfino (@JKonfino) April 2, 2024

A kutatók megállapították, hogy a várható élettartam összességében 6,2 évvel nőtt 1990 és 2021 között. A tanulmány szerint a várható élettartam globális növekedéséhez hozzájárult a bélfertőzések, például a hasmenés miatti halálozások csökkenése. Ez volt a felelős a várható élettartam 1,1 éves növekedéséért a vizsgált időszakban.

A második legnagyobb hatást a várható élettartam növekedésére az alsó légúti fertőzések miatti halálozások csökkenése gyakorolta, ami az 1990 és 2021 között megnyert várható élettartam 0,9 évéért felelős

– áll a tanulmányban. A kutatók a stroke és a szívkoszorúér-betegség okozta halálozás csökkenését is kulcsfontosságú tényezőként említik.

Az idézett IHME-tanulmány 288 halálozási okra vonatkozó halálozási becsléseken alapul, több mint 200 országban és régióban. Több mint 56 ezer adatforráson, például boncolásokon, népszámlálásokon és rákregisztereken alapult. A Covid–19 becslései a koronavírus világjárvány miatti többlethalálozás elemzéséből származnak a 2020. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakra vonatkozóan. Összességében a tanulmány több mint 160 ország és terület több mint 11 ezer munkatársának szakértelmén alapul.

Egy másik tanulmány arra világított rá, hogy 2050-re az országok több mint háromnegyedében nem lesz elég magas a termékenységi ráta ahhoz, hogy idővel fenntartsák a népességszámukat. Ráadásul ez 2100-ra az országok 97 százalékára lesz jellemző a mostani előrejelzések szerint.

Az élveszületések mintázatában is jelentős változásokat jósolnak a kutatók. Az alacsony jövedelmű régiókban az élveszületések aránya a 2021-es 18 százalék helyett 2100-ra 35 százalék lehet, vagyis majdnem megduplázódhat.

Borítókép: Az egész világot megrengette a koronavírus-járvány (Fotó: AFP/NOEL CELIS)