Nem világos, pontosan milyen feladatokat kellene ellátnia Bardóczi Sándornak.
A főtájépítészi pozíciót nyolcvan éven keresztül senki sem töltötte be Budapesten, azonban ezt az égető személyi problémát Karácsony Gergely 2020-ban megoldotta Bardóczi Sándor kinevezésével. Bardóczi hivatalba lépésekor már csaknem egy éve használta az említett titulust, amit hivatalosan csak 2020 októberében kapott meg a fővárostól.
Az azonban a mai napig nem világos, hogy pontosan milyen kötelezettségei, feladatai vannak Budapest főtájépítészének.
A pozíció az elmúlt évek tapasztalatai és Bardóczi Sándor ténykedése alapján kísértetiesen hasonlítani kezdett a főkertészi munkakörre, Bardóczi ugyanis kinevezése óta szinte csak a fővárosi fenntartású zöldterületeken fejtette ki áldásos tevékenységét.
Ennek a néhány év munkának az eredményeként Budapesten megjelentek az allergiásoknak és a kutyasétáltatóknak komoly gondot okozó méhlegelők, az ötven négyzetméteres parkerdő, a XVII. kerületi balesetveszélyes erdősítési projekt, illetve a Városháza Pop Up park. Mindeközben városszerte romlik a zöldterületek állapota, amelyek sok esetben rekreációs zónák helyett a hajléktalanok otthonává váltak.
Bardóczi elsőként támogatta a méhlegelők létrehozását városszerte. A főtájépítész egy nyilatkozatában elmondta, hogy a méhlegelőknek átnevezett gazos területeken néhány év alatt a toklász és az egyéb gyomnövények helyét át fogják venni az őshonos virágok. Ez mostanáig a legtöbb budapesti helyszínen nem valósult meg, azonban a toklászok továbbra is megkeserítik az arra járók mindennapjait.
Azonban a főtájépítész nem csak a méhlegelőkkel ment szembe a helyiek akaratával. A XVII. kerületben ugyanis Bardóczi erdősítési projektbe kezdett egy fővárosi területen, annak ellenére, hogy a környéken élők nem támogatták a terveket, és továbbra is kutyasétáltatásra és pihenésre akarták használni a közterületet. A főtájépítész akarata azonban erősebbnek bizonyult a helyiek kívánalmainál, így két évvel ezelőtt a Főkert a lakosok tiltakozása ellenére, társadalmi egyeztetés nélkül faültetésbe kezdett a XVII. kerületben.
A főváros folytatta az erdősítést, amelynek részeként erdőfoltokat alakítottak ki, ezekben pedig számos növényt és fafajtát helyeztek el, így biztosítva a biodiverzitást. Azonban
az ültetések és a frissen ültetett növényeket körbevevő csirkeháló befejezése után a Főkert magára hagyta a területet.
Ennek eredményeként mostanra a területen elültetett fák döntő többsége kiszáradt, és csak a kiszáradt csonkok, illetve a csirkehálókat és a cserjéket támasztó botok erdeje maradt hátra.
Városháza Pop Up park
A főtájépítész igencsak egy követ fúj Karácsony Gergellyel, a 2019-ben tett ígéreteit be nem tartó főpolgármesterrel. Éppen ezért Bardóczi Sándor rendszeresen védelmébe vette főnökét, amikor számonkérték tőle a Városháza park létrehozására tett ígéretét.
Később pedig maga Bardóczi is azt állította, teljesen rendben van, hogy csaknem öt év alatt pusztán egy Pop Up parkra futotta a fővárosnak, amely a legkevésbé sem nevezhető parknak a dézsákba kihelyezett növényekkel és az abnormális méretű, raklapokból összetákolt homokozóval.
A főtájépítész, akinek az érdeklődése szinte kizárólag a zöldfelületekre terjed ki, a Főkerttel közösen az elmúlt években alaposan elhanyagolta a fővárosi fenntartású parkokat. Amint arról már beszámoltunk, a fővárosban számos kerületi önkormányzati képviselő is arról számolt be, hogy rendkívül elhanyagoltak a Főkert által fenntartott zöldterületek. A főváros pedig asszisztál a nem megfelelő feladatellátáshoz, és reklámozza a közterületek fenntartásához kapcsolódó alapvető működést, többek között az elhalt fák és növények pótlását.
Mindeközben főváros belső kerületeiben a zöldterületek a hajléktalanok állandó menedékévé váltak, amivel elriasztják a környéken élőket a közterek használatától.
