„Az Amerikai Egyesült Államok különböző célszervezetekkel szemben szankciókat vezet be, köztük két magyarországi entitással, amelyek közül az egyik részt vesz Oroszország energiaágazatának megerősítésében (és Paks II-n kíván dolgozni), a másik pedig Oroszország hadigépezetét látja el” – közölte Facebook-oldalán a budapesti amerikai nagykövetség.
A bejegyzésben említett „két magyarországi entitás” alatt két olyan cégre utaltak Pressmanék, amelyek rendelkeznek Magyarországon telephellyel, és mindkét vállalat orosz partnerekkel üzletelt. Névlegesen a Меzsregionstroj és a Mátrix Metál Group Kft.-ről van szó, a bejegyzésből pedig kiderül, előbbi céget azért szankcionálta az Egyesült Államok, mert szerintük segédkeztek „Oroszország energiaágazatának megerősítésében”, míg a Mátrix Metal Group – ez a vállalat jelenleg felszámolás alatt áll – Pressmanék közleménye szerint „Oroszország hadigépezetét látja el”. A vállalatok nevei és vélt tevékenységük a bejegyzésben mellékelt linkeken szerepelnek, ide és ide kattintva elérhetők.
A bejegyzésben David Pressman a régi nótát fújta, azt írta: „Aggodalommal tölti el az amerikai kormányt a magyar kormány Kremlhez fűződő kapcsolatainak mélyítésére és Magyarország orosz energiafüggőségének fenntartására irányuló döntése.”
A valóság az amerikai állásponttal szemben egészen mást mutat, de a nóta a régi
A Pressmanék „aggodalmából” fakadó intézkedések több szempontból is érthetetlenek. Nem lehet említés nélkül elmenni amellett, hogy a hazánk energiafüggetlenségére vonatkozó amerikai állításokat és kétségeket szakértők már többször ízekre szedték az elmúlt időszakban. Beszédes az is, hogy a Pressmanék által pozitív példaként szajkózott országok szinte kivétel nélkül átálltak orosz földgázról amerikai gázra,
ugyanakkor sokszoros árat fizetnek azért.
Aktív támadások a békepárti politika ellen
Szintén hasonló logika mentén döntött az Egyesült Államok 2023-ban arról is, hogy szigorítják a magyar állampolgárok Egyesült Államokba történő beutazását. Washington azzal indokolta a lépést, hogy szerintük Magyarország nem kezelte a már többször jelzett biztonsági hiányosságokat.
A Biden-adminisztráció hivatalba lépése óta a magyar–amerikai kétoldalú kapcsolatokban jelentős változás állt be – taglalta Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában.
Az orosz–ukrán háború kitörése után látható volt, hogy az amerikai baloldal folyamatos nyomás alá helyezi Magyarországot azért, mert számos gyakorlati kérdésben nem ért egyet az USA politikájával. Magyarország békepárti, illegális bevándorlást elutasító álláspontot képvisel, és minden lehetséges eszközzel fellép a genderideológia térnyerésével szemben
– húzta alá Tóth Erik.
Nem sokkal korábban az Egyesült Államok felmondta hazánkkal kötött adóegyezményét is. Az intézkedés januárban élesedett. Érdekesség, hogy az Egyesült Államok a szövetségesével ellentétben Oroszországgal nem szüntette meg a hasonló egyezményét, sőt vele továbbra is aktív üzleti kapcsolatban van.
