„Ki kell menni az emberek közé”

Esztergom a legfontosabb város számomra, a magyar kereszténység origója – mondta lapunknak Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere (Fidesz–KDNP), akit idén szavaztak meg az Év polgármestere díj nyertesének. Mint a városvezető hangsúlyozta, az önkormányzat a kötelességének érzi, hogy katalizátorként működjön a vállalkozásokért, és több perspektívát tudjon kínálni, mert egy lábon állva könnyen el lehet esni. Arra is kitért, hogy a jelenleg zajló drámai árvízhelyzetben szervezetten védekeznek, és mivel a város biztonságát garantáló védmű építése éppen folyamatban van, jó eséllyel ez lehet az utolsó, Esztergomot veszélyeztető árvíz.

Ha minden a tervek szerint megy, a mostani az utolsó, Esztergomot veszélyeztető árvíz

– Hogyan birkózik meg a város az évtized árvizével, ami Esztergomot nagymértékben sújtja, és a hatása éppen a következő ciklusának a kezdetére esik?
– Szervezetten folyik a védekezés a városban. A jelenlegi helyzet is azt mutatja, hogy mennyire szükségszerű a folyamatban lévő gátépítés, amely évtizedes adósság a város felé. 

Minél hamarabb fejeződik be a védmű építése, annál nagyobb az esély arra, hogy elmondhassuk: ez volt az utolsó, Esztergomot veszélyeztető árvíz.

– Mely városvezetői eredményei­re a legbüszkébb?
– Szoktam mondani, hogy soha nem vagyok elégedett. Ha elérünk, megvalósítunk valamit, máris újabb és újabb tervek jönnek. Esztergom több évtizedes lemaradással küzdött, nekem, nekünk az a dolgunk, hogy ezeket az adósságokat törlesszük. A legsürgetőbbekkel szerencsére már jól állunk, mint amilyen a gát vagy a városháza épületének felújítása. Ezek már folyamatban vannak, de még rengeteg adósságunk van, amit törlesztenünk kell, például a kultúra területén.

– Milyen fejlesztéseket tervez az októberben induló következő városvezetői ciklusában, melyek a legfontosabb megoldandó feladatok?
– Az egyik, ami szintén régi adósságunk, az egy városi mozi. E téren a terveink között szerepel, hogy a Bástya áruház – jelenleg elég rossz állapotban lévő – felső két szintjét felújítjuk, és egy mozit, valamint egy e-sport teret alakítunk ott ki.
– A település ipari központ is, hiszen évtizedek óta itt gyártják hazánk egyik legkelendőbb személygépkocsi-típusát, amihez csatlakozik számtalan beszállítócég. Lát ebben további potenciált, vagy más irányban is tud fejlődni a város?
– Fontos tisztában lenni azzal, hogy egy térségben élünk, amelynek történelmi helyzete okán Esztergom a középpontja. A helyi gyárak ebből kifolyólag nemcsak Esztergomnak, hanem a térségnek is meghatározó gazdasági szereplői. Mindenkinek megvan a maga szerepe és feladata: az önkormányzatnak és a vállalkozásoknak is. Az önkormányzatnak kötelessége katalizátorként működnie a vállalkozásokért. De a gazdaság csak egy szegmense a város életének, működésének, így mindenképpen fontos, hogy több perspektíva legyen előttünk, mert ha csak egy lábra támaszkodunk, akkor könnyen eleshetünk.

– Mennyire fonódott össze Esztergom a felvidéki szlovákiai testvérvárosával, Párkánnyal és a környező településekkel?
– Esztergom lakossága  harmincezer fő, ám nekünk nem ennyivel kell számolnunk, hanem – az agglomerációt is beleszámolva – csaknem 130 ezer emberrel. Éppen ezért nagyon fontos, hogy együtt tudjunk működni a többi településsel. Együttműködni, nem pedig versenyezni, hiszen mind itt élünk, és közös célunk és érdekünk, hogy ne csak az egyes települések, hanem a térség is jól működjön.

– A város sokfelől és sokféleképpen megközelíthető: vonattal, távolsági busszal, gépkocsival, illetve Lázár János nemrég jelentette be az Esztergomba vezető M100-as autópálya tervét. Mikor lehet ebből kész út, továbbá számít-e arra, hogy megépül az autópályához kapcsolódó, a belvárosi Mária Valéria hídnál nagyobb kapacitású új Duna-híd?
– Feltétlenül számítok rá, és minden tőlem telhetőt meg fogok tenni azért, hogy ez meg is valósulhasson. Azt azonban fontos leszögeznünk: ez nem kizárólag az én hatásköröm. De a szándék megvan, én pedig ezen a téren nagyon bizakodó vagyok.

– Esztergom népszerű település turisztikai szempontból is. Mit ajánlana megnézésre és időtöltésre az ide látogatóknak?
– Esztergom az a város, amit minden magyar embernek legalább egyszer látnia kell. 

A történelem itt él a falaink között: itt született államalapító Szent István királyunk, ez a város az origója a keresztény Magyarországnak.

Járt itt tatár, török, háborúk dúltak falaink között, mind-mind nyomot hagyott a városon, ami turisztikai szempontból is több, mint a csodálatos bazilika. Ezt is természetesen mindenkinek látnia kell, hamarosan kész lesz történelmének eddigi legnagyobb szabású felújítása, így méltó módon várja majd a híveket és a látogatókat. Minden évszakban érdemes egy sétát tenni a Kis-Duna sétány emblematikus platánjai alatt, ahol most már megtalálható a legújabb Kolodko-szobor. Rengeteg nívós múzeum is található a városban: gondoljunk csak a világszínvonalú Keresztény Múzeumra vagy a 2023-as Év európai múzeuma díj különdíját elnyerő Duna Múzeumra, de érdemes ellátogatni az Előhegyen található Babits Mihály-emlékházba is. Hosszasan lehetne sorolni, mi mindent érdemes felkeresni, szóval én csak azt tudom javasolni, hogy aki csak teheti, jöjjön el hozzánk, és fedezze fel magának.

Hernádi Ádám: Esztergom a keresztény Magyarország origója

– Mit jelentenek önnek a város keresztény hagyományai, valamint az, hogy Esztergom két éve újra vármegyei jogú város lett?
– A legfontosabb város számomra Esztergom, a magyar kereszténység origója. Történelme során sokszor került méltatlan helyzetbe, volt, amikor épp a kereszténység miatt került perifériára, ekkor fosztották meg történelmi rangjától is. Városunk több mint hét évtizeden keresztül volt jogfosztott helyzetben, így nagyon büszke vagyok arra, hogy ezt a régi adósságot törleszthettük, és visszakaptuk megyei jogú városi rangunkat.

– A polgármesterség több mint egész embert kíván. Mennyi ideje jut a családjára, illetve szabadidős tevékenységekre?
– Polgármesterként a szabadidős tevékenységek egybeforrtak Esztergommal: igyekszem minél több városi rendezvényen részt venni, melyekből bőven akad minden évben, emellett rendszeresen eljárok az NB 1-es női kézilabda-csapatunk meccseire is. Persze az is nagyon fontos, hogy a családommal tudjak időt tölteni.

Kiérdemelték a lakosság megbecsülését

Az egyik legnagyobb hagyományú önkormányzati rendezvényt, a 29. MBH Bank városi polgármesterek randevúját szeptember 18-án Karcagon tartják a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia-központban. A rendezvény fővédnöke Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, fő szónoka pedig Dukai Miklós önkormányzati államtitkár lesz, valamint felkérték Varga Mihály pénzügyminisztert egy szakmai előadás megtartására. Az eseményen átadják a Szféra által alapított, az Év polgármestere, Év alpolgármestere és az Év jegyzője díjakat, amelyeket azok a városvezetők kapnak, akik a polgárok szavazatai alapján leginkább kiérdemelték a lakosság megbecsülését. A díj Szász Endre linómetszete.

A települések vezetőinek évente megrendezett találkozóját az ötletgazda Szféra 1995 óta rendezi meg, csupán 2021-ben maradt el a világjárvány miatt. Polgármesterek, alpolgármesterek és jegyzők találkoztak egymással Veszprémben, Szolnokon, Vácott, Kiskunfélegyházán, Szekszárdon, Szegeden, Hévízen, Budapesten, Szarvason, Gyöngyösön, Hajdúböszörményben, Kecskeméten, Pécsett, Zalaegerszegen, Szombathelyen, Debrecenben, Szolnokon, Tihanyban, Békéscsabán, Pécsen, Szerencsen, Balatonfüreden, Hajdúszoboszlón, Velencén, Komáromban és Zalaegerszegen.

Az idei rendezvénynek otthont adó Karcag a kunok földje, a Nagykunság fővárosa, az egyik legjellegzetesebb magyar mezőváros.

Az árvízi helyzet miatt Hernádi Ádám idén nem tudja Karcagon átvenni a díjat. Dukai Miklós és a szervező Szféra külön fogja átnyújtani a kitüntetést Esztergom polgármesterének.

Borítókép: Az elismert városvezető szerint Esztergom az a város, amit minden magyar embernek legalább egyszer látnia kell (Fotó: Havran Zoltán)