Pokorni Zoltán: Kovács elkezdte a feljelentéseket, és vélhe­tően ezzel fogja múlatni az időt a ciklus nagy részében

Kiszáll a közéletből és harminc év után visszatér a tanításhoz Pokorni Zoltán, a Hegyvidék októberben leköszönő polgármestere. A fideszes politikus lapunknak adott interjújában arról beszélt, hogy már a ciklus elején eldöntötte, hogy visszavonul, és helyettesét, Fonti Krisztinát segíti a továbbiakban. Ám az önkormányzati választás meglepő fordulatot hozott, hiszen Kovács Gergelyt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnökét választották meg a XII. kerület új polgármesterének. A pártelnök a kampányban megkezdett rágalomhadjárattal nem állt le, mi több, egyre hangosabban fenyegetőzik. Pokorni Zoltán jelezte, Kovács el is kezdte a feljelentéseket, és vélhetően ezzel fogja múlatni az időt a ciklus nagy részében.

20200911 MN Budapest Pokorni Zoltán XII. kerület polgármester Fotó: Mirkó István

– A történet mégsem egészen úgy alakult, ahogy tervezte, hiszen az önkormányzati választáson, több ciklus után a Fidesz ezúttal alulmaradt a Hegyvidéken, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig kényelmes többséggel vezetheti az önkormányzatot. Ezt hogyan élte meg?

– Valóban nem úgy alakult a választás, ahogy szerettük volna. Arra készültem, hogy egy győztes választás után átadom a kerület vezetését a Hegyvidékért régóta nagyon sokat és elkötelezetten dolgozó Fonti Krisztinának. Jó szívvel álltam mellé a kampányban, segítettem és támogattam őt, ma sem tennék másképp. Szomorúan tapasztalom, hogy a tervezett nyugodt átmenet helyett most agresszív, fenyegető, rágalmazó hangvételű átmenetben van részünk. Ez semmiképpen sem nevezhető megszokottnak az önkormányzati politikában. Furcsa és taszító az a durva hangnem, amelyet a választást megnyerő Kovács Gergely pártelnök megenged magának.

– Könnyű visszavonulásra számított, vagy számolt azzal a forgatókönyvvel, amely láthatóan meg is valósul, hogy Kovács Gergely minden eszközzel igyekszik ellehetetleníteni önt?

– Kovács Gergely azzal fenyegetőzik, hogy csak most indul a cirkusz. El is kezdte a feljelentéseket, és vélhe­tően ezzel fogja múlatni az időt a ciklus nagy részében. Nem ismeretlen ez a figyelemelterelő, vádaskodó, az ítéletet a tárgyalás előtt kihirdető politizálás, 2002-ben ennek a szocialista Keller László volt a fő bajnoka. A Hegyvidéken most egy ilyen kis helyi Keller László készül a lejárató kampány végrehajtására. Ez már önmagában visszatetsző, ám ennél nagyobb baj, hogy Kovács Gergely irracionális agresszivitásának már nemcsak politikusok, hanem civil hegyvidékiek, többek között egy társasház lakói is az áldozatai.

– Arra a Városmajor utcai társasházra utal, amellyel kapcsolatban Kovács Gergely azt állítja, hogy ön az utolsó hetekben még kiárusítja az önkormányzat vagyonát?
– Igen. Ez az eset iskolapéldája annak, hogy az MKKP elnöke az esztelen vádaskodásával hogyan árt saját hegyvidéki polgárainak. Szó nincs kiárusításról, a társasházban lakók életminőségének javításáról van szó. Ebben a társasházban ugyanis, amelyben az önkormányzat is birtokol egy lakást, a tető életveszélyes állapotban van, a felújítása már nem tűr halasztást. Mivel a padlásra és így a tetőre is csak az önkormányzati lakáson keresztül lehet feljutni, ezért a társasház valamennyi lakója ennek a lakásnak az értékesítését kérte tőlünk. Ezek a lakók érthetően kétségbeestek, sürgeti őket az idő, mert az épület teteje nem bírna ki még egy telet. Ennek a kérésnek eleget téve, az életveszélyes állapot mielőbbi megszüntetése érdekében hirdettük meg a lakást nyilvános liciten. Kovács Gergely is tudta, de legalábbis tudhatta volna mindezt, ha az önkormányzatot vagy legalább a lakókat megkérdezi. Nem ezt tette, hanem a hazugságaival körbejárta a baloldali sajtót, amely aztán kritika nélkül átvette a rágalmait. Ezzel Kovács Gergely olyan ellenséges és hisztérikus hangulatot teremtett, hogy a meghirdetett licitre végül senki nem jelentkezett, az a vállalkozó sem, akivel a lakók már korábban megegyeztek a tető felújításáról. A közérdek kontra Kovács Gergely politikai érdeke csatában így sajnos az előbbi áll vesztésre.

– Egy feljelentést már tett Kovács Gergely, azt állítva, hogy ön munkaidőben ingyen dolgoztatta az otthonában az egyik munkatársát.
– Értesültem Kovács Gergely feljelentéséről. Röviden és tényszerűen cáfolható, ugyanis az említett hivatali munkatárs jogszerűen, a munkaidején kívül vállalt pluszmunkát órabérért, másodállásban.

– A Kutyapárt elnöke azt is nyilatkozta, hogy ön megszegte azt az ígéretét, miszerint októberig már nem kötnek nagy értékű közbeszerzéseket.
– Ezt ígértem, és ez így is lesz. A választás után nem sokkal azt jelentettem be, hogy három hosszú távú közbeszerzést, összesen 15 milliárd forint értékben már nem írunk ki, mert ezek hosszú távú kötöttséget jelentenek, így a halasztásuk nem veszélyezteti a kerület mindennapi működését. Azonban a Hegyvidék folyamatos működéséhez szükséges közbeszerzéseket, a költségvetésben és a közbeszerzési tervben meghatározottak szerint, végrehajtjuk. Mégpedig azért, hogy ősszel legyen fűtés az óvodákban, a bölcsődékben, legyen útkarbantartás vagy hogy ne vesszen el a kormány által biztosított támogatás a Normafa tanösvényre. Az élet ugyanis nem állhat meg Kovács Gergely kénye-kedve szerint.

– Az MKKP elnöke rögtön a választások után bejelentette, hogy a hivatalba lépését követően elbontatja a turulszobrot, és egy új, a világháború áldozataira emlékező szobrot állíttat majd. A terve nem kis felzúdulást keltett jobboldali, konzervatív körökben. Ön szerint lesz mersze beváltani ezt az ígéretét?
– A szivárványos padok festésétől kezdve a műanyag szobrok állításáig sok példát láttunk arra, hogy politikusok a valódi feladatok és az érdemi munka helyett szimbolikus politizálással sikerrel bekkelnek ki éveket, akár egy egész ciklust is. A jelek szerint Kovács Gergely is erre az útra szándékozik lépni. De vannak olyan ügyek, amelyeket még neki is érdemes lenne komolyan venni. A zsidó áldozatok emléke ugyanis fontosabb, a turulszimbólum kérdése pedig összetettebb annál, hogy politikai alibiként használja. A pártelnök úr elfelejtette azt a tényt, hogy a második világháború áldozatai­nak emlékére két évvel ezelőtt új emlékművet állítottunk, pont ott, ahol lennie kell, az egykori tömeggyilkosságok fókuszában, a Városmajorban. Arra sem emlékezett, hogy ezt megelőzően az önkormányzat felkért egy történészekből álló bizottságot, meghallgatta és el is fogadta annak jelentését. Ezekről a képviselő-testület tárgyalt, döntött, Kovács Gergely ezeken a szavazásokon jelen volt, és egyikre sem szavazott nemmel. Valótlan és aljas az a megjegyzése is, hogy még most is ott vannak a nyilas nevek a turulszobor talapzatán. Elsőként a nagyapám neve lett levésve róla, évek óta pedig egyetlen egy név sem szerepel rajta. A turullal kapcsolatban valóban komoly dilemma, hogy a magyarság múltjának egy olyan fontos szimbólumáról van szó, amelyet a nyilasok összevéreztek. Sajnos ez is hozzátartozik a turulszimbólum jelentéséhez. Szembesülni kell azzal, hogy egyszerre van hősi és gyalázatos része a történelmünknek, de erre valószínűleg nem az a jó válasz, hogy eltüntetjük a látókörünkből a múltunk egyik vagy másik részét. Sokkal inkább az, hogy szembesülünk a dilemmával, és elmeséljük az utánunk jövőknek, beleértve a saját történetünket, útkeresésünket, tévedéseinket is. A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben turultörténeti kiállítást hoztunk létre, aminek online anyaga mind a mai napig elérhető. Szívesen átadjuk az új önkormányzati vezetésnek azokat a terveket is, melyeket fiatal tervezők készítettek a Magyar Művészeti Akadémiával közös felkérésünkre arról, hogyan lehetne újrakeretezni a turulszobrot, a környezetét pedig élhetőbbé, használhatóbbá tenni.

– Másfél hónap van még az új vezetés hivatalba lépéséig. Mi történik ez idő alatt az önkormányzatnál?
– A folyamatban lévő ügyek átadása, lehetőség szerinti lezárása. A legfontosabb, hogy ne vegyük át Kovács Gergelyék hangnemét, ne üljünk fel a provokációinak, ne veszítsük el a jó modorunkat annak ellenére, ami jelenleg itt folyik. A higgadtságunkat megőrizni, ez most a legfontosabb. Ebben nagyon nagy feladata lesz Fonti Krisztinának, aki a fideszes képviselők vezetőjeként képviseli a következő években a polgári oldalt a Hegyvidéken. Ez nehéz feladat lesz, de bízom benne, hogy sikerülni fog neki, hiszen eddig is a valóságot, az ellenfél emberi méltóságát tiszteletben tartó, a kerület fejlődését elsődlegesnek tekintő politikát képviselte.