– Az ilyen típusú merényletre nem lehet felkészülni. A közvetlen közelről leadott lövésekkel megtámadni egy védett személyt az mindig a biztonsági szervek rémálma – nyilatkozta a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylet kapcsán lapunknak Horváth József. A biztonságpolitikai szakértő szerint
ilyenkor a fő probléma az, hogy egy kisvárosban, alapvetően békés környezetben a biztonságiak is hajlamosak arra, hogy rutinból dolgozzanak.
– Ilyenkor nem elég élesek, és amikor a vezető a programból kilépve, az előre egyeztetett útvonalat akár felrúgva odalép a választóhoz, a biztonságot ellátó szakembereknek két dolgot kell mindig figyelembe venni. Az egyik, hogy a választó ne lássa, hogy a védett vezetőt hermetikusan körbeveszik a biztonsági emberek, a másik, hogy a biztonsági szerveknek ennek ellenére meg kellett volna találni azt a középutat, de legalábbis törekedni arra, hogy minél közelebb legyenek a vezetőhöz – vélekedett a szakember, aki hangsúlyozta, ebben az esetben, mialatt az elkövető előrántotta a fegyvert, és öt lövést leadott, közbe kellett volna avatkozni.
– Túl nagy volt a távolság, a reakcióidő pedig túl hosszú. Öt lövést leadni sok
– mondta Horváth József.
Megítélése szerint az is furcsa, hogy a biztonságiak, mintegy pánikszerűen, először egy személyautóba tuszkolták be Robert Ficót, noha egy haslövést kapott ember esetében ez többet árthat, mint használhat. – A biztonságiak között mindig kell lennie legalább egy felcsernek vagy egy orvosnak, aki ilyen esetekben azonnali, akár életmentő beavatkozásra is képes – tudatta. Hozzátette, a közelben kellett volna lennie egy mentőautónak, vagy egy mikrobusznak, amiben van egy hordágy.
– A felvételek alapján úgy tűnt, hogy a biztonsági emberek nem voltak megfelelő mentális állapotban, sokkot kaptak, zavartak voltak
– vélekedett.
Az elkövetővel kapcsolatban a szakember azt mondta, azután, hogy a merénylőt elfogták,
a lehető legfontosabb kérdés annak tisztázása, hogy magányos elkövetőről van szó, vagy állnak mögötte segítők, támogatók, esetleg egy csoport, valamilyen szervezet, vannak-e mögötte belföldi finanszírozók, lehet-e felfedezni valamilyen külföldi szálat?
– Ezeket a kérdéseket kell nagyon gyorsan tisztázni, mert ez választ ad arra, hogy mekkora valójában a fenyegetettségi szint, akár más védett vezetők esetében. Ha egy terrorcsoport jött létre arra, hogy a szlovák kormány ikonikus alakjait likvidálja, akkor meg kell erősíteni az ő védelmüket, a lakókörnyezetüket, az autóikat. Végig kell menni egy ilyen protokollon, hiszen
amíg az ország vezetője élet-halál között lebeg, van egy olyan bizonytalansági tényező, amit egy idegen ország például kihasználhat, és ezt meg kell akadályozni
– hangsúlyozta.
Arra a felvetésre, hogy nemzetközi színtéren, akár hazánkban is várható-e kiemelt személyek védelmének megerősítése, úgy felelt: ilyen esetekben a legfontosabb, hogy az eddig kikerült videókat a Terrorelhárítási Központ kockáról kockára elemzi, kivizsgálja. – Ebből a megfelelő konzekvenciákat le kell vonni, hogy hasonló helyzetet ki tudjunk küszöbölni. A másik, hogy az ilyen támadásokra való felkészítést is újra elő kell venni, és a vonatkozó rutingyakorlatokat újra naprakésszé kell tenni. Ezenkívül
nagyon gyors kapcsolatfelvételre van szükség a szlovák társszervekkel, hogy van-e nemzetközi, esetleg magyar szál, tudunk-e segítséget nyújtani, utóbbi esetében pedig annak mielőbbi felderítése szükséges
– sorolta. Hangsúlyozta, ha bármilyen magyar vonatkozás felvetődik, a magyar védett vezetők biztonsági szintjének emelése is felmerülhet. – Amikor a TEK-et felállították, hideget-meleget kapott a kormány. Nos, az ilyen esetek mutatják meg, hogy egy szuverén államnak igenis szüksége van egy olyan professzionális szervezetre, amely képes a védett vezetők biztonságát a lehető legmagasabb szinten garantálni – fogalmazott Horváth József.