Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a békéért és a biztonságáért

Az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia a békéért és saját biztonságáért, az olyan kihívásokra pedig mint a migráció vagy a tengeri szállítási útvonalak szabad használata közös európai választ kell adnunk – szögezte le a Magyar Nemzetnek adott interjúban Böröndi Gábor vezérezredes. A Honvéd Vezérkar főnöke beszámolt az Európai Unió katonai bizottsága vezérkarifőnök-szintű budapesti kihelyezett üléséről és arról is, hogy milyen prioritások mentén épül ki fokozatosan az EU önálló katonai reagálóképessége és abban milyen szerep jut a Magyar Honvédségnek.

Robert Brieger vezérezredest, az EU Katonai Bizottsága elnökét fogadja a Brave Warrior 24-EU gyakoralton Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke Forrás: HU24EU

–Az orosz–ukrán háború, a közel-keleti konfliktus, a balkáni nemzetek közötti feszültségek, a Száhel-övezet  válsága közepette milyen biztonságpolitikai, katonai választ tud adni az Európai Unió?

– Áttekintettük a világ válságövezeteiben kialakult helyzetet, így szó volt az indo–csendes-óceáni térségről, a Vörös-tengeren és a Földközi-tengeren folyó katonai műveletekről, a közel-keleti konfliktusról és a Nyugat-Balkánról. A műveletek vonatkozásában kiemelt a Balkánon folyó uniós szerepvállalás, amelyek közül is számunkra a legfontosabb az EU boszniai békefenntartó missziója, az EUFOR Althea. Ezen válsággócokat áttekintve megnéztük, hogy milyen kihívásokkal szembesülünk, és milyen feltételrendszer mentén tudjuk biztosítani a működést.

A biztonsági környezet katonai kihívásai már évekkel ezelőtt rádöbbentették az uniós tagállamokat, hogy az Európai Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalni saját biztonságáért, az olyan kihívásokra pedig, mint a migráció vagy a tengeri szállítási útvonalak szabad használata közös európai választ kell adnunk.

Az uniónak világos biztonságpolitikai prioritása van: a stabilitás megőrzése és megerősítése Európa közvetlen szomszédságában, akár diplomáciai eszközökkel, akár katonai jelenléttel. Az Európai Tanács 2022 márciusában fogadta el kül- és védelempolitikai akciótervét, a Stratégiai iránytűt. A cselekvésorientált, konkrét javaslatokat és határidőket tartalmazó terv meghatározza a közös válaszlépések főbb irányait, valamint tartalmazza az unió önálló katonai képességei növelésének rendjét.

– Az EU-n, sőt a NATO-n belül is eltérnek a vélemények a szomszédban dúló konfliktus vagy a közel-keleti háború kezelése, lezárása kapcsán. Hogyan lehet ennyi országot, hadseregvezetést közös nevezőre hozni?

– Minden tagállamnak megvannak a saját prioritásai, ezért fontos minden katonadiplomáciai rendezvény, amely hozzájárul a közös európai álláspont kialakításához. A közös nevező a hosszú távú európai béke és stabilitás biztosítása, amelyet katonai szinten minden ország egyformán fontosnak tart.

Az EU katonai bizottságának szerepe ebben kulcsfontosságú: a párbeszéd és az összehangolt döntéshozatal révén lehet közös stratégiát kidolgozni. A diplomácia és a katonai tervezés kéz a kézben jár, és a tagállamok vezetőinek közös felelősségvállalása elengedhetetlen az ilyen kihívások kezelésében.

Fotó: EU24HU

– Hol tart a közös európai hadsereg, konfliktuskezelő erő kialakítása? Ebbe hazánk milyen képességeket, egységeket ajánl fel? Kinek az irányítása, döntése alapján lehet ezt az erőt bevetni?

– A közös európai haderő kialakítása fokozatosan halad, ennek része a különböző uniós missziókban való részvétel. A katonai erő alkalmazása pedig mindig politikai döntés eredménye.

Az EU esetében egy olyan gyorsreagálási képességet biztosító erőről beszélünk, amellyel az unió a saját területén kívül akár ötezer katonát is képes gyorsan bevetni, hogy reagálni tudjon a közvetlen fenyegetésekre vagy az EU területén kívüli válsághelyzetekre. A mostani értekezleten a képesség 2025. évi teljes műveleti készenlétének eléréséről és annak fenntartásáról egyeztettünk. 

Emellett az úgynevezett EU-harccsoportokban Magyarország szintén részt vesz: jelenleg stratégiai légi szállítási képességet biztosítunk a lengyel vezetésű V4-es formációban, jövő évben pedig egy új technikával felszerelt lövészszázadot ajánlottunk fel. Minden tagállam egyre komolyabban veszi a NATO mellett az EU haderőfejlesztéséből fakadó feladatait is.

– Készül, lesz-e újabb válságkezelő misszió európai együttműködésben?

– EU-szinten képesnek kell lennünk reagálni az olyan külső kihívásokra, amelyek hatással vannak az uniós állampolgárok biztonságára és az unió gazdasági versenyképességére. Erre példa az EU vörös-tengeri műveletének indítása, amely szabadkereskedelmi útvonalak biztosításával támogatja az EU gazdasági versenyképességét, és amelyben hazánk a művelet parancsnokságán beosztást is vállalt. Amennyiben régiókra bontjuk a kontinensünket érő biztonsági kihívásokat, akkor nemzeti megközelítésünk szerint az EU Mali kiképzőmissziójának megszűnése utáni űr betöltése lehet egy lehetőség a Száhel-övezet térségében.

– Európai biztonság nincs európai hadiipar, közös szabványok, beszerzések nélkül. Ezen a téren hol tartanak az európai kezdeményezések, hol tart hazánk?

– Európa biztonságát csak akkor lehet garantálni, ha Európa rendelkezik saját hadiiparral, közös szabványokkal és beszerzésekkel. Az orosz–ukrán háború rámutatott arra, hogy szükség van a kapacitásokra, de azok újjáépítése időt és forrásokat igényel. Magyarország előrehaladott állapotban van az időben megkezdett haderőfejlesztésnek köszönhetően: jelentős hadiipari beruházásokat kötöttünk európai partnerekkel, hadiipari gyárak nyíltak, egyebek közt Zalaegerszegen, Gyulán és Várpalotán. Még további gyárak létesítése is tervben van. A beszerzések összehangolása folyamatban van, készülnek eljárásrendek, de fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy jelenleg a NATO-nak vannak közös szabványai és nem az Európai Uniónak, maga az EU is a NATO-szabványokat alkalmazza.

– Milyen katonai képességek kialakítása várható rövid és középtávon a Magyar Honvédségnél?

A Magyar Honvédség folytatja a modernizációt, amely magában foglalja a légierő, a páncélozott erők, a dróntechnológia és a kiberképességek fejlesztését. Nagy hangsúlyt fektetünk a kiképzések és a személyi állomány felkészítésére is, hogy a Magyar Honvédség minden téren megfeleljen a XXI. századi kihívásoknak, és hatékonyan járuljon hozzá a NATO és az EU közös műveleteihez.

Egy nehézdandár létrehozása a cél, ennek részei a frissen beszerzett Leopard A7+ harckocsik, a PzH 2000 önjáró lövegek és a Hiúz, ismertebb nevén Lynx harcjárművek beszerzése, kiegészülve a Gidránokkal. Ezenkívül folyamatban van a légvédelem és légtér-szuverenitás megerősítése a NASAMS légvédelmi rendszer beszerzésével, valamint új radarok telepítése. A harcászati fejlesztéseken kívül cél, hogy a Magyar Honvédség hadműveleti szintű képességekkel rendelkezzen – ehhez járul hozzá a Székesfehérváron települt NATO-hadosztály-parancsnokság is. 

Az erős nemzeti hadseregekből épül az erős szövetség. A Magyar Honvédséget a most zárult Szeretem, Megvédem! toborzókampánnyal is erősítettük, és több mint 2600-an léptek be a területvédelmi tartalékosaink közé.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

– A magyar biztonságpolitika előszobája a Nyugat-Balkán. Itt milyen további magyar szerepvállalás várható? Hogyan lehet az ingatag békét uniós katonai, politikai együttműködéssel stabilizálni, tovább erősíteni? 

– Magyarország komoly katonai erőt garantál a régió biztonsága érdekében. A Nyugat-Balkán vonatkozásában Magyarország elemi érdeke, hogy a régió biztonságban legyen, ebben a Magyar Honvédség továbbra is kulcsszerepet játszik. A NATO- és EUFOR-műveletekhez folyamatos a hozzájárulásunk, katonáink elismertségének bizonyítéka, hogy az EU legnagyobb szárazföldi műveletét jelenleg magyar tábornok vezeti Sticz László vezérőrnagy személyében.

– A napokban az évenként megtartott Brave Warrior gyakorlatsorozat mostani eseményén is voltak NATO-, illetve EU-s európai országok katonái a magyar honvédok mellett. Milyen az együttműködés a különböző európai nemzetek fegyveresei között?

– A Brave Warrior24-EU az EU harccsoportba felajánlott erőink minősítő gyakorlata volt, amely során katonáink kiváló eredményeket értek el a horvát, szlovák, román, szlovén és bolgár katonákkal együttműködve. Az egyik kiemelt feladat volt egy evakuációs művelet, amelynek során védett személyeket mentettek ki veszélyes műveleti területről. Remek érzés volt látni, hogy a közös gyakorlat megerősítette a nemzetközi katonai kooperáció hatékonyságát és ez biztató az EU katonai képességépítése jövőjére vonatkozóan.

Jövőre hazánk fogadja be az EU 2025. évi nagy láthatóságú, úgynevezett MILEX25 gyakorlatát, amelyen megmutatjuk az EU gyorsreagálási képesség telepítését és harcászati képességeit.

Borítókép: Robert Brieger vezérezredest, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnökét fogadja a Brave Warrior 24-EU gyakorlaton Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (Fotó: HU24EU)