A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium és a Budapesti Közművek konzorciuma 3,15 milliárd forint összegű, ötvenszázalékos mértékű vissza nem térítendő európai uniós pályázatot vitt sikerre, jelentősen korszerűsítve a budapesti távhőszolgáltatást. A minisztérium ezzel is igazolta – az ellenzéki kritikát sok esetben megcáfolva –, hogy minden értelmes fővárosi cél elérésében partner.
A fővárosi távhőrendszerek ezáltal már ma is évente mintegy kétszázezer tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg. Ennek felbecsülhetetlen a jelentősége. – A már lezárult fejlesztéseink a Budapesti Közművek jelenleg is zajló beruházásaival együtt jelentősen hozzájárulnak a globális klímavédelemhez és a fővárosi légszennyezőanyag-kibocsátás további csökkentéséhez, így a helyi levegő minőségének javításához is – nyilatkozta a megvalósult projekt jelentőségét kiemelve Orbán Tibor, a Budapesti Közművek távhőszolgáltatási és energetikai vezérigazgató-helyettese.
A projekt részeként az új Puskás Ferenc Stadion, a BOK csarnok és a Körcsarnok, a Magyar Telekom Székház, a BGYH Csillaghegyi Fürdő, valamint több irodaház és lakóépület választotta az új távhőszolgáltatást.
A Főtáv, amely a Budapesti Közművek része, az energiahatékonysági pályázat részeként huszonhárom budapesti kerület közül tizenháromban nem kevesebb mint 201 hőközpontot újított fel, valamint 531 méter új távhővezetékpár is kiépült.
Ma Budapest épületeinek nagy részét még mindig földgázzal fűtik, ami erősen terheli a város levegőjét. A fővárosi távfűtési hálózat bővítésével, a meglévő távhővezetékek korszerűsítésével és új fogyasztóknak a megújított távhőrendszerbe kapcsolásával jelentősen javítható Budapest levegőminősége. A pályázat keretein belül annyi új fogyasztó csatlakozott a távhőrendszerre Budapest legsűrűbben lakott részein – ahol mondhatni a leginkább égető szükség van rá –, amennyi mondjuk, egy Siófok lélekszámú város teljes távhőigényével ér fel.
Borítókép: Illusztráció. Fotó: Horváth Balázs/Vas Népe
