Péntekig befejeződik az értesítők postázása az önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP-) választásról. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) április 3-án kezdte meg a névre szóló küldemények postázását, ezekben arról tájékoztatja a választópolgárokat, hogy a június 9-ei választáson mely választás névjegyzékében szerepelnek és melyik településen, szavazókörben élhetnek választójogukkal. Az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson ugyanis kis mértékben eltérő a szavazásra jogosultak köre. Az értesítőket az április 3-i névjegyzéki adatok alapján nyomtatták ki, kiküldésükkel az NVI a Magyar Postát bízta meg.
Péntekig meg kell érkeznie az értesítőnek
Legkésőbb pénteken postázzák az értesítőt a 7,8 millió választópolgárnak a lakcímére arról, hogy szerepel a névjegyzékben.
Ha valaki nem kapja meg, ezt a jegyzőnél (a helyi választási iroda vezetőjénél) jelezheti, aki ekkor új értesítőt állít ki. Azoknak, akik még nem nagykorúak, de a június 9-i választásig betöltik 18. életévüket, ugyancsak most kell megkapniuk az értesítőt.
Az értesítő a választópolgár személyes adatai közül csak a nevét, születési nevét, születési idejét és a lakcímét tartalmazza. Arról is tájékoztatja a választópolgárt, hogy a szavazásra a lakcímkártyáját kell elvinnie, továbbá igazolnia kell személyazonosságát érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal).
Feltüntetik az értesítőn azt is, hogyan és meddig lehet igényelni akadálymentes szavazókört, mozgóurnát, hogyan és meddig lehet jelentkezni a külképviseleti névjegyzékbe (csak az EP-választásra), és átjelentkezni egy másik településre (az önkormányzati választáson csak olyan bejelentett tartózkodási helyre lehet átjelentkezni, amelyet a választás kiírását megelőzően, február 11-e előtt létesítettek). A kérelmeket személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján, illetve elektronikus azonosítás után elektronikusan lehet benyújtani, a kérelmek benyújtását és a helyi választási irodák címét az értesítőn QR-kódokkal segíti az NVI. Az értesítő bemutatása nem feltétele a szavazásnak.
Kampánystart és listaállítás
Ahogy megérkeztek az értesítők, egy nap múlva, szombaton máris kezdődik a hivatalos választási kampány, ekkortól a választópolgárok már ajánlásokat is tehetnek a képviselőjelöltekre és a listákra. A kampányidőszak a törvény szerint ötven nappal korábban, azaz idén április 20-án kezdődik, vagyis akkortól lépnek életbe a kampányra vonatkozó szabályok.
A jogerősen nyilvántartásba vett független jelöltek és jelölőszervezetek legkorábban szombat reggel kaphatják meg az ajánlásgyűjtő íveket a választási irodáktól, és kezdhetik meg az ajánlások gyűjtését.
Az EP-választáson csak az a párt állíthat listát, amely május 3-án 16 óráig összegyűjt húszezer érvényes ajánlást a választópolgároktól.
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a jelöltséghez szükséges ajánlások számát a települések lakosságszáma alapján a jegyzők állapították meg. A polgármester-választáson indulóknak a jelöltséghez a tízezernél több, de százezernél kevesebb lakosú településeken legalább háromszáz, a százezernél több lakosú településeken legalább ötszáz ajánlást kell összegyűjteniük, a főpolgármester-jelöltséghez ötezer ajánlás kell. A jelölteknek május 6-án 16 óráig kell összegyűjteniük az ajánlásokat.
A plakátozás szabályai
A választási kampány végéig a jelöltek és jelölőszervezetek engedély nélkül készíthetnek plakátot (választási falragaszt, szórólapot, vetített képet, emblémát) mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, de ezeken is minden esetben szerepelnie kell impresszumszerűen a kiadó adatainak, így fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadás felelősének nevét is.
A választási eljárási törvény szerint kampányidőszakban korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni. A jogszabály azonban előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.
Tilos plakátolni védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül.
Úgy kell elhelyezni a plakátot, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölőszervezet plakátját, valamint károkozás nélkül eltávolítható legyen. A korábbi szabályozással ellentétben a helyi önkormányzat – a fent jelzetten túl – nem hozhat a plakátelhelyezést korlátozó vagy tiltó rendelkezést. A közösségi média a felhasználóknak közlési felületet biztosít – például politikai hirdetéshez – üzeneteik, véleményük továbbításához. A felületen megjelenő tartalomért, az azzal kapcsolatos esetleges jogsértésért a tartalom létrehozója, publikálója, terjesztője viseli a felelősséget. Politikai hirdetést és reklámot a kampány ideje alatt tehetnek közzé a jelöltek és jelölőszervezetek.
Kampány a sajtóban
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (valamint az interneten és moziban) közzétett tartalmat. A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek március 20-áig jelezték ezt a szándékukat az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), és ott nyilvántartásba is vették a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.
Az ÁSZ az EP-választásra 70 nyomtatott és 82 elektronikus sajtótermék hirdetési árjegyzékét vette nyilvántartásba, az önkormányzati választásra pedig 75 nyomtatott és 84 elektronikus sajtótermékét. A politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, fel kell tüntetni rajta a megrendelő nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.
A politikai reklámot televízióban, rádióban lehet közzétenni. Ezért a médiaszolgáltató (televízió, rádió) nem kérhet ellenszolgáltatást.
A kereskedelmi műsorszolgáltatóknak április 20-án, szombaton 16 óráig kell jelezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy a kampányban politikai reklámot akarnak közzétenni. A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, ahhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. Politikai reklámot a szavazás napján nem lehet közzétenni.
A kampányidőszakban választási gyűléseket is lehet tartani, ezek a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, azt a megtartása előtt legfeljebb három hónappal, a meghirdetése előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak. A szavazás napján nem lehet választási gyűlést tartani.
