Fülöp Attila: A törvényi szigorítás átfogó biztonságot ad a gyermekvédelmi rendszernek

Pedofiloknak, szexuálisan aberráltaknak, erőszakos, mentálisan beteg embereknek nincs helye a gyermekvédelemben – jelentette ki lapunknak Fülöp Attila. A Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, hogy az állami gyermekvédelmi vezetők már átestek a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton, akik közül két személyt minősített alkalmatlannak a klinikai szakpszichológusból álló bizottság. Jelezte, hogy a kifogástalan életvitel vizsgálatával kapcsolatban több alaptalan kritika és mendemonda is elhangzott.

Fülöp Attila államtitkár Budapest Magyar Nemzet 20240703 Fotó: Bach Mate

– A szigorítások óta milyen típusú alkalmassági vizsgálatok vonatkoznak a gyermekvédelemben dolgozókra?

– A szülők alkalmatlansága vagy hiánya miatt kiszolgáltatott gyermekek védelme érdekében egy új minőséget és szintet szeretnénk a gyermekvédelemben létrehozni. Ez egyrészt a bent lévő gyerekek védelmét szolgálja, hogy biztosak lehessünk benne, hogy a dolgozók megfelelő szándékkal és tudással látják el a munkájukat. Másrészt fontos az is, hogy ez a lépés a dolgozók megbecsülését és megbecsülhetőségét is szolgálja, így biztosak lehetünk benne, hogy csak az dolgozik a gyermekvédelemben, akinek ott helye van. Sokszor a gyermekvédelmet körüllengik kételyek és találgatások, ezekkel azonban ideje leszámolni. 

Évek óta rengeteg szigorítás és fejlesztés volt a területen, de egy új szintet jelent az alkalmassági vizsgálat, ami az összes gyermekvédelemben dolgozót érint.

– Az alkalmassági vizsgálatokat azonban számos kritika érte. Például a kifogástalan életvitel ellenőrzését, amellyel kapcsolatban azt állították egyesek, hogy titkos adatgyűjtés folyik a dolgozókról.

– Az egyértelmű, hogy nem lehet bárkit kiszolgáltatott gyermekek közelébe engedni. Pedofiloknak, szexuálisan aberráltaknak, erőszakos, mentálisan beteg embereknek nincs helye a gyermekvédelemben. A tények és a fenntartókkal való egyeztetések tekintetében a helyzet sokkal tisztább. Egy gyermekvédelmi dolgozó esetében két típusú vizsgálat történik. Az egyik pszichológiai alkalmassági vizsgálat, ami azt jelenti, hogy megnézzük, az adott illető értelmileg és érzelmileg alkalmas-e azoknak a helyzeteknek a kezelésére, amelyek egy átlagos gyermekneveléstől sokkal nehezebbek, mivel ezek a gyermekek lelkileg, fizikailag és érzelmileg traumatizáltabb környezetből érkeznek. 

Az alkalmassági vizsgálat a gyerekek mellett a dolgozók érdekét is szolgálja, ezt követően el tudják mondani ugyanis, hogy az a csapat, amelyben dolgoznak, rendben van. A pszichológiai mellett valóban van egy kifogástalan életvitelvizsgálat is, amivel kapcsolatban több alaptalan kritika és mendemonda is elhangzott. Ez a vizsgálat hazánkban évek óta bevett gyakorlat, ami jogszabályoknak megfelelő, és amit a Nemzeti Védelmi Szolgálat lát el. 

Ebben semmilyen titkos adatgyűjtés nincsen. A kifogástalanéletvitel-vizsgálat két részből áll. Az egyik a nyilvános adatbázisok ellenőrzése, így például közhiteles adatból meg lehet tudni, hogy valaki büntetett előéletű-e. A másik egy helyszíni elbeszélgetés, ahol felmérik többek között azt, hogy az illető milyen szokásokkal bír, hogyan él, milyen a szomszédokkal való kapcsolata. A vizsgálat a gyermekvédelemben dolgozókat is megvédi az esetleges alaptalan vádaskodásoktól.

– Miért merült fel most a kritika, ha vizsgálatok eddig is voltak?

– Az elmúlt héten egyeztettünk valamennyi fenntartóval, akik a gyermekvédelemben dolgoznak. Több órán keresztül kaptak tájékoztatást arról, hogy mi igaz azokból az információkból, amelyek megjelentek, és tisztázni tudtuk a kérdéseket. Nyilván mindenkiben van egy izgalom, amikor átesik egy ilyen vizsgálaton, de azt tudom mindenkinek mondani, hogy ez a gyermekek és a dolgozók érdekében van.

– Milyen tapasztalataik vannak eddig a bevezetett új módszerekről?

– Az állami gyermekvédelmi vezetők már átestek a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton. Az eddigi megerősített tapasztalat szerint arra is jó a vizsgálat, hogy az ellenőrzött személy számára látható legyen, miben erős, de lássa a gyengeségeit és a korlátait is. Ebben semmi rossz és hátsó szándék nincs. 

A vizsgálatot 273 vezetőnél irányozták elő, közülük – például betegség vagy más ok miatt – 268 vezető vizsgálata zajlott le. Ezek eredményeként elmondhatjuk, hogy a megvizsgált vezetők közül két személyt minősített alkalmatlannak a klinikai szakpszichológusból álló bizottság személyiségzavar miatt. 

A szükséges munkáltatói lépések itt megtörténnek. Pedofíliára való hajlamot a vizsgálat nem tárt fel egy vizsgált személy esetében sem. Az alkalmasnak bizonyult gyermekvédelmi vezetők elkötelezettek a munkájuk iránt.

– Milyen fontos változásokat vezetett be az új gyermekvédelmi törvény?

– Az elfogadott gyermekvédelmi törvényben nemcsak szigorítások vannak, hanem pluszerőforrások bevonását is rögzítik a fejlesztésekre, a működésre. Nem újszerű, hogy szigorítunk, fejlesztünk és forrásokat vonunk be, mivel ez a munka évek óta zajlik. Több évvel ezelőtt bevezettük a gyermekvédelem egy részcsoportjában a kötelező pszichológiai előszűrést, amit most mindenkire kiterjesztettünk. Korábban meghoztuk azt az eljárásrendet, amely szerint, ha bántalmazás történik, akkor kinek és mennyi időn belül kell ezt jelezni.

A mostani szigorítás azért számít új szintnek, mert egy átfogó biztonságot ad a rendszernek. Főként azért, mert nemcsak bizonyos részcsoportokra vonatkoznak előfeltételek, hanem valamennyi, gyermekkel foglalkozó szakember esetében van egy ilyen típusú, előzetes kötelezettség. Ezzel megbizonyosodhatunk arról, hogy az illető jó helyen van a gyermekvédelemben.

Amiről kevesebbet beszélünk, hogy fejlesztések is vannak a területen. Ezek olyan jogszabály-módosítások, amelyek a gyermekeknek és a dolgozóknak előnyt jelentenek. Egyrészt megemeltük a nevelőszülőknek juttatott nevelési ellátmányt. Ez egy olyan támogatás, amit a nevelőszülő arra kap, hogy azt a gyerekre fordítsa. Ruhára, étkeztetésre, tanszerekre. Tavaly huszonöt, idén pedig húsz százalékkal emeltük meg ezt a támogatást. Ugyancsak megemeltük azt a jövedelemhatárt, amellyel egy fiatalkorú a rendszerben maradhat utógondozottként. Ez az a státus, amikor valaki elérte a tizennyolc éves kort, de dolgozik vagy iskolába jár, az állam pedig továbbra is támogatást nyújt neki. A módosítások része volt az is, hogy ha egy gyermek kollégiumba megy, akkor most már a nevelőszülője megkapja a teljes nevelőszülői díjat. Kiszélesítettük a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők körét, amellyel a legrászorultabb gyermekek jutnak hozzá különböző szolgáltatásokhoz, például az ingyenes étkezéshez.

– Egyeztettek is előzetesen a szigorításokról az érintettekkel?

– A területen rendszeres egyeztetések vannak a fenntartókkal. A terepen szerzett tapasztalatok, a kérések és a kormányzati iránymutatások összessége jelenik meg a jogszabályokban. Ezért mondtam a legutóbbi egyeztetés kapcsán is, hogy ha felmerül bármilyen kérés, akkor összehívjuk a fenntartókat és tisztázzuk a kérdéseket. Tehát nem előzmény nélküli a most történt módosítás és szigorítás. A fenntartóknak is érdeke, hogy tudják, milyen vezetőkkel dolgoznak. A vezetőknek pedig érdekük tudni, hogy kik azok, akik a gyermekekkel foglalkoznak. Nekik ez egy biztonsági hálót jelent.

– Mit lehet tenni azért, hogy a bántalmazások ne maradjanak felderítetlenek?

– A rendszerben a legfontosabb változtatást 2018-ban megtettük, így azóta minden szolgáltató számára, amelyik gyermekvédelemmel foglalkozik, van egy követendő eljárásrend, amitől nem lehet eltérni. Ebben az eljárásrendben rögzítve van, hogy bármilyen bántalmazási gyanú esetében mit kell tenni, kinek és mennyi időn belül kell ezt jelenteni, és az is, hogy a munkáltatónak a lehető legszigorúbban kell eljárnia. A bántalmazással kapcsolatban zéró tolerancia van. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a gyermekvédelem világában a bántalmazások túlnyomó többsége kortársak között történik.

Ezeknek az eseteknek a kezelése is elengedhetetlen, de ezek megértéséhez az is kell, hogy valaki ismerje a rendszerbe érkező gyermekek lelkivilágát és azokat a traumákat, amelyeken átmentek.

– Tervezik, hogy az őszi ülésszak során további változtatásokról döntsön az Országgyűlés?

– Nagy fába vágtuk a fejszénket azzal, hogy minden dolgozó esetében legyen meg az alkalmassági és pszichológiai vizsgálat. Amikor ennek már látjuk a végeredményét, akkor tudunk beszélni a következő lépésről. Természetesen továbbra is a fejlesztések, illetve az észszerű szigorítások pártján vagyunk. Ha tovább kell szigorítani, akkor tovább fogunk szigorítani. Amilyen fejlesztést és pluszerőforrást meg tudunk adni, azt megadjuk.

– A baloldal folyamatosan azzal kampányolt, hogy felkarolják a gyermekvédelem ügyét. Érezték a segítségüket?

– A baloldal nem felkarolni, hanem letarolni akarta a gyermekvédelem ügyét, őket csak a pénz és a hatalom érdekli, akár gyerekek kárán is. Az elmúlt években egyetlen gyermekvédelmi intézkedést sem támogattak, és a pedofilok elleni bűncselekmények szigorúbb büntetését sem. Azok a megnyilatkozások, amik évtizedes sebeket tépnek fel és arról szólnak, hogy különböző bírósági ítéletek aberrált részleteit újra és újra előveszik, csak bántja a rendszerben lévő gyermekeket és a dolgozókat egyaránt, nem pedig segíti. 

Egyetlen olyan példát sem olvastam vagy hallottam a baloldalról, amit a rendszerben lévő gyermekektől naponta hallok, hogy mennyit segített neki a nevelőszülő és milyen példát adott át. A szülő alkalmatlansága és hiánya mindig trauma egy gyermek számára, ami az egész életére kihat. 

Nem a sorsukkal parádézó és kampányoló politikusokra van szüksége ezeknek a gyerekeknek, hanem biztonságos környezetre, elhivatott és megbízható szakemberekre, valós segítségre.

Borítókép: Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára (Fotó: Bach Máté)