Az új Nemzeti Galéria építése ellen hergel Budapest főtájépítésze

A főtájépítész címet csaknem egy évig jogosulatlanul használó Bardóczi hülyeségnek nevezte az elbontott Petőfi Csarnok helyén megvalósuló beruházást.

20210601 Budapest Vadregényes kastélykert című kiállításmegnyitó. A Kiscelli Múzeum szabadtéri kiállítása fotó: Teknős Miklós (TEK) Magyar Nemzet képen: Bardóczi Sándor,Budapest főtájépítésze Fotó: Teknős Miklós

„Hülyeségre mindig van pénz, akkor is, ha másra nincs” – írta közösségimédia-oldalán közzétett pöffeszkedő posztjában Bardóczi Sándor. A főtájépítész címet jogosulatlanul használó és számos befuccsolt fővárosi projektben komoly szerepet vállaló Bardóczi a teljes Városliget felújítását kritizálni kezdte, és azt állította, 

nem kéne bele több épület, rég meg kellett volna szabadulni az egy évtizedes kordonoktól. Pláne nem kell egy parkba egy ekkora monstrum. Több zöld kell bele, mert ez egy közpark. Amit elvettek a fővárostól, hogy beépíthessék.

Bardóczi ezt követően sem állt le, a nemrég a világ legjobb turisztikai fejlesztésének választott Liget Budapest-projektet egy gonosz tervnek nevezte. 

Semmit sem tanultak az eddigiekből

– jelentette ki Bardóczi. 

Bardóczi Sándor az elmúlt hónapokban nem a jobbnál jobb ötleteivel, hanem a személyével és a munkakörével kapcsolatos sorozatos botrányok miatt került a fókuszba. Bardóczit hivatalosan 2020. november elsején nevezték ki a várostervezési főosztály tájépítészeti osztályának vezetőjévé, a főtájépítész azonban addigra már rendszeresen használta a címet. Lapunk 2024. május 7-én közérdekű adatigényléssel fordult a fővárosi önkormányzathoz, ugyanis azt szerettük volna megtudni, hogy az önkormányzat szervezeti rendjébe integráltan létezik-e egyáltalán a főtájépítészi tisztség vagy munkakör, Bardóczi Sándort ki és mikor nevezte ki főtájépítésznek és mikortól használhatja hivatalosan is a főtájépítészi címet. 

Azonban amint az igénylésünkre küldött dokumentumokból is kiderült, Bardóczi hónapokon keresztül a fővárosi önkormányzat hivatalos engedélye nélkül használta a főtájépítész címet. A férfit ugyanis 2020. november elsejétől nevezték ki a budapesti várostervezési főosztály tájépítészeti osztályának vezetőjévé. Vagyis Bardóczi Sándor az Inforádió műsorában, a Budapest TE meg ÉN podcastben és számos egyéb médiamegjelenése során is engedély nélkül használta a főtájépítész címet, ahol a kinevezése előtt szerepelt. Bardóczi azonban ennél is tovább ment, és már 2020 januárjában, a Főkert egyik Facebook-bejegyzésének leírásában is főtájépítésznek hívatta magát. 

Nem világos, pontosan milyen feladatokat kellene ellátnia Bardóczi Sándornak.

A főtájépítészi pozíciót nyolcvan éven keresztül senki sem töltötte be Budapesten, azonban ezt az égető személyi problémát Karácsony Gergely 2020-ban megoldotta Bardóczi Sándor kinevezésével. Bardóczi hivatalba lépésekor már csaknem egy éve használta az említett titulust, amit hivatalosan csak 2020 októberében kapott meg a fővárostól.

Az azonban a mai napig nem világos, hogy pontosan milyen kötelezettségei, feladatai vannak Budapest főtájépítészének. 

A pozíció az elmúlt évek tapasztalatai és Bardóczi Sándor ténykedése alapján kísértetiesen hasonlítani kezdett a főkertészi munkakörre, Bardóczi ugyanis kinevezése óta szinte csak a fővárosi fenntartású zöldterületeken fejtette ki áldásos tevékenységét.

Ennek a néhány év munkának az eredményeként Budapesten megjelentek az allergiásoknak és a kutyasétáltatóknak komoly gondot okozó méhlegelők, az ötven négyzetméteres parkerdő, a XVII. kerületi balesetveszélyes erdősítési projekt, illetve a Városháza Pop Up park. Mindeközben városszerte romlik a zöldterületek állapota, amelyek sok esetben rekreációs zónák helyett a hajléktalanok otthonává váltak.

Bardóczi elsőként támogatta a méhlegelők létrehozását városszerte. A főtájépítész egy nyilatkozatában elmondta, hogy a méhlegelőknek átnevezett gazos területeken néhány év alatt a toklász és az egyéb gyomnövények helyét át fogják venni az őshonos virágok. Ez mostanáig a legtöbb budapesti helyszínen nem valósult meg, azonban a toklászok továbbra is megkeserítik az arra járók mindennapjait.

Azonban a főtájépítész nem csak a méhlegelőkkel ment szembe a helyiek akaratával. A XVII. kerületben ugyanis Bardóczi erdősítési projektbe kezdett egy fővárosi területen, annak ellenére, hogy a környéken élők nem támogatták a terveket, és továbbra is kutyasétáltatásra és pihenésre akarták használni a közterületet. A főtájépítész akarata azonban erősebbnek bizonyult a helyiek kívánalmainál, így két évvel ezelőtt a Főkert a lakosok tiltakozása ellenére, társadalmi egyeztetés nélkül faültetésbe kezdett a XVII. kerületben.

A főváros folytatta az erdősítést, amelynek részeként erdőfoltokat alakítottak ki, ezekben pedig számos növényt és fafajtát helyeztek el, így biztosítva a biodiverzitást. Azonban

az ültetések és a frissen ültetett növényeket körbevevő csirkeháló befejezése után a Főkert magára hagyta a területet.

Ennek eredményeként mostanra a területen elültetett fák döntő többsége kiszáradt, és csak a kiszáradt csonkok, illetve a csirkehálókat és a cserjéket támasztó botok erdeje maradt hátra.

Városháza Pop Up park

A főtájépítész igencsak egy követ fúj Karácsony Gergellyel, a 2019-ben tett ígéreteit be nem tartó főpolgármesterrel. Éppen ezért Bardóczi Sándor rendszeresen védelmébe vette főnökét, amikor számonkérték tőle a Városháza park létrehozására tett ígéretét.

Később pedig maga Bardóczi is azt állította, teljesen rendben van, hogy csaknem öt év alatt pusztán egy Pop Up parkra futotta a fővárosnak, amely a legkevésbé sem nevezhető parknak a dézsákba kihelyezett növényekkel és az abnormális méretű, raklapokból összetákolt homokozóval.

A főtájépítész, akinek az érdeklődése szinte kizárólag a zöldfelületekre terjed ki, a Főkerttel közösen az elmúlt években alaposan elhanyagolta a fővárosi fenntartású parkokat. Amint arról már beszámoltunk, a fővárosban számos kerületi önkormányzati képviselő is arról számolt be, hogy rendkívül elhanyagoltak a Főkert által fenntartott zöldterületek. A főváros pedig asszisztál a nem megfelelő feladatellátáshoz, és reklámozza a közterületek fenntartásához kapcsolódó alapvető működést, többek között az elhalt fák és növények pótlását.

Mindeközben főváros belső kerületeiben a zöldterületek a hajléktalanok állandó menedékévé váltak, amivel elriasztják a környéken élőket a közterek használatától.