Illegálisan, jogellenesen, bűnözők segítségével, erőszakosan, okmányok nélkül, ismeretlen személyazonossággal nem lehet belépni a határon, tehát őrizzük a határt, nem pedig kezeljük a migrációt – jelentette ki Bakondi György az M1 műsorában.
– A másik pedig, hogy lehetőség szerint nem a magyar határon, pláne nem magyar területen engedjük a menekültkérelmek benyújtását, hanem Szerbiában vagy bármely más magyar nagykövetségen, és aki jogosult menekültstátusra, kap okmányt, és beutazhat Magyarországra
– hangoztatta.
Bakondi György kifejtette: – E két tényező miatt indult 2020-ban európai bizottsági eljárás, amely nemrég Magyarország példátlanul súlyos pénzbüntetésével zárult. Bár a migrációs paktum tartalmazza, hogy a külső határokat őrizni kell, de a schengeni követelményeket teljesítő magyar határőrizeti rendszert hátba támadták, sőt azt szeretnék elérni, ha ezen a rendszeren változtatna az ország.
Hozzátette, hogy 2015-ban 400 ezer illegális bevándorló lépett be Magyarországra, 387 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, de egyetlen elbírálását sem várták meg, a nyitott táborokból továbbmentek Ausztria felé. Önmagában tehát a kerítés nem elégséges, bár a kettős mérce tetten érhető ebben is, mert a litván kerítést nemrég jónak nevezte az EU biztosa. Bakondi György a 80 milliárd forintos büntetéssel kapcsolatban azt mondta:
döntés-előkészítésnél tart a kormányzat, mérlegeli, miként oldható meg a példátlanul súlyos pénzügyi és politikai nyomásgyakorlás problémája.
Lehetséges megoldások
Úgy vélekedett, hogy a büntetés nem a tranzitzónák megszüntetésével függ össze, sokkal inkább Magyarország békepárti politikájával, és szeretnék elérni, hogy a gazdaság megroppanjon, és ezzel kormányváltás következzen be.
– Ez nem fog sikerülni, a legutóbbi választáson is komoly felhatalmazást kapott a kormány a béke érdekében folytatott erőfeszítések helyességével és a migrációval kapcsolatos magyar állásponttal összefüggésben. Mindent megtesz a kormány, hogy erre a csapdahelyzetre megoldást találjon
– jegyezte meg a belbiztonsági tanácsadó. A lehetséges megoldások között említette, hogy a kiszabott bírságba számítsák bele a schengeni külső határ védelmében 2015 óta fizetett magyar kiadásokat, amelyekre nem érkezett támogatás, pedig reálisan az ötven-ötven százalékos költségmegosztás lenne indokolt. De az is biztos, hogy a kormány a migrációs politikáján nem változtat, a magyar emberek párthovatartozástól függetlenül nagy arányban támogatják a magyar kormány erőfeszítéseit – hangoztatta a belbiztonsági tanácsadó.
Bakondi György arra is kitért, hogy a most alakuló Európai Parlamentben várható változások és a novemberi amerikai választások után talán a migrációval kapcsolatos „súlyosan téves” EU-s álláspontot is felül lehet bírálni. Megemlítette, hogy az Európai Néppárt és a szocialista-liberális pártcsalád megállapodást kötött az európai vezető tisztségekről, tehát azt a változást, amelyet az európai polgárok kifejeztek a szavazatukkal a parlamenti összetétel alakításában, semmibe veszik.
– Kiderül majd, hogyan alakulnak a frakciók és az erőviszonyok, kialakulhat-e egy jobboldali, konzervatív, szuverenista erőközpont, amelyik képes a vadabbnál vadabb és súlyosabbnál súlyosabb elképzelések megállítására
– mondta Bakondi György.
