A nemzeti összetartozás forradalma zajlott le az elmúlt három és fél évtizedben – hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pénteken Tihanyban a Tranzit fesztiválon.

Németh Zsolt elmondta, a magyar politika megkérdőjelezte és megváltoztatta azt a status quót, amelynek lényege az volt, hogy nem lehet a nemzeti összetartozásra, az egységes magyar nemzetre semmilyen politikai, gazdasági, kulturális struktúrát ráépíteni. Ebben fontos lépcsőfok volt az első Orbán-kormány idején létrehozott Magyar Állandó Értekezlet (Máért), utána pedig számtalan politikai, gazdasági, oktatási, egyházi és civil struktúra épült erre a nemzeti összetartozás tudatra – fogalmazott a kormánypárti politikus, kiemelve, ezért tekinthetjük az elmúlt harmincöt esztendőt a nemzeti összetartozás forradalmának.
Hangsúlyozta:
ez a forradalom lezajlott, és meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel tovább haladhatunk ezen az úton.
Németh Zsolt példaként megemlítette a külhoni magyar oktatási intézmények támogatását. Mint mondta, a Kárpát-medencei magyarság számára a megoldást az életminőség emelése jelentheti, amelynek része a kisebbségi jogok és az egyenjogúság biztosítása is. – A cél az, hogy ugyanolyan legyen a külhonban magyarnak lenni, mint Magyarországon – szögezte le az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta, kedvező nemzetközi környezet és külső körülmények is kellettek ahhoz, hogy nemzetpolitikát lehessen folytatni. Ez adott egy olyan pályát, ami a kétoldalú kapcsolatokban lehetőség biztosított arra, hogy ebben a folyamatban bevigyenek olyan kérdéseket, mint a kisebbségvédelem és az adott helyi magyar kisebbség ügye – tette hozzá. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2010-től, a jobboldali kormányváltást követően megjelentek oktatási-nevelési támogatások, bevezették a kettős állampolgárságot, elindultak a gazdaságfejlesztési programok, valamint elindult egy diaszpórapolitika is.
Elmondta, a nemzetpolitikán túl van lehetőség a közép-európai együttműködés megerősítésére is. – Fontos gazdasági kapcsolódások alakultak a környékbeli, közép-európai országokkal – tette hozzá.