Bemutatja a valóságshow-gyártás kulisszatitkait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánykötete – adta hírül közleményében a hatóság kommunikációs igazgatósága.
Mint írták, már elnököt is adhatott Amerikának napjaink egyik legvitatottabb műsorformátuma, a második aranykorát élő valóságshow, és a műfaj már megnevezésében a leplezetlen valóságot ígéri a közönségnek, de valójában erősen szerkesztett műsorszámot kínál, amelynek alapvető céljai is homályosak. Kiemelték:
a friss kiadványában a ValóVilág 11 tudományos igényű elemzésével mutatja be a realitygyártás világát az NMHH Médiatudományi Intézete.
A kötetben az áll, hogy a valóságshow-készítés fontos médiagazdaságtani funkciója a sztárgyártás. Ezen műsoraikban a kereskedelmi médiumok „legyárthatják” saját celebjeiket, akiket utána különféle egyéb produkcióikban is tovább futtathatnak, amíg egy következő valóságshow ki nem neveli a hírességeik újabb generációját.
A szereplők azonban hosszú távon többnyire mégsem tudnak mit kezdeni a hirtelen jött ismertségükkel, bár időnként egy-egy realityszereplő valóban képes meglovagolni a hirtelen jött népszerűségét
– fejtették ki, hozzátéve, hogy Magyarország egyik legismertebb ilyen szereplője VV Majka, vagyis Majoros Péter volt a ValóVilág első évadából, aki hirtelen ismertségére építve mára egy, az egykori villalakói szerepétől teljesen elkülöníthető zenei karriert is befutott.
Nemzetközi kitekintésben Donald Trump amerikai elnökké válásában is nagy szerepe lehetett annak, hogy előtte számos valóságshow-ban szerepelt,
a többi között a „The Apprentice” című – Magyarországon jelenleg „Az álommeló” néven futó – üzleti realityben, amely kidomborította a nézők és későbbi szavazók előtt Trump minden olyan képességét, amely mind egy sikeres üzleti, mind egy sikeres politikai vezetőnél elengedhetetlen – írták.
A kötet kiemeli, hogy a realityműsorok időről időre fontos közéleti témákra is ráirányíthatják a figyelmet: az alkotók az 1990-es évektől rendszeresen beemeltek a műsoraikba olyan figyelemre érdemes topikokat, mint a kisebbségi jogok kérdése vagy a HIV-vírus terjedése. Hangsúlyozták:
ezeket az izgalmas és gyakran megosztó témákat természetesen elsősorban a nézettségük növeléséért mutatták be, de vitathatatlan, hogy ezzel hatékonyan formálták a társadalom valóságérzékelését és a kulturális közbeszédet .
A kötetben elemzés olvasható a műsorban megjelenített fizikai és verbális agresszióról is, valamint azon esetekről, amikor a szereplők megalázó helyzetbe kerültek.
Az is megtudható az elemzésből, hogyan jelenítette meg a nemi szerepeket a show-műsor, milyen társadalmi üzeneteket közvetítettek ezzel a készítők, és hogyan próbálták maximalizálni a nézettségüket e témák behozatalával. A kötet ezen a linken ingyen elérhető.
