Szombaton kezdődik hivatalosan a választási kampány

Péntekig minden szavazásra jogosultnak meg kell kapnia az értesítőjét, szombaton pedig kezdődik a választási kampány.

Egy férfi leadja szavazatát a tel-avivi magyar nagykövetségen az országgyűlési képviselő-választáson 2018. április 8-án. (Fotó: MTI/Kallos Bea)

Kampánystart és listaállítás

Ahogy megérkeztek az értesítők, egy nap múlva, szombaton máris kezdődik a hivatalos választási kampány, ekkortól a választópolgárok már ajánlásokat is tehetnek a képviselőjelöltekre és a listákra. A kampányidőszak a törvény szerint ötven nappal korábban, azaz idén április 20-án kezdődik, vagyis akkortól lépnek életbe a kampányra vonatkozó szabályok.
A jogerősen nyilvántartásba vett független jelöltek és jelölőszervezetek legkorábban szombat reggel kaphatják meg az ajánlásgyűjtő íveket a választási irodáktól, és kezdhetik meg az ajánlások gyűjtését. 

Az EP-választáson csak az a párt állíthat listát, amely május 3-án 16 óráig összegyűjt húszezer érvényes ajánlást a választópolgároktól. 

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a jelöltséghez szükséges ajánlások számát a települések lakosságszáma alapján a jegyzők állapították meg. A polgármester-választáson indulóknak a jelöltséghez a tízezernél több, de százezernél kevesebb lakosú településeken legalább háromszáz, a százezernél több lakosú településeken legalább ötszáz ajánlást kell összegyűjteniük, a főpolgármester-jelöltséghez ötezer ajánlás kell. A jelölteknek május 6-án 16 óráig kell összegyűjteniük az ajánlásokat.

A plakátozás szabályai

A választási kampány végéig a jelöltek és jelölőszervezetek engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát) mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is minden esetben szerepelnie kell impresszumszerűen a kiadó adatainak, így fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadás felelősének nevét is.

A választási eljárási törvény szerint kampányidőszakban korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni. A jogszabály azonban előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet. 

Tilos plakátolni védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül.

Úgy kell elhelyezni a plakátot, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölőszervezet plakátját, valamint károkozás nélkül eltávolítható legyen. A korábbi szabályozással ellentétben a helyi önkormányzat – a fent jelzetten túl – nem hozhat a plakátelhelyezést korlátozó vagy tiltó rendelkezést. A közösségi média a felhasználóknak közlési felületet biztosít – például politikai hirdetéshez – üzeneteik, véleményük továbbításához. A felületen megjelenő tartalomért, az azzal kapcsolatos esetleges jogsértésért a tartalom létrehozója, publikálója, terjesztője viseli a felelősséget. Politikai hirdetést és reklámot a kampány ideje alatt tehetnek közzé a jelöltek és jelölőszervezetek.

Kampány a sajtóban

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (valamint az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek március 20-áig jelezték ezt a szándékukat az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), és ott nyilvántartásba is vették a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.
Az ÁSZ az EP-választásra 70 nyomtatott és 82 elektronikus sajtótermék hirdetési árjegyzékét vette nyilvántartásba, az önkormányzati választásra pedig 75 nyomtatott és 84 elektronikus sajtótermékét. A politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, fel kell tüntetni rajta a megrendelő nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.

A politikai reklámot televízióban, rádióban lehet közzétenni. Ezért a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást. 

A kereskedelmi műsorszolgáltatóknak április 20-án, szombaton 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy a kampányban politikai reklámot akarnak közzétenni. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, ahhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. Politikai reklámot a szavazás napján  nem lehet közzétenni.

A kampányidőszakban választási gyűléseket is lehet tartani, ezek a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, azt a megtartása előtt legfeljebb három hónappal, a meghirdetése előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. A szavazás napján nem lehet választási gyűlést tartani.