Zila János hozzátette: hiányzott az a szellemi munka is, ami túlmutat az egyszerű politikai taktikázáson. Szerinte az a teljesítmény, amit letettek az asztalra, legfeljebb a szűkös túlélésre lett volna elég, ha nem jön egy olyan szereplő, aki pontosan azt a rombolást és destruktivitást ígérte, amit egykor ők is. – A Momentum neve azért vált önbeteljesítő jóslattá, mert Gyurcsány Ferenccel szemben ők még egy vékonyka, 5 százalék körüli stabil bázist sem voltak képesek felépíteni politikai létezésük hét éve alatt. Sokatmondó adat, hogy az ellenzék fellegvárának számító Budapesten is csak 4,98 százalékos listás szavazatarányt értek el – hangsúlyozta.
Megítélése szerint mindez meglehetősen komor képet fest a Momentum elé a jövő tekintetében is.
Ha eddig nem voltak képesek építkezni vidéken, és nem találták az országos politikacsinálás szellemi kútfejét, nem valószínű, hogy 2026-ig mindez megtörténne.
– A fennmaradáshoz arra lenne szükségük, hogy elhitessék a baloldali szavazók egy releváns részével, hogy képesek még valódi kihívást intézni a kormányoldal irányába – érvelt az elemző, aki jelezte, a nehezen megoldható feladat elvégzésére ismét Fekete-Győr András jelentkezik, ami inkább azt sejteti, hogy a Momentum pályafutása keretes szerkezetbe ágyazódik.
Zila János kiemelte: érdekes jelenség, hogy hazánkban a liberalizmus annak ellenére is szitokszó, hogy a különböző felmérések tanulsága szerint a magukat liberálisnak valló szavazók aránya rendre húsz százalék körül mozog.
Emögött pontosan az a fajta politika áll, amelyet a választók jelentős része az SZDSZ és a Momentum esetében is a hazaárulás szóval írna körül. A nemzeti érdekkel történő szembefordulást nem lehet azzal feledtetni, hogy annak letéteményese a szabadelvűség gúnyáját húzza magára
– hangsúlyozta.
Választás 2024
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!