Száz éve nem látott árvíz zúdult nyugati szomszédunkra az elmúlt két héten, a legsúlyosabb helyzet Alsó-Ausztriában alakult ki, a tartományi fővárost, St. Pöltent és környékét, valamint Tulln kerületet – több mint negyven települést – katasztrófa sújtotta területté nyilvánították. Az osztrák hatóságok nem tudtak megbirkózni a helyzettel, a beszámolók szerint húsz gátszakadás történt, 1400 ingatlant evakuáltak. A katasztrófa a tartományban öt halálos áldozatot is követelt.
Elképesztő felvételek tucatjait láthattuk a televízióban, az online portálokon és a közösségi médiában arról, hogyan árasztja el a víz St. Pölten egyes részeit. A Duna jobboldali mellékága, a Traisen folyó rég nem látott mértékű és villámgyors szintemelkedésével nem tudtak mit kezdeni az osztrák árvízvédelmi hatóságok, a hömpölygő árhullám miatt St. Pölten közelében az A1-es autópálya Bécs irányába vezető oldalát teljesen le kellett zárni a forgalom elől, miután egy méter maga víz lepte el az utat.
Matthias Stadler, St. Pölten polgármestere egy lapinterjúban arról beszélt, hogy egyes településeket kétszer is elöntött a víz – először a folyó, majd pedig a talajvíz. Johanna Mikl-Leitner, Alsó-Ausztria kormányzója szerint az elpusztult területek újjáépítése „nem napokat, heteket vagy hónapokat, hanem éveket” vesz igénybe – írta a The Guardian brit napilap.
Bár kétségtelen, hogy Ausztriát extrém árvíz sújtotta, az sem vitatható, hogy hazánkat, elsősorban a Lajta és a Duna mentén szintén kritikus mértékű árhullám veszélyeztette, legutóbb 2013-ban tapasztaltunk hasonlót. Akkor a mostaninál valamivel magasabb szintet ért el a Duna. Most a magyar árvízvédelmi hatóságok, a miniszterelnök által irányított operatív törzs, a honvédség, valamint önkéntesek ezrei összehangolt munkával ezúttal is sikerrel látták el a védekezési feladatokat. Itthon nem követelt halálos áldozatot az árvíz, és a településeket is megóvták a víz betörésétől.
