Lánczi Tamás úgy kiosztotta a Transparency jogi igazgatóját, hogy azt nem tette zsebre

A külföldről pénzelt ügynököknek viselni kell a billogot a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője szerint.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Magyarországot kívülről komoly támadás, fenyegetés éri, a szuverenitását megpróbálják elhappolni, elvitatni – mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a tihanyi Tranzit fesztiválon. Lánczi Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a világban olyan változások zajlanak, amelyek aláássák, megrendítik a nemzetállami szuverenitást, ezt számos ország, köztük Magyarország is érzi. 

Az EU trükközne a szuverenitással

Emlékeztetett arra, hogy a hidegháborúban és azelőtt a kémkedés bevett formái és a nemzetközi háborúk voltak a szuverenitás megsértésének fontos momentumai. Ezek viszonylag egyszerűen tapinthatók voltak, az 1990-es évek után azonban létrejött egy szürkezóna: magukat nem politikai szervezetként definiáló csoportosulások, politikai nyomásgyakorló szervek kezdtek el a nemzetállami szuverenitás ellen dolgozni, és komoly kihívást jelentenek a multinacionális cégek által üzemeltetett informatikai platformok is.
Rámutatott, a jelenség visszaszorítására születnek egyre-másra szuverenitásvédelmi törvények, legutóbb Franciaországban fogadtak el ilyet, az amerikai mintára alkotott jogszabály összehasonlíthatatlanul erőteljesebb a magyarnál. 

Az Európai Unióban is gondolkodnak szuverenitásvédelmi törvényről, de ennek a trükknek senki ne dőljön be, az EU maga akarja védeni a nemzetállamok szuverenitását 

– jelezte.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondta, a szuverenitásnak a belső, a polgárokra vonatkoztatott dimenzióját tartja lényegesnek. Szuverén-e az a nép, az a polgár, akit a saját választott kormánya nem tekint partnernek, nem tekint kellően felelősnek, hiszen kérdés és felhatalmazás nélkül elveszi a pénzét, eltitkolja, mire költi azt és nem tekinti annyira felnőttnek, hogy erre választ adjon – tette fel a kérdést. Szerinte a jelenlegi magyar hatalom nem tekinti partnernek a magyar népet, aminek a saját kormányával szemben nincs olyan autoritása és szuverenitása, amely ahhoz kellene, hogy számon kérje, elszámoltassa, lássa, mire megy el a pénze és az jó-e neki. A magyar társadalom nincs abban a helyzetben, hogy megkapja a szükséges információkat annak eldöntéséhez, hogy jobb hely lett-e Magyarország 2010 óta, vagy sem – fogalmazott.

Lánczi Tamás alaposan helyretette a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Külföldről pénzelt politikai tevékenység civil álruhában

Lánczi Tamás válaszában azt mondta, egy olyan szervezet képviselője vonja kétségbe a magyar kormány legitimitását, amely mögött semmilyen legitimáció nincs, és kikiáltotta magát a korrupció elleni harc hősévé. – Ha valakinek a korrupcióval problémája van, a legegyszerűbb, ha megpróbál közhatalmat szerezni: elindul a választásokon, kéri a magyar emberek bizalmát, képviselő lesz, többségbe kerül a parlamentben, kormányt alakít és akkor fel tud lépni a vélt, vagy valós korrupció ellen – fűzte hozzá. 

Lánczi Tamás hangsúlyozta: 

a Transparency International politikai tevékenységet folytat civil álruhában, és ezt külföldről finanszírozzák azért, hogy gyengítsék a legitim magyar kormányt. 

A jogi igazgató úgy vélekedett, hogy a polgár a biztonságot, a korrupció elleni küzdelmet, a jó közérzetet az államhatalommal együttműködésben maga teremti meg és tartja fenn, az államnak nincs privilégiuma, monopóliuma arra, hogy ő határozza meg, mi a közpolitika és mi a korrupció elleni küzdelem kerete.

A külföldi ügynököknek viselni kell a billogot

Lánczi Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar jogszabályok elég világosak: a közhatalom gyakorlásának van egy rendje, ezt a rendet kívülről megpróbálják befolyásolni, felforgatni. Miért fontos az Egyesült Államok adófizetőinek, hogy Magyarországon küzdjenek a korrupció ellen, miért fontos, hogy társadalmi, politikai ügyekben nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra és megpróbálják a legitimációját gyengíteni? – kérdezte, majd hozzáfűzte, hogy modern világjelenségről van szó, ellene sok ország, maga az Egyesült Államok is küzd a saját területén

– Amit ti csináltok, azt ott nem csinálhatnátok, vagy ha csinálnátok, be kellene jelentkeznetek mint regisztrált külföldi ügynök, ez lenne a ti titulusotok, és annak mindenféle jogi következményei vannak, viselni kellene ezt a billogot 

– mondta vitapartnerének Lánczi Tamás. Úgy vélte, mindenkinek lehet véleménye, de ha azt külföldi pénzekből erősítik fel, abból médianyilvánosságot vásárolnak, dezinformációkat terjesztenek, az közügy, ez ellen minden államnak fel kell lépnie.

Borítókép: Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszél a Mindenki függ valakitől? – A magyar szuverenitás kérdései című vitán a tihanyi Tranzit fesztiválon 2024. augusztus 24-én (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)