A balesetek visszaszorítása érdekében a MÁV 2022 áprilisában, Érj haza biztonságban! címmel elindította országos balesetmegelőző kampányát, amely a lakosság általános edukálását, a problémára való rávilágítást tűzte ki célul, elsősorban a figyelemfelkeltés és a közlekedési morál javítása érdekében. A kampányt a nyári időszakban idén is vasútbiztonsági kitelepülés-sorozattal erősíti a vasúttársaság, amelynek az első helyszíne a mai napon Balatonlelle volt.
A nyár folyamán Zamárdiban, Alsóörsön, Balatonalmádiban, Agárdon és az Erzsébet táborban is balesetmegelőzési kitelepüléseken hívják fel a figyelmet a szabálykövető közlekedés fontosságára.
A MÁV az eddigiek mellett újabb elemekkel bővíti intenzív vasútbiztonsági kampányát a vasúti átjárókban történt balesetek számának csökkentése érdekében. A vasúttársaság Härtlein Károlynak, a BME Fizikai Intézet mesteroktatójának a közreműködésével SÍN-TÉR címmel ismeretterjesztő filmekben hívja fel a figyelmet a szabálykövető közlekedés fontosságára.
A filmsorozat következő epizódja az elsodrási határ témakörét dolgozza fel:
A nyári szünet idején általában megemelkedik a balesetek száma, ezért felhívják a figyelmet az alábbiakra:
- Vasútüzemi területen tartózkodni életveszélyes és tilos! Csak a kijelölt vasúti átjáróban szabad átmenni a síneken. A vasúti átjárót mindig kiemelt körültekintéssel kell megközelíteni!
- A fénysorompó felváltva villogó piros fénye azt jelenti, hogy nem szabad átmenni a síneken, mert jön a vonat. Ha a vonat elhaladt, várjuk meg a fénysorompó fehér villogó jelzését. Mielőtt a sínekre lépünk, mindig győződjünk meg róla, hogy egyik irányból sem érkezik vonat!
- Nem szabad közlekedés közben fülhallgatót használni, vagy a telefont nyomkodni, mert ez elvonja a figyelmet a veszélyekről.
Tilos és életveszélyes felmászni a vasúti kocsikra vagy a felsővezeték tartóoszlopára! A villamos felsővezeték megközelítése is életveszélyes, már 2 méteres távolságtól áramütést, súlyos vagy életveszélyes égést okozhat. Már önmagában az 5-6 méter magas jármű tetejéről való lecsúszás is súlyos sérüléseket okozhat, vagy akár halálos következménnyel is járhat. Szigorúan tilos a járművek alá menni, alattuk átbújni, illetve azok tetejére felmászni.
- Az életükkel játszanak azok a fiatalok, akik szórakozásból a vonat elé szaladnak, majd elugranak az érkező jármű elől. A vonat valós sebességét nagyon nehéz érzékelni, ráadásul a vasúti szerelvény féktávolsága is többszáz méter, ezért a hirtelen megállítása esélytelen!
- A vasúti sínre köveket, idegen anyagokat helyezni, a vonatot megdobálni szigorúan tilos! Ezek a cselekedetek súlyosan veszélyeztetik a közlekedő vonatok biztonságát, hiszen azok szolgálatképtelenségét, szélsőséges esetben siklását is okozhatják. A sínre helyezett tárgy észlelését követő vészfékezés következményeként az utasok és a vonat személyzete is megsérülhet. Az ilyen jellegű cselekményeket minden esetben feljelentés követ.
A balesetek számának visszaszorítása valamennyiünk közös ügye, ezért a vasúttársaság arra kéri a közlekedőket, hogy minden körülmények között közlekedjenek körültekintően, hiszen járművel vagy gyalogosan is élet-halál kérdése lehet a KRESZ szabályok betartása!
A vasút a legbiztonságosabb közlekedési mód, és fontos kiemelni, hogy az elmúlt 16 évben nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset, azokat minden esetben a figyelmetlenség vagy a KRESZ-szabályok megszegése okozta. A MÁV hálózatán a vasúti átjárók védelme, azok biztosítási módja kivétel nélkül minden esetben megfelel a hatóságilag előírt biztonsági szintnek.
Az útátjárós események következtében a vasúttársaság 2021-ben egymilliárd forintot meghaladó-, 2022-ben megközelítőleg félmilliárd forintos kárral, 2023-ban hozzávetőlegesen 150 millió forintos kárral kénytelen számolni, míg a kárérték idén is meghaladja a 120 millió forintot. A vasúti átjárós balesetek a járműállományt is csökkentik, hiszen a balesetben érintett – jellemzően motorvonatokat – a javítás idejéig ki kell vonni a vasúti forgalomból, de előfordul, hogy egy-egy jármű teljesen működésképtelenné válik, nem javítható. A vasúti átjárós balesetek és a gázolások sok esetben több órás késéseket generálnak, amely akár sokezer utas aznapi közlekedtetését nehezíti meg jelentősen.
Minden baleset traumatikus élmény a balesetet elszenvedő egyénnek valamint a mozdonyvezetőnek, a személyzetnek illetve azoknak az utasoknak is, akik a vonatról vagy a peronról nézik végig az eseményeket. A mozdonyvezetők 2022-ben nyílt levélben fordultak a közúti közlekedőkhöz, amelyben megfogalmazták, mit éreznek, amikor a vasúti átjáróban meglátnak egy gyalogost, kerékpárost, autót vagy teherautót.
A vasúttársaság évről-évre bővíti azokat az eszközöket és csatornákat, amelyek segítségével hatékonyan végezheti balesetmegelőző tevékenységét. Mindemellett azonban fontos kiemelni, hogy óriási jelentősége van annak a szintén hosszú évek óta tartó együttműködésnek, amelyet a rendőrséggel folytat a MÁV az edukáció és a balesetek számának visszaszorítása érdekében.
A MÁV az alábbi KRESZ-szabályok betartását kéri a balesetek elkerülése érdekében:
• A vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni.
• A jelzőlámpával illetve csapórúddal felszerelt vasúti átjárókon akkor szabad fokozott figyelemmel áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad.
• A vasúti átjárón folyamatosan, azaz megállás nélkül, legalább 5 km/órás átlagsebességgel szabad áthaladni.
• Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni.
• A vasúti átjáróba csak akkor hajtsunk be járművünkkel, ha abból a kihaladás is biztonságosan megvalósítható (kocsisor mögé ne zárkózzunk fel az átjáróban)!
Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik – nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény –, minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt. Csak azután szabad tovább haladni, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat és a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul!
Fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít. A sorompóberendezés működését, meghibásodását, üzemzavarát jelzik a berendezések, a mozdonyvezetőket is értesítik az üzemzavarokról, rendellenességekről. A vonatokkal az átjárót ilyenkor a biztonság érdekében csak lassan, maximum 15 km/órás sebességgel közelítik meg. A szabályok betartásával ilyen helyzetekben nem alakulhat ki balesetveszély.
A fokozott figyelési kötelezettség, valamint a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is ugyanúgy vonatkozik, sőt még a megkülönböztető jelzést használó járművekre is.
A járművezetés közbeni telefonálás is elterelheti a vezető figyelmét, így előfordulhat, hogy a vasúti átjáró tilos jelzését nem veszi észre a sofőr.
A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát. Amennyiben a közúti jármű vezetője nem tud kétséget kizáróan megbizonyosodni arról, hogy a fénysorompó-berendezésen milyen fény világít, a vasúti átjáró előtt érdemes lelassítani (akár meg is állni), és úgy meggyőződni arról, milyen jelzést mutat a lámpa, illetve nem közelít-e vonat – olvasható a MÁV közleményében.
Borítókép: Vasúti átjáró a főváros XIII. kerületében, a Szent László út - Kámfor utcánál 2024. június 6-án. Itt tartott sajtótájékoztatót a MÁV és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), amelyen a vasúti átjárókon való áthaladás szabályaira, a KRESZ betartásának fontosságára figyelmeztettek a Nemzetközi Útátjárós Biztonsági Napon. (Fotó:MTI/Lakatos Péter)
