– Már a választási kampány előtt bejelentette, hogy csaknem két évtized után visszavonul, nem indul újra a polgármesteri székért. Milyen érzésekkel távozik a hivatalból?
– Amikor 2006-ban belekezdtem a polgármesteri munkába, már jól ismertem a kerületet, hiszen 1998 óta országgyűlési képviselője voltam a Hegyvidéknek. A polgármesteri megbízatás azonban egészen más munka, másfajta felelősség, mint a képviselői munka. Sok öröm ért, és sok nehézséggel kellett megküzdeni az elmúlt 18 évben, de nagyon jó döntés volt, hogy belevágtam, és hálás vagyok a sorsomnak, hogy ez megadatott. Vegyesek voltak az érzéseim. Nyilván nem egyszerű meghozni egy ilyen döntést, elhagyni a közeget, amely három évtizede meghatározza a mindennapjaimat, elhagyni egy munkahelyet, ahol 18 évig dolgoztam polgármesterként, és elbúcsúzni egy közösségtől, akikkel közösen igyekeztünk jobbá tenni a Hegyvidéket. Ugyanakkor örülök annak, hogy volt erőm meghozni ezt a döntést. Régóta, a ciklus eleje óta készülök erre, már akkor tájékoztattam a közvetlen kollégáimat a döntésemről. Sose gondoltam, hogy életem végéig politikusnak kell lennem. Harminckét évesen kezdtem politizálni, ma pedig hatvankét éves vagyok, nyilván én is sokat változtam ez idő alatt. De a politika mindennapjai, kultúrája, nyelvezete, logikája is alapvetően változott mindeközben, és olyan irányba, ami kevésbé a kedvemre való. Ez a felismerés találkozott azzal az igényemmel, hogy a politikán kívül még mással is szeretnék foglalkozni az életemben. Saját szakmámban, az oktatásban feltehetően még van mit csinálni, ezért is tervezem, hogy szeptembertől a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanítok majd.
– Nehéz szívvel hagyja abba a politizálást, vagy megkönnyebbülést érez, hogy leteheti végre ezt a terhet?
– Sem veszteségérzés, sem megkönnyebbülés nincs bennem, ennek a feladatnak az elvégzése volt előttem. A rendszerváltás egyik nagy ajándéka és felszabadító érzés volt, hogy – szemben a Kádár-korral – a saját integritás megtartása mellett is lehet politizálni. Ez az én részemről harminc évig tartott, most már mást szeretnék csinálni.