A Momentum neve önbeteljesítő jóslattá vált

A Momentum még a párt fellegvárának számító fővárosban is leszerepelt a választásokon. Zila János szerint a számos ok mellett az is közrejátszik, hogy a választók jelentős része az SZDSZ és a Momentum esetében is a hazaárulás szóval írná körül a liberalizmust.

Fotó: Illyés Tibor

Nem vitte sikerre a Momentum a hazánk elleni brüsszeli aknamunkát, a liberális párt egyetlen mandátumot sem szerzett a múlt vasárnapi európai parlamenti választáson. Így Cseh Katalin és Donáth Anna is kénytelen búcsút mondani az Európai Parlamentnek, a párt ráadásul a Fővárosi Közgyűlésben sem képviseltetheti magát.

A liberálisok kudarcáért Daniel Freund német zöldpolitikus egyenesen Magyar Pétert, a Tisza párt elnökét teszi felelőssé, amiért a Cseh–Donáth duó a jövőben nem léphet fel Magyarország ellen az EP-ben.

Daniel Freund úgy fogalmazott: „A Tisza tartalmilag még mindig egy feketedoboz, amely az EP-választáson az autokrata miniszterelnökük ellen küzdő brüsszeli harcosokat szorított ki az Európai Parlamentből”, amivel minden bizonnyal a momentumos politikusokra gondolt.

A párt választási kudarcáról  Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője úgy nyilatkozott: a párt önkormányzati és európai parlamenti választáson elért eredményei azt mutatják, hogy esetükben egy csereszabatos pártról van szó csereszabatos politikusokkal. – A szervezet kezdeti fellángolását a destrukció táplálta.

2017-ben, a budapesti olimpia megfúrását célzó kampány során rövid ideig meg tudták mozgatni az ellenzéki szavazók egy részét azzal, hogy keresztbe tettek a kormányoldalnak

– fogalmazott az elemző, és hozzátette: ezt a jellemvonásukat az elmúlt öt évben a brüsszeli aknamunkával mélyítették el. – Donáth Anna az idei kampányban is azzal házalt, hogy ők tették a legtöbbet azért, hogy hazánk ne jusson hozzá a neki szerződések szerint járó uniós forrásokhoz. Ez a rombolást középpontba állító stratégia azonban visszafelé sült el, és mind Donáth Anna, mind Cseh Katalin népszerűségét rendkívüli mértékben erodálta – vélekedett Zila János.

Felidézte:

a Momentumnak fontos ígérete volt az is, hogy soha nem fognak össze Gyurcsány Ferenccel, ez azonban már 2019-ben szertefoszlott, hiszen az akkori helyhatósági választáson megtörtént a nagy összeborulás.

– A párt Gyurcsány-nélküliségre épülő brandje ezzel elkopott, ahogy a politikusai is.  A „napelemes atomerőművekben” gondolkodó, elektromos rollerét lezuhanyzó pártelnökükről, Fekete-Győr Andrásról nehezen gondolhatták a szavazók, hogy ő a jövő nagy reménysége, aki rendelkezik azzal a tudással és bölcsességgel, amit egy ország vezetése igényel. Az pedig már csak mulatságszámba ment, hogy utódja, a saját parlamenti beszédeinek felolvasásával is komolyan megküzdő Gelencsér Ferenc önmagát nevezte államférfinak – idézte fel a momentumos politikusok baklövéseit az elemző.

Zila János hozzátette: hiányzott az a szellemi munka is, ami túlmutat az egyszerű politikai taktikázáson. Szerinte az a teljesítmény, amit letettek az asztalra, legfeljebb a szűkös túlélésre lett volna elég, ha nem jön egy olyan szereplő, aki pontosan azt a rombolást és destruktivitást ígérte, amit egykor ők is. – A Momentum neve azért vált önbeteljesítő jóslattá, mert Gyurcsány Ferenccel szemben ők még egy vékonyka, 5 százalék körüli stabil bázist sem voltak képesek felépíteni politikai létezésük hét éve alatt. Sokatmondó adat, hogy az ellenzék fellegvárának számító Budapesten is csak 4,98 százalékos listás szavazatarányt értek el – hangsúlyozta.

Megítélése szerint mindez meglehetősen komor képet fest a Momentum elé a jövő tekintetében is.

Ha eddig nem voltak képesek építkezni vidéken, és nem találták az országos politikacsinálás szellemi kútfejét, nem valószínű, hogy 2026-ig mindez megtörténne.

– A fennmaradáshoz arra lenne szükségük, hogy elhitessék a baloldali szavazók egy releváns részével, hogy képesek még valódi kihívást intézni a kormányoldal irányába – érvelt az elemző, aki jelezte, a nehezen megoldható feladat elvégzésére ismét Fekete-Győr András jelentkezik, ami inkább azt sejteti, hogy a Momentum pályafutása keretes szerkezetbe ágyazódik.

Zila János kiemelte: érdekes jelenség, hogy hazánkban a liberalizmus annak ellenére is szitokszó, hogy a különböző felmérések tanulsága szerint a magukat liberálisnak valló szavazók aránya rendre húsz százalék körül mozog.

Emögött pontosan az a fajta politika áll, amelyet a választók jelentős része az SZDSZ és a Momentum esetében is a hazaárulás szóval írna körül. A nemzeti érdekkel történő szembefordulást nem lehet azzal feledtetni, hogy annak letéteményese a szabadelvűség gúnyáját húzza magára

– hangsúlyozta.

Borítókép: Cseh Katalin és Donáth Anna (Fotó: MTI/Illyés Tibor)