– Rossz struktúrában alkalmatlan vezetők irányítják most az Európai Uniót – mondta Bóka János a Magyarország 20 éve az Európai Unióban konferencián. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint
az unió legutóbbi öt évének kudarcai abból fakadtak, hogy az irányítást a brüsszeli intézmények határozzák meg, amelyek kivétel nélkül politikai intézménynek tekintik magukat.
– Az Európai Parlament és az Európai Bizottság is politikai testületként működik, politikai célkitűzésekért dolgozik, s ezek függetlenek a tagállamok politikai akaratától. Minden erőforrást ezeknek a politikai célkitűzéseknek az érdekében használnak fel, ezért politikai konfliktusok alakulnak ki az intézmények és tagállamok között, ez kódolva van a rendszer működésében – hangsúlyozta a miniszter, aki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és az Alapjogokért Központ közös rendezvényén azt is kiemelte, hogy a sikeresség mércéje a tagállamok számára az, hogy az unió sikeresebb legyen, mint a tagállamok külön-külön, az intézmények számára viszont az jelenti a sikert, ha erősödik a föderalizáció. Ezért,
ha nem lenne változás, akkor a következő öt évben tovább csökkenne a tagállamok hatásköre.
– Lesz egy erős kommunikációs küzdelem és egy számháború, de valójában a sikerességet az mutatja majd, mennyire lesz zökkenőmentes az intézményi átmenet, valamint képesek-e olyan szempontokat bevezetni, amelyek utóbb megkerülhetetlenné válnak – mondta a magyar uniós elnökséggel kapcsolatban.
A miniszter az előadásában emlékeztetett:
húsz évvel ezelőtt nemzeti konszenzuson alapuló döntés volt a csatlakozás, az EU kívülről szemlélve a szabadság és a jólét földje volt.
– A belső működéséről nem tudtunk sokat, de messziről jó dolognak tűnt – fogalmazott Bóka János, hozzátéve, európaiságunk, ami Szent István óta elvitathatatlanul a magyarság része, szintén predesztinált a csatlakozásra.
– Ugyanakkor komoly stratégiai védelmi és gazdasági indokok is voltak.
Magyarország stratégiai védelmét csak az garantálja, ha egy erős szövetség része.
A magyar gazdaság pedig nyitott és exportvezérelt, ezért az unió piacához való korlátlan hozzáférésre van szükség – hangsúlyozta.
Arra a felvetésre, miszerint beváltotta-e a reményeket a nagy alku, amit a csatlakozás jelentett, azt mondta, ehhez alapvetően hinnünk kell abban, hogy az unió tagjaként erősebbek lehetünk, mint külön-külön, azonban megmaradhatunk annak, amik vagyunk, a szuverenitásunkról nem mondunk le, biztosítjuk a nemzetállamok túlélését.
A miniszter megoldatlan stratégiai kérdésnek nevezte, hogy az integrációt egy szerződéses keretrendszerhez való csatlakozásnak tekintik-e vagy folyamatnak. – Az egyre szorosabbá váló integrációval a döntések kikerülnek az egyes tagállamok kezéből. Sokan az európai démosz kialakulását várják, ez a törekvés viszont aláássa a nemzeti közösségek befolyását, tehát valójában a demokrácia ellen hat – vélekedett.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
